Felszólalás adatai

MESTERHÁZY ATTILA gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Számomra az a fő tanulsága ennek a történetnek (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) mint fiatal politikusnak, hogy a politikának nem szabad beavatkoznia soha, semmilyen formában. (Dr. Áder János: Jaj! - Moraj a Fidesz soraiban. - Dr. Áder János: És ezt ki mondta neked? Kovács László?) Azt gondolom, hogy nemcsak a szektor egésze számára hordozhat ez kellemetlen dolgokat (Az elnök ismét csenget.) és negatív következményeket is, hanem sportolói karriereket, egzisztenciákat is tönkretehet. Tehát mi a magunk részéről úgy próbáljuk a minisztérium munkáját intézni - egyetértve több más párttal is -, hogy nem kívánjuk a politikát ilyen formában a sportszektorban érvényesíteni.

Fiatalként azt is megtanultam, tisztelt képviselők, hogy nagyon könnyű a történelmi távlatból megítélni egy-egy adott döntést. Önök ezt többször megteszik - különösen a Fiatal Demokraták részéről -, számon kérnek történelmi távlatból számos döntést. Én azt tanultam meg, hogy ilyen történelmi távlatból mindig könnyebb jó döntést hozni, és könnyebb bátornak is lenni. Az igazi bátorság az, amit Jacsó István tett, hogy ott, abban a történelmi pillanatban mert ellentmondani egy ilyen döntésnek, ami a lelkiismeretével ellentétes döntés volt.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ebben az esetben mindenkinek, aki az akkori döntésben részt vett, két lehetősége volt. Az egyik az, hogy ellentmond, mint ahogy Jacsó István megtette, és ezzel adott esetben a jövőbeni karrierjét, esetleg egzisztenciáját kockáztatva, de mégis lelkiismerete szerint szembefordul egy ilyen döntéssel. A másik lehetőség, amivel többen éltek rajta kívül, hogy egyetértenek ezzel a döntéssel, ezzel biztosítva saját maguk számára az egzisztenciát, a karrierben a továbblépés lehetőségét, és egyet kockáztatva ezzel, hogy reggel nehezebb a tükörbe nézni, amikor az ember borotválkozni kezd. Azt gondolom, hogy ez a két döntés mindig, mindenki számára, minden egyes történelmi pillanatban lehetőségként adódik.

Azt mondanám zárásképpen, és nem kívánnám kitölteni az időmet, hogy még most sincsen késő (Moraj a Fidesz soraiban.), és szeretném felhívni a MOB vezetésének figyelmét és a MOB elnökének figyelmét arra, hogy még most sincs késő elnézést kérni ezektől az emberektől, most sincs késő hozni egy helyes döntést (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ki hozta a döntést?), és ezzel leróni a tiszteletünket azok előtt a sportolók előtt, akik ezzel egy óriási lehetőséget és akár egy-egy sportkarriert tudtak elveszíteni, és ezzel elismerni annak az embernek a bátorságát, aki, ott akkor, abban a történelmi pillanatban mert nemet mondani erre a szégyenteljes döntésre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Manninger Jenő: Laci bácsi, elnézést kell kérni!)