Felszólalás adatai

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Az elmúlt kormány négyévi tevékenysége alatt a több mint 40 ezer kollégiumi férőhely romlása tovább folytatódott; kevesebb mint 2500 kollégiumi férőhelyet újítottak fel, vagy újat építettek. A lakhatási támogatás mértéke négy év alatt egyetlenegy forinttal sem nőtt, 3300 forint maradt.

Az új kormány a lakhatási támogatást erre az évre a korábbi 3300 forintról 5000 forintra növelte szeptembertől, 2005-ben 8000-re, 2006-ban pedig átlagosan 10 ezer forintra nő ez a támogatás. Jelenleg egy kollégiumi hely fenntartása átlagosan 17-18 ezer forintba kerül, így a hallgatók által fizetett 4550 forint kollégiumi térítési díjat az egyetemek a normatívával együtt több mint 10 ezer forinttal egészítik ki. Ez az összeg jelenleg a meglévő kollégiumi helyek fenntartására, működtetésére sem elég igazán, fejlesztésre, bővítésre, új helyek létrehozására pedig végképp nem. Az egyetemek, főiskolák többsége ugyanakkor a 4550 forint kollégiumi díj mellett további, átlagosan 2-3 ezer forint díjat kér a hallgatóktól kiegészítő szolgáltatások - például számítógép-használat, hűtőszekrény-használat - címen. A hallgatók többsége tehát már ma is ténylegesen 6-8 ezer forint kollégiumi díjat fizet.

A kormány tervezete szerint a jelenleg a hallgatók által a hallgatói támogatás 5 százalékának megfelelő összegről 2004 szeptemberére 7-12 százalékra nőne differenciáltan a térítési díj összege. Ennek a módosításnak a következtében csak részben a valós folyamatokat követnénk - mint említettem, a hallgatók többsége már most is 7-8 ezer forintot fizet -, és a bevételek még így is csak közelítenének a reális költségekhez.

A kollégiumi díjak differenciálásának módjáról az intézményeknek a szervezeti és működési szabályzatukban kell rendelkezniük, amelynek szabályozásában a hallgatói önkormányzatok jelentős befolyást szerezhetnek, és saját súlyukkal is befolyásolhatják a döntéseket. Elsősorban figyelemmel lehetnek a szociális szempontok érvényesítésére a differenciálásnál, másrészt a differenciálásra a szolgáltatás minősége szerint. Az állami támogatás és a hallgatók által fizetendő díj növelése azt eredményezi, hogy a bevételek közelítenek a fenntartási költségekhez, így lehetőség nyílik a már létező kollégiumi férőhelyek romlásának a megállítására.

A diákotthoni programban részt vevő felsőoktatási intézmények közül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tárcaközi bizottsága eddig 11 intézmény esetében támogatta a PPP-konstrukció alkalmazásával megvalósítandó kollégiumfejlesztéseket. A Kaposvári Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola esetében a közbeszerzési eljárás az első részvételi szakaszban jár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem esetében az ajánlati szakasznál, míg a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Veszprémi Egyetem, valamint a Nyíregyházi Főiskola esetében tárgyalási szakaszban tart.

A létrehozandó befektetői kollégiumi férőhelyek célja nem a szociális alapon biztosított kollégiumi férőhelyek kiváltása, hanem alternatíva biztosítása az albérleti lehetőségek mellett. Emellett kell elindítani a kollégiumi férőhelyek felújításának programját, szintén feltehetően PPP-konstrukció keretében. Most ugyanis az eddigiekben elmondottakból is világos, hogy miközben körülbelül 40 ezer diák kollégiumi férőhelyét az egyetem és az állam jelentős mértékben támogatja, eközben az a 80 ezer diák, akik az albérleti piacon helyezkednek el, ezekben a kedvezményekben eddig még nem részesülhettek.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiból.)