Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök évekkel ezelőtt meghirdették az „Egészséges Budapest” programot, amit azzal reklámoztak, hogy a fővárosban valaha volt legnagyobb egészségügyi fejlesztés lesz. Ennek ellenére az erzsébet- és terézvárosi lakók azt látják, hogy a Péterfy Kórházba lassan félnek bemenni, mert vagy a vakolat omlik le, vagy nem találják bent az orvost. Azt nem tudhatom, hogy ebből az ígéretükből mennyit szándékoznak betartani, mennyi pénzt terveznek valójában a budapesti egészségügyi ellátás fejlesztésére elkölteni, feltűnő volt viszont, hogy a főváros egyik legnagyobb kórházára, a választókerületemben fekvő Péterfy Sándor utcai kórházra már meghirdetéskor is mindössze 1,3 milliárd forintot, azaz a teljes összeg nem egészen 2 ezrelékét akarták fordítani. A Péterfy Kórház évente több százezer járóbeteget és több tízezer fekvőbeteget lát el, ha csak az ellátottak számát nézzük, az az 1,3 milliárd forint akkor is aránytalanul kevés. Egyenesen nevetséges viszont az összeg, ha a kórház állapotához mérjük.

Az intézmény katasztrofális adósságot halmoz fel újra és újra. Ezzel minden kórház így van, az állami finanszírozás keretében fizetett térítés köszönőviszonyban sincs az egyes kezelések tényleges költségével. Ám a kórház ijesztően lepusztult, lerobbant a dolgozók fizetése, és ebből következően a munkaerőhiány is katasztrofális. Ez a kórház volt kénytelen egymilliárdért aneszteziológusokat és műtősöket bérelni – mondom: bérelni , bezárni az érsebészeti ügyeletet szakorvosok hiányában; itt maradtak el műtétek, mert nem volt műtőssegéd; itt mondtak fel a sebészek tömegesen. Itt fenyegetőztek az orvosok, hogy maradéktalanul betartják az előírásokat, és itt derült ki, hogy a röntgenorvosok ólommellényei átengedik a sugárzást. És az itteni állapotok és munkakörülmények késztették arra Sándor Máriát, a fekete ruhás nővért, hogy megindítsa országos tiltakozó mozgalmát.

Kérdezem miniszter úr képviseletében államtitkár urat: ön szerint mennyit képes változtatni ezeken az állapotokon 1,3 milliárd forint? Miért késlekednek még azt is elkölteni a kórházra? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Két éve meghirdették a rekonstrukció megkezdését, azóta sem történt semmi, mikorra remélhetnek a választóim (Az elnök ismét csenget.) emberhez méltó körülményeket? Elnézést! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)