A felszólalás szövege:
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő 2019-es költségvetési javaslat hazánk biztonságának megőrzését, a gazdaság kiegyensúlyozott és dinamikus növekedésének fenntartását, a városok és a vidék közös fejlődését, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését szolgálja. A törvényjavaslat 2019-es évre vonatkozó számai, illetve a 2019-22-es időszakra vonatkozó részletes államháztartásimérleg-tervei egyaránt azt támasztják alá, hogy a gazdaság stabil, erős, egyre kiegyensúlyozottabb, egyre dinamikusabb. Így a kormánynak és hazánknak egyre nagyobb a mozgástere ahhoz, hogy a magyar emberek életszínvonala és életminősége egyre dinamikusabban tovább javuljon.Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt nyolc év kormányzásának eredményeihez és a 2019-22 közötti időszakra vonatkozó tervekhez nem mérhető a 2002-10 közötti baloldali kormányzás. A 2010 előtti baloldali kormányok ugyanis az állam és az emberek meglévő vagyonát élték fel, nem gondoltak a jövőre. Gazdaságpolitikai és morális válságba döntötték az országot. Csak az orrukig láttak, a jelenben gazdagodtak, felélték a jövőt, generációkat illető erőforrásokat. A közúti és autópálya-fejlesztések pénzeit elnyelték. Megtérülő beruházások helyett ész nélkül privatizáltak, a vidéket tönkretették, a vidék fejlődése helyett a vidék elszegényedése volt a jellemző (Bangóné Borbély Ildikó: A ’19-es költségvetésről beszélünk!) a baloldali kormányok idején. Azért érdemes erről néha megemlékezni, még ha a 2019-es költségvetésről beszélünk is. Az előzmények mindig hozzátartoznak a jelenhez. (Bangóné Borbély Ildikó: Tíz évvel ezelőtti?)
Tisztelt Képviselőtársaim! A tanyafejlesztésről szeretnék beszélni, itt a több száz milliárdos beruházások és milliárdok mellett egy kisebb szegmense a vidékfejlesztésnek, de nagyon lényeges szegmense. 2010-től a polgári kormány sikeresen kivezette hazánkat a válságból, az elmúlt években pedig egyre erősödő gazdasági felívelésnek lehetünk tanúi. A polgári kormányok a vidék megmentését is jelentik, ennek részeként a tanyák megmentését.
Jövőre is folytatódik a 2011 óta minden évben nagy sikerrel és érdeklődéssel meghirdetett tanyafejlesztési program, amelynek célja a tanyai gazdálkodás megújításával, sajátos értékeinek megmentésével és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos tevékenységek, valamint a tanyai életmód minőségének javításával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása.
A társadalomnak egy jelentős részét érinti ez, hiszen a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer fő. A tanya 2015 óta a Magyar Értéktár részét képező kiemelt nemzeti érték. 2019-ben is 1,2 milliárd forint fordítható a kilencedik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett tanyafejlesztési program finanszírozására. A program települési és térségi kihatású, valamint egyedi tanyai gazdálkodókat érintő fejlesztéseket is támogat.
A tanyafejlesztési program célterületei a 2016. évtől kezdődően a megfelelő forrásfelhasználás, a minél szélesebb körben történő támogatás érdekében a vidékfejlesztési programmal összhangban kerülnek kialakításra. A hagyományos alföldi tanyavilágon túl ’17 óta a Dunántúlra, a Bakonyba, Szentgálra és környékére, valamint Heves megye három déli járására is kiterjed a pályázati lehetőség.
Tisztelt Ház! 2015 óta a tanyafejlesztési program keretében került meghirdetésre a zártkertek revitalizációját segítő, az országos külterületi mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok megvalósítását segítő program. Ennek keretösszege tavaly már 300 millió forint volt. Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer hektár zártkerti ingatlan van. Ezek egy része nem kellően gondozott terület. Ez a program a hagyományokat életben tartja, a szőlő- és gyümölcstermelésre alapoz, és az öngondoskodást segíti. A program nemcsak vidékfejlesztési, génmegőrzési és közösségfejlesztési célokat szolgálhat, hanem a biodiverzitás fenntartása mellett tájmegőrzési feladatok elvégzésére is ösztönöz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, ennek alapján támogassák az előttünk fekvő költségvetési javaslatot, amely hazánk további fejlődését, a magyar emberek és a családok érdekét szolgálja. Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először a részletes vitáról szeretnék tájékoztatást adni. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága az október 9-ei ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 44-45. §-ai alapján lefolytatta a H/385. számú, a 2017-30 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló határozati javaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt, az Alaptörvényből eredő, illetve a további szükséges jogi és jogalkotási követelményeknek. Képviselői módosító javaslat nem érkezett, de a bizottság a határozati házszabály 45. § (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosítási javaslatot magában foglaló, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be.
A 106 pontos módosító javaslat benyújtását az indokolta, hogy az eredeti javaslat 2017. május 23-ai benyújtása óta frissültek azok az adatok, statisztikák és diagramok, amelyek a javaslat melléklete, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát tartalmazzák. (Sic!)
Tisztelt Ház! A többségi véleményt szeretném elmondani. A H/385. számú határozati javaslat a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadását célozza, amely a 2017-2030 közötti időszakra állapít meg célkitűzéseket, illetve a 2050-ig tartó időszakra nyújt kitekintést az éghajlatváltozás hatásai elleni sikeres fellépés érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló egységes szempontrendszer kialakítására, illetve annak integrálására az ágazati és területi tervezési, döntési, végrehajtási mechanizmusokban.
(19.10)
Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2013. január 1-jétől hatályos módosítása után 2013-ban elkészült a NÉS-2 tervezete, amely a 2015-ben elfogadott, hazánkban 2016. évi L. törvénnyel kihirdetett és 2016. november 4-én hatályba lépett párizsi megállapodás szerint átdolgozásra került.
Az új NÉS-2 olyan stratégia, amely általános, egyben átfogó célként a nemzeti és egyben társadalmi fennmaradást és tartalmas fejlődést biztosíthatja egy gyors változáson keresztülmenő világban. Ez olyan út kijelölését jelenti, amely az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást teher helyett gazdasági húzóerőként teszi megvalósíthatóvá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Kérem a javaslat támogatását, a bizottság támogatta és javasolta az elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkári expozéban hallhatták, az önök előtt fekvő törvényjavaslat két korábbi törvény módosítását tartalmazza. Egyrészről az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, másrészt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításait foglalja magában.A törvényjavaslat fontos eleme, hogy az atomtörvény meghatározza azokat a szakhatóságokat, amelyek az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban közreműködhetnek. A törvény tűzvédelmi szakhatóságként a katasztrófavédelem helyi szerveit jelöli ki. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházások komplexitása különös szakértelmet igényel, így indokolt, hogy ezekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben a szakhatósági eljárásokat a központi szerv, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága folytassa le
(13.40)
Tisztelt Országgyűlés! A Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének alappillére. A hazai éves áramtermelés több mint felét az atomerőmű adja úgy, hogy olcsóáram-garanciát vállal. Emellett a hazai szén-dioxid-mentes villamosenergia-ellátás meghatározója, amely fenntartható módon járul hozzá a levegőtisztaság megőrzéséhez.
A Paksi Atomerőmű küldetése a biztonságos, megbízható, olcsó és környezettudatos villamosenergia-termelés. A módosítások elfogadását az indokolja, hogy az egyes eljárási törvényekkel összhangban kiegészítő szabályok megalkotása, illetve a szabályozás összhangjának a megteremtése szükséges.
A javaslatok továbbá az ügyintézési határidők felülvizsgálata alapján is szükségesek, hogy megfelelő idő álljon a hatóság, szakhatóság rendelkezésére. A módosítások szükségességének indokában az áll, hogy az új atomerőmű egyes engedélyezési eljárásaiban a hatóság, illetve a szakhatóság részére rendelkezésre álló ügyintézési határidő nem elegendő.
Az atomtörvény módosítása arra tesz javaslatot, hogy az eltérő ügyintézési határidő álljon a hatóság rendelkezésére aszerint, hogy az engedélyes benyújtotta-e az előzetes biztonsági tájékoztatót. Figyelemmel arra, hogy a Paks II. Zrt. már korábban benyújtotta az előzetes biztonsági tájékoztatót az Országos Atomenergia Hivatal részére, így a tervezett módosítás szerinti 12 hónapos ügyintézési határidő fog vonatkozni a létesítésiengedély-kérelem elbírálására, amely szintén egy alkalommal indokolt esetben három hónappal meghosszabbítható.
Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány fő célja, hogy összhangot teremtsen az atomtörvény és az eljárási törvények között. Véleményem szerint a törvényjavaslatban foglalt módosítási javaslatok megfelelően szolgálják a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházás megvalósítását, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottsága megbízásából, ott tagként szerepelve mondanám el a költségvetéshez néhány gondolatomat. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajátos helyzetű térséget képviselek. Körzetem, a Mezőföld, a fejlettebb dunántúli területeken belül olyan belső perifériát alkot, mely szempontjából minden évben különösen fontosak a költségvetés által meghatározott prioritások.
Kettős szorításban élünk. A megyén belül és az azon túli környező, ipari nagyvárosok által kínált életmód, munkahelyek, szakképzési, felsőoktatási és kulturális lehetőségek az évtizedek alatt erősen erodálták a helyi közösség erejét, megújulási képességét. Ugyanakkor talán sehol máshol nem élhető át a természet és az ember egymásra utaltsága olyan intenzíven, mint a Mezőföld szívében, Dél-Fejér megyében. Az elmúlt években bőven volt mit ledolgozni a múlt fejlesztéspolitikai hiányából, mind az alap-infrastruktúra, mind pedig a humán erőforrások tekintetében jó úton haladunk, de nem értünk még tennivalónk végére, messze még az út vége.
Dél-Fejér az adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Az itt élő embereknek évszázadokon keresztül meghatározó élménye volt az emberi tevékenység és a környezeti változások egymásra hatása, egymásra utaltsága.
(12.10)
A térség általános környezeti állapota ugyan alapvetően jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozott térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. A Balaton közelsége, a 61-es, 62-es, 63-as és a 64-es tranzitutak okozta környezeti és emberi kockázatok kezelése, az extenzív gazdálkodás hiánya, a fiatalok elvándorlása, a precíziós mezőgazdaság nem kellő ismertsége vagy éppen az energiaellátás biztonsága a térségben olyan kérdések, amelyek végső soron a gazdaság, a környezet és a társadalom fejlődési pályájának összehangolására, a fenntartható fejlődésre utalnak vissza. Éppen ezért sem a Mezőföld számára, sem pedig az ország egésze szempontjából nem mindegy, hogy a költségvetés milyen mozgásteret nyit a fenntartható zöldgazdaság számára.
Tisztelt Ház! A rendkívül csapadékos május után hirtelen beköszöntő forró nyári napokban az átmeneti évszakok szinte teljes eltűnése, a légáramlatok megváltozása is mind olyan jel, amely a globális klímaváltozás velünk élő problémájára hívja fel a figyelmet. Az ember a természet szerves része, amely intelligenciájával és kreativitásával egy biztonságosabb és kényelmesebb művi környezetet teremtett maga köré. Környezetünk megváltoztatásával nemcsak a vágyott célokat értük el, hanem mintegy mellékhatásként olyan folyamatokat is beindítottunk az elmúlt évszázadban, amellyel megzavartuk a Föld ökológiai egyensúlyát. De az ember a civilizációs fejlődés ellenére is a természet szerves része. Ha valaki ellátogat a Mezőföldre, ezt közvetlenül is megélheti, átélheti. Azzal azonban, hogy az ember mind jobban eltávolodik természetes közegétől, amelyben az evolúció során bőségesen volt idő alkalmazkodnia a lassú változásokhoz, felborul szervezetének belső ritmusa, mind nehezebb megőriznie kapcsolatát a természettel és megfelelnie a megváltozott, szép új világ elvárásainak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy hosszú távon kialakítható legyen a fenntartható fejlődés elvét magáénak valló társadalmi közeg és megváltoztathatóak legyenek az ipari termelés és a fogyasztói társadalom környezettel kapcsolatos szükségletei és igényei, hogy a felnőtt-társadalom felismerje az ökológiai katasztrófa veszélyének nagyságát és megváltoztassa gondolkodását és szokásrendszerét, nem képzelhető el a környezeti attitűdök fejlesztése nélkül.
Pedagógusként is vallom, hogy ennek a későbbi társadalmi attitűdváltásnak része kell hogy legyen a korai kisgyermekkorban elkezdett környezeti nevelés is, hiszen a környezethez kapcsolódó szokásrendszerek kialakulásának is ez a legintenzívebb időszaka. Közismert, hogy az emberek környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét elsődlegesen a személyes tapasztalás határozza meg, amelyet a személyes kapcsolatrendszerekben, például családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől szerzett információ, különösen pedig a közösségi oldalak és az internet követ. Mindezek a csatornák azonban gyakran a fenntarthatósággal ellentétes értékeket és ideákat is közvetítenek.
A mi felelősségünk, hogy a költségvetésben milyen teret és keretet adunk a fenntarthatósággal ellentétes beruházásoknak, programoknak. Bár ez nem csak költségvetési kérdés, a szemléletformálás legfontosabb csatornáinak hazai jogi szabályozása sajnos széttagolt, elemei részben a médiatörvényben, köznevelési törvényben, a népegészségügyi, a családpolitikai és az ifjúságpolitikai koncepciókban, valamint a környezeti információhoz jutásról szóló nemzetközi egyezményekben fogalmazódik meg elsősorban. Nem tartozik szorosan a költségvetéshez, de tudnunk kell azt is, hogy jelenleg Magyarországon az oktatást szabályozó joghelyeken a szükségletekhez mérten még mindig korlátozottan jelenik meg a fenntartható fejlődés pedagógiájára történő közvetett utalás, és inkább csak a környezeti attitűdök formálásának szükségességében ölt testet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, az információhoz jutás javítása, a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése alapvetően oktatáspolitikai feladat, melynek azonban a jelenlegi helyi tantervek, részben a kerettantervek hiányosságainak, részben pedig a meglévő módszerek széles körű elterjedésének hiánya miatt egyelőre csak korlátozottan tudnak eleget tenni, s ennek megfelelően a belső társadalmi részvétel is nehezen alakul ki a tanulókban; bár kétségtelen, hogy a helyzet változóban van.
A felnövekvő Z-generáció most sokkal fogékonyabb ezekre a kérdésekre, mint az idősebbek. Ennek jó példája a klímaváltozás elleni harc fokozását célzó, egyre gyakoribb diáktüntetések, amelyek már több mint száz országban 1300 városban, köztük Magyarországon is voltak, hogy felhívják a felnőttek, a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2020-as költségvetésben több mint 288 milliárd forint van előirányozva kimondottan környezetvédelmi célok teljesítésére. Ez az országunk gazdaságának méretéhez képest egyáltalán nem kis összeg.
A helyi közösségek kiemelt feladata az együttműködésen alapuló közösségi részvételi formák, a demokráciatechnika, a partnerség erősítése, mert a környezeti előnyök és a hátrányok leggyakrabban eltérő társadalmi szinteken jelennek meg, s mert a környezeti erőforrások jó része oszthatatlan. Azonban a fenntarthatóság filozófiáját szolgáló intézmények, oktatási programok működtetésének, gyakorlati megvalósításának támogatási rendszere jelenleg nem kellően segíti elő helyi szinten ezt. A választókörzetemet járva gyakran látom a fenntarthatóság szemlélete kapcsán, hogy az ünnepnapok elmélete és a hétköznapok gyakorlata között igen nagy a szakadék. Olyan költségvetésünk van, amely lehetőséget biztosít e szakadék csökkentésére.
A helyi környezetvédelmi tudatformáló programok sikerességének legfontosabb összetevője, hogy a fiatalok mennyire képesek azonosulni azok céljával. A fenntarthatóság eszméjével való azonosulásnál legalább ilyen fontos, hogy sajátjának érezze azt a társadalmi és környezeti konfliktust, amelyet közvetlenül gyakran nem is él meg. Ennek kialakítása az elvontsága és a láthatatlansága miatt nem egyszerű.
Az előttünk lévő költségvetéssel üzenhetünk és üzenünk is mindenkinek, a diákoknak is: halljuk, értjük az idők szavát, és tisztában vagyunk azzal, hogy a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. Dr. Steinmetz Ádám tapsol.)
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk szempontjából különösen fontosak a zöldgazdaságot segítő költségvetési támogatások, beavatkozások. Támogatnunk kell minden olyan tevékenységet és javaslatot, amely a zöldgazdaság kialakítását, fejlesztését célozza, amely a fenntarthatóságba való átmenetet segíti, ideértve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszú távon fenntartható pénzügyleteket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is.Azok a programok, beavatkozások, amelyek a gazdaság fejlődését szolgálják, nem lehetnek ellentétesek a környezeti érdekekkel. Olyan költségvetésünk van, amely a fenntarthatósági szempontok érvényesítését a mindennapjainkban is segíti, és emellett megfelelő alapot állít a magyar gazdaság Európában is párját ritkító 4 százalékos éves bővülésének fenntartásához.
Jól tudjuk, hogy a zöldgazdaság kialakítása, a gazdaság fenntarthatósága irányba állítása egy hosszú és nehéz folyamat, de azt is tudjuk, hogy nincs más alternatíva. De az is látszik, ha körbenézünk a világban, hogy azok a nemzetek, amelyek az elsők között képesek a gazdaságuk fenntarthatóvá alakítására, azok igen komoly előnyökre tesznek szert mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti téren.
(14.20)
Ne reagáljunk a körülöttünk zajló eseményekre, hanem mi mutassunk irányt a többieknek! A magyar gazdaság teljesítménye egyre inkább teret enged ennek a szemléletnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzetközi szinten és itthon is ismert már, hogy Magyarország a zöldgazdaság kialakításában szerepet kíván vállalni az ország adottságait és lehetőségeit figyelembe véve és kihasználva, hiszen a zöldgazdaságnak előbb vagy utóbb le kell váltania a fosszilis energiahordozók felhasználására épülő gazdasági modellt, és minél előbb következik ez be, annál jobb. A technológiában és a termelésben már a negyedik ipari forradalom idejét éljük, az internetalapú gazdasági modellek szerveződnek, a hálózaton keresztül az okosgyárakban már gépek kommunikálnak a gépekkel, de mindeközben még a második ipari forradalom idejét idéző módon biztosítjuk az energiát.
Itt érdemes rögzíteni a tényt, hogy a fenntarthatóságot is középpontjába helyező zöldgazdaság kiépítése már zajlik Magyarországon. Az európai uniós csatlakozás után környezetvédelmi szempontból az EU-tagság ökológiai vonatkozásaival kapcsolatos társadalmi fogadókészség, az interakcióval együtt járó környezetvédelem és szabályozórendszerek elfogadása és alkalmazása megtörtént, sőt 2016 júniusában Batumiban Magyarország a zöldgazdaság területén figyelemre méltó vállalásokat is tett, amelyek mindegyike már rövid távon is érezteti hatását: az épületállomány hőszigetelésének fejlesztése és energetikai korszerűsítése önkormányzati, vállalati és lakossági szinten egyaránt; a rövid ellátási láncok és a termelői piacok fejlesztése; a közösségi közlekedés arányának megőrzése, minőségének fejlesztése.
Vasútfejlesztésre 85, közösségi közlekedés támogatására 384 milliárd forint áll 2020-ban rendelkezésre. A mezőgazdaság folyamatos technológiai fejlesztése, például az öntözés támogatása 9,4 milliárd forinttal található a 2020-as költségvetésben. Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentésének irányába mutató szükséges intézkedések feltárása is szerepel benne. Ezen intézkedések támogatásának fedezete mind garantált a jövő évi költségvetésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink talán legmegkerülhetetlenebb fenntarthatósági kérdése az energetikáé: milyen környezetkímélő módon és milyen költséggel tudunk energiát előállítani, illetve a rendelkezésünkre álló energiát milyen hatékonyan, takarékosan tudjuk felhasználni? Jelen költségvetés segíti a jelentős változásokat a magyar és a nemzetközi energetikai szektorban. Jól ismert, hogy léteznek alternatív megoldások, de például a nap- és szélenergia legnagyobb hátránya az, hogy rendelkezésre állásuk bizonytalansága miatt egy ország energiaellátását egyszerűen nem lehet azokra alapozni, klasszikusokat idézve: villamos energiára éjszaka és szélcsendben is szükség van. Arról nem is beszélve, hogy a napelemek és az akkumulátorok előállítása a környezetet jelentős mértékben szennyező és kizsákmányoló technológia, többek közt a ritka nehézfémek bányászata, illetve a nagy mennyiségű előállítása és a felhasználás utáni veszélyes hulladék keletkezése miatt.
Nehéz dolgunk van tehát akkor, ha az energiafelhasználásunk során is környezettudatosan szeretnénk cselekedni. A villamos energia atomerőműben történő előállítása a környezetterhelés szempontjából kiegyensúlyozott technológia, így a hagyományos módszerekkel ellentétben jóval környezetkímélőbb módszer, divatos szóhasználattal élve: indokolható mértékű az ökológiai lábnyoma. De nem csak ezért figyeli az egész ország, kiváltképp a Mezőföld a Paks II.-beruházás alakulását, hiszen a kapcsolódó munkahelyek vagy a kulturális, közlekedési és oktatási beruházások sem fogják érintetlenül hagyni a térségünket. Választókörzetem, Dél-Fejér mindezek miatt egyértelműen támogatja és várja tehát Paks II. megvalósulását.
Ugyancsak a zöldgazdaság kialakításához tartozik, hogy a zöldgazdaság-finanszírozási rendszeren keresztül a 2020-as költségvetés 34,8 milliárd forinttal támogatja a megújuló energiaforrásból származó energia átvételi árát, illetve ösztönzi a lakossági energetikai korszerűsítéseket. Itt megemlíthetném az „Otthon melege” programot, a háztartásigépcsere-programot és a többi. A pályázati támogatások elbírálásánál fokozott hangsúlyt kapó energetikai korszerűsítések önkormányzati, vállalati és lakossági szinten is továbbra is elérhetőek lesznek, az elmúlt napokban is meghirdetésre kerültek kis- és közepes vállalkozók számára napenergetikára vonatkozó pályázatok.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően hatalmas megtakarítást tudott és fog tudni elérni Magyarország az energiafelhasználásban. Fontos tehát, hogy mesterséges környezetünket úgy kell alakítsuk, hogy az harmóniában legyen a természeti környezettel, összhangot alkotva a gazdasági tevékenységekkel és a kedvező demográfiai változások előidézését célzó tervekkel. Ezeknek a céloknak az eléréséhez összehangolt társadalmi és gazdasági cselekvésre van szükség.
A globális katasztrófákkal fenyegető környezeti problémák megoldása és a fenntartható társadalmi modell kialakítása érdekében az emberek és a szervezetek viselkedésének meg kell változnia. Ezt elő tudják segíteni a törvények, a szabályozások, illetve az ösztönzők a kisközösségi, nem kormányzati társadalmi folyamatok, az ismeretterjesztés, az attitűdök és értékek, az alapvető meggyőződések megváltoztatásával. Mindezt csak az tudja megtenni, aki maga is rendelkezik a fenntartható társadalom kialakításához szükséges kultúrával, attitűddel és ismeretekkel. Magyarország, ahogy azt önök is láthatják az elmúlt évek intézkedéseiből, rendelkezik ezekkel.
Zárásul, összefoglalva az eddigieket: a zöldgazdaság további építése tehát úgy biztosított a magyar költségvetésben, hogy közben a magyar gazdaság évi 4 százalékos növekedése stabilan az EU átlaga fölötti, 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására, és a kormányzati szektor 2020-ra tervezett hiánya mindössze 1 százalék. Ezt nevezik hosszú távon fenntarthatóságot erősítő költségvetésnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évtizedekben a különböző szakpolitikák tervezése során egyre hangsúlyosabbá vált a területiség szempontja Európában. A terület- és településfejlesztési operatív program a 2014-2020-as programozási időszak legnagyobb forráskerettel rendelkező területi operatív programja, amely az ország Budapest és Pest megyén kívüli területén megvalósuló fejlesztéseket támogatja. A program kiemelt célja, hogy valamennyi megye, térség és település vonatkozásában megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyek segítségével lehetőségeik, erőforrásaik kibontakoztathatóvá és aktivizálhatóvá válhatnak. A program keretében Fejér megyében számos önkormányzat részesült támogatásban. Többek között szeretném kiemelni, hogy választókerületemben, Csősz településen a zöldmezős beruházás keretében egészségház létesült. A 66,1 millió forintos támogatásból felépített épületben új orvosi rendelő, védőnői szolgálat és egyéb multifunkcionális helyiség is helyet kapott. Alap községben a felújított szociális intézmény épületének szalagátvágása történt meg az elmúlt hetekben, amelyet 52,2 millió forintos támogatással valósított meg a Fejér Megyei Önkormányzat. Ugyancsak Alapon TOP pályázati forrásból helyi termelői piac is épült. Fontos, hogy a fenti célok megvalósításához, az önkormányzatok fejlesztései számára biztosítva legyenek a források, illetve támogatást kapjanak az önkormányzatok gazdaságfejlesztési elképzelései, valamint az azzal összefüggő város- és településfejlesztési elképzelések.
Éppen ezért, tisztelt államtitkár úr, az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezem, hogy milyen további TOP-os fejlesztések várhatóak Fejér megyében. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.
VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A klímaváltozás miatt kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés és a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. Ahogy képviselőtársaim is megfogalmazták már, a javaslat célja, hogy biztosítsa az öntözéses gazdálkodás szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztését annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan alkalmazkodhassanak az időjárás kihívásaihoz, és hogy javítani tudják mezőgazdasági termelésünk hatékonyságát.Hazánkban a legtöbb problémát a légköri aszály, a légköri szárazság okozza. A felszíni vizek vezetésével csökkenthetőek a klíma káros hatásai és az ozmózisnyomás segítségével biztosítható a növények vízhez jutása. A törvény lefekteti, ahogy már elmondták, a legfontosabb kereteket ahhoz, hogy együttműködések alakuljanak ki a gazdák között, továbbá a törvénytervezet öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mások földjeinek használatát lehetővé téve a vízátvezetés megvalósítása érdekében.
A törvényjavaslat szerint az öntözési tevékenységhez vízjogi engedély szükséges, így indokolt, hogy az öntözési szolgalom jogosultja vízjogi engedélyes legyen. A törvény elfogadása révén átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések jelentős fejlesztéseket tartalmaznak és kiemelt fontosságú változásokat szorgalmaznak, amelyek hozzájárulnak az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetéséhez. Kérem a törvénytervezet támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által előterjesztett 2021-es költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása áll. A kormány számára az emberek élete és biztonsága az első, ezt igazolja a jövő évi költségvetés is. A jövőben azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertese lehessen, és meggyőződésem, hogy ez sikerülni is fog.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát a jövőben karbonsemleges módon az atomenergia és megújuló energia, ezen belül elsősorban napenergia hasznosítása révén kell biztosítani. Ezek egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.
Az emberiség egyre több energiát igényel, ezért a Föld szénhidrogén-forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt várhatóan kimerítjük, közben olyan káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint a P10, a szén-dioxid, az üvegházhatás, a savas eső vagy éppen az ózonlyuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A megújuló energiaforrások, mint a szél, a víz- és a napenergia, nemzetgazdasági szempontból is komolynak mondható felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján csupán korlátozott lehetőség mutatkozik. Az energiatermelés zöldítésében nagy szerepet játszik a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása, sőt bővítése.
Az atomerőművek, ha azokat a ma megvalósítható legnagyobb és a még megfizethető biztonságúra építik, tisztábbak és gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelőanyagokat égető erőművek. A Paksi Atomerőmű által eddig megtermelt 500 milliárd kilowatt villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát szénerőművekben kellett volna megtermelni, akkor közel 400 millió tonna többlet-szén-dioxid került volna a légkörbe. Képletesen az Északi-sarkvidék élővilágának jövője szempontjából kulcskérdés a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése; Magyarország atomerőműve eddig 1200 négyzetkilométernyi északi-sarki jég elolvadásának megelőzéséhez járult hozzá.
Tisztelt Országgyűlés! A Paksi Atomerőmű kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a hazai bruttó villamosenergia-termelés csaknem felét biztosítja éjjel-nappal, immár négy évtizede. A hazai ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok elérése szempontjából kulcsfontosságú létesítmény, amely azt szolgálja, hogy az olcsó villamos energia folyamatosan rendelkezésre álljon a lakosság és az ipar számára. A Paks II. új blokkjai pedig biztosítják a jövőben, hogy mindez így is maradjon. A 2021. évi költségvetés a Paks II. beruházásra 115,9 milliárd forint forrást biztosít.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány politikájának köszönhetően az elmúlt években úgy tudott tovább erősödni a magyar gazdaság, hogy közben tartottuk a 2020-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentésre, a megújulóenergiaforrás-részarányra, illetve az energiatakarékosságra tett nemzetközi vállalásainkat.
A magyar áramtermelés jelenleg 60 százalékban karbonmentes, és ebből 50 százalék az atomerőmű termelésének köszönhető, 10 százaléka pedig a megújuló energia felhasználásának. A klímavédelem szempontjából kiemelt fontosságú a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javítása, a megújuló energiát hasznosító rendszerek telepítése. Erre irányult a kormány által elindított „Otthon melege” program. A programnak köszönhetően 320 ezer háztartásban ment végbe energetikai korszerűsítés, amelynek köszönhetően évi 140 ezer tonnával csökkent hazánkban a szén-dioxid-kibocsátás. A kormány a jövőre tekintettel számos forrást biztosít az energiatudatos és modern magyar otthonok megteremtése érdekében.
A tervezett energiahatékonysági kötelezési rendszer és a hozzá kapcsolódó finanszírozás lehetővé teszi, hogy az energiahatékonysági célok elérésének költségeit ne a háztartások viseljék. Ennek keretében a hátrányos helyzetben lévő háztartások kiemelt figyelmet kapnak. A jövőre vonatkozólag a cél a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos hitelkonstrukciójának fenntartása, 2030-ig egymillió okos-fogyasztásmérő felszerelése, a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele és az annak alapján történő számlázás bevezetése mintegy 200 ezer távfűtött otthonban.
További intézkedésként elindul a zöld távhő program, amely 50 százalékra csökkenti a földgázfelhasználás részarányát a hazai távhőtermelésben, elsősorban megújuló energia felhasználása növelésével, illetve megkezdődik az energiaközösségek kialakítása, melynek keretében az energiafogyasztók és energiatermelők nonprofit alapon szervezhetik meg a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások helyi felhasználását.
A közösségi közlekedés zöldítésére biztosított források mellett Magyarország Kormánya darabonként akár 2,5 millió forinttal támogatja a tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik vásárlását is. A „Magyar falu” program keretében belül is a falusi CSOK-kal nyújtott otthonteremtési lehetőségek szintén az energiatudatos otthonok megteremtését szolgálják.
A kormány 2018-ban nagyon helyesen a „Magyar falu” programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. A jövő évi költségvetés a „Magyar falu” program keretében 90 milliárd forintot biztosít a kistelepülések fejlesztésére, az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerre pedig további 34,3 milliárd forintot irányoz elő.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy az előttünk fekvő jövő évi költségvetés-tervezet a hosszú távú környezeti fenntarthatóságot erősítő költségvetés, mely a zöldgazdasági és fenntarthatósági szempontok érvényesülését úgy biztosítja, hogy közben továbbra is az ország lehetőségéhez képest mindent megtesz a családok és munkahelyek védelméért, valamint a világjárvány gazdasági rombolásának helyreállításáért.
Kérem önöket, támogassák a Ház elé terjesztett 2021. évi költségvetést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)