Felszólalás adatai

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, alelnök asszony. A szőlőtermesztés, a borelőállítás az ország jelentős területén nem csupán gazdasági tevékenység, hanem az életmód, a kultúra, a nemzeti örökség jelentős része. Ezért fogadta nagy érdeklődés a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény - egyszerűbben a bortörvény - módosítására benyújtott javaslatot. Az Országgyűlés és ezen belül kiemelten a kormánypártok felelőssége az, hogy ha egy ágazatban nem csupán a hagyományok megőrzésével, hanem annak gazdaságosságával is jelentős problémák vannak, akkor megfelelő törvényhozással segítse a viszonyok rendeződését, javulását. Ezért tehát a törvény hatályba lépése után, viszonylag rövid idő - kevesebb, mint másfél év - után ismét tárgyalunk erről a helyközségi tagsággal közvetlenül mintegy 120 embert érintő, hozzánk közelálló témáról. Ha ezen túlmenően szükséges megfelelő előkészítés lesz, amire bírjuk a miniszter úr ígéretét, akkor akár még ebben az évben ismételten tárgyalnunk kell a bortörvény átfogó módosításáról.

Elnézést kérek, mert a hozzászólásomban még nem az ajánlás szerint készültem.

ELNÖK: Képviselő Úr! Mielőtt folytatná a hozzászólását, mondanám, hogy önt a frakciója lejelentette, amiben a kérés az volt, hogy ön minden vitaszakaszhoz hozzá kíván szólni. Ez az egyik dolog.

A másik dolog pedig az, hogy szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Házszabály 105. § (3.) bekezdése egyértelműen szabályozza, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatokhoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Amennyiben mégis visszavonja a képviselő úr a hozzászólási szándékát, akkor kérem, hogy ezt jelezze.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Nem vonom vissza. Tehát akkor az ajánlás szerint módosítom a hozzászólásomat. Természetesen amit az előbb fogadtunk el a tényleges módosító javaslatok közül, a lényegi módosítás első részének 1. § annak a nemzetközi követelménynek szerez érvényt, mely szerint az Európai Unió a Magyarországon lévő borkereskedelmi megállapodás meghosszabbítását ahhoz kötötte, hogy az Unió minősítési rendszerét a magyarországi forgalomba hozatalhoz fogadjuk el. Ezzel többnyire mindannyian egyetértettünk, csupán Lezsák Sándor képviselőtársam tett pontosító nyelvtani módosítást ehhez a javaslathoz.

Az ajánlás második pontja szól a módosító javaslat 2. §-áról, amelyet nagy örömmel olvastam, hiszen mint kunsági borvidéken lakó és szőlőtermesztéssel foglalkozó képviselő igazán tudom, hogy a becsületes és a szorgalmas szőlőművelő gazdáknak micsoda károkat okoz néhány borpancsoló vagy borpancsoltató maffiózó. Emiatt mára már minden borvidéken, elsősorban a fehérszőlőt termelők megélhetése veszélybe került. Persze a borhamisítást nem kell túlhangsúlyozni, mert véleményem szerint nemcsak ez az ágazat bajainak kizárólagos oka, hanem a borminőség javítása, az aktív piaci marketingmunka, a pontosabb jogi és piacszabályozási mechanizmusok is szükségek a magyar borok nagyobb gazdasági sikeréhez.

Természetesen a borhamisításból, pláne a műborgyártásból egy liter is sok. Tudnia kell az ország lakosságának, hogy kik azok, akik ilyet tesznek, és ezért fontos az, hogy a borhamisítók nevét nyilvánosságra lehet hozni. Erre tesz javaslatot a kormánymódosítás 2. §-a. A Független Kisgazdapártnak eltökélt szándéka az, hogy a borminőség-védelmet fokozzuk, és a tisztességes termelő érdekét védjük.

Ez a módosítás egy kis lépés, de már igen fontos lépés ez irányba.

A 2. §-hoz benyújtott képviselői módosító indítványok arra tettek kiegészítő javaslatokat, hogy hol, mely sajtóorgánumban és kinek a költségén kell közzétenni a neveket. Az előterjesztő a mezőgazdasági bizottság javaslatával értett egyet, eszerint az elkövető költségére, és az elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

Az ajánlás többi pontjairól akkor, hogyha a vita alszakaszába érünk, akkor mondanám el az álláspontomat. Köszönöm szépen.