Felszólalás adatai

DR. DORNBACH ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A legfőbb ügyész megkereste az Országgyűlés elnökét és indítványozta, hogy az Országgyűlés a képviselők jogállásáról szóló törvény 5. §-a alapján dr. Szabadi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) két bűncselekmény alapos gyanúja miatt függessze fel.

Az első cselekmény esetében három rendbeli, a Btk. 319. §-ába ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja merül fel a következő tényállás alapján. Dr. Torgyán József miniszter dr. Szabadi Béla politikai államtitkár hatáskörébe utalta az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény mellékletében felsorolt gazdasági társaságok, valamint az FVM tulajdonában álló gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlását.

A nyomozás eddigi adatai szerint dr. Szabadi Béla utasítására az FVM tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetése az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon 1999., 2000. és 2001. években reklámszerződéseket kötött a Ferencvárosi Torna Clubbal. Az egyik esetben 70 millió forint értékű szerződést kötött az Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht.-val, 85 millió forint értékű szerződést kötött az Agrármarketing Centrum Kht.-val - az összegből mellesleg 12 millió forint nem lett kifizetve -, 100 millió forint értékű szerződést kötött a Concordia Rt.-vel, amelyből 40 millió forint nem került kifizetésre. Ezek a gazdasági társaságok korábban nem álltak szerződéses jogviszonyban az FTC-vel, tevékenységi körük miatt, reklámtevékenységet kizárólag szakmai körökben és sokkal kisebb költséggel folytattak. A dr. Szabadi Béla által kiadott utasítás és az utasítás alapján megkötött szerződések alkalmasak a hivatkozott bűncselekmény alapos gyanújának megállapítására.

A második cselekmény: dr. Szabadi Béla képviselő terhére a büntető törvénykönyv 318. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, valamint a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja látszik megállapíthatónak, az utóbbit felbujtóként követte el a következők szerint.

Dr. Szabadi Béla, akkor politikai államtitkár utasítására a kizárólag költségvetési forrásból gazdálkodó Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. ügyvezetése 2000. május 2-án 40 millió forint értékben újabb reklámszerződést kötött az FTC-vel az Életmódnap 2000 elnevezésű és szeptember 10-én megrendezni tervezett rendezvény megszervezésére. A szerződésben vállalt összeget átutalták az FTC-nek, holott a rendezvényt nem tartották meg. Megállapítható, hogy a kht. ügyvezetésének a rendezvény lebonyolítása nem is állott szándékában. A rendezvényre való hivatkozás kizárólag az FTC újabb támogatásának ürügyéül szolgált.

A nyomozás adatai szerint, miután a Fővárosi Főügyészség 2001. január 22-én az üggyel kapcsolatban a szerződések törvényességi vizsgálata tárgyában megkereste az Agrárinnovációs Kht.-t, a megkeresést követően dr. Szabadi Béla utasítására a szerződést visszadátumozva átforgatták az Agrármarketing Centrum Kht.-ra. A visszadátumozott megállapodás értelmében a rendezvény lebonyolítását az Agrármarketing Centrum Kht. (Tirts Tamás: Félrebeszélsz!) 2001. évre vállalta, hivatkozási alapot szolgáltatva arra, hogy az eredeti szerződés meghiúsulása miatt miért nem történt meg a kifizetett összeg visszakövetelése.

Az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága a legfőbb ügyész indítványát megvizsgálta és az indítványról szavazott. A 11 tagú bizottságnak csupán 5 tagja szavazott az indítvány teljesítése mellett, vagyis a bizottság nem ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy függessze fel Szabadi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát.

A bizottság többsége érdemben indokoltnak tartotta a legfőbb ügyész indítványát, vagyis megalapozottnak a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezését, mégis a kérdés tárgyalásának elnapolását indítványozták. Két bizottsági tag is indítványozta, hogy a bizottság a következő ülésre hívja meg a legfőbb ügyészt néhány aggályt keltő kérdés tisztázása érdekében. A legfőbb ügyész hasonló meghallgatására az elmúlt tizenegy évben több esetben sor került, hogy szóban egészítse ki az indítványt és a bizottság kérdéseire adjon választ. Jelen esetben a bizottság többsége nem támogatta a két képviselő indítványát, annak dacára, hogy kifejtették az indítványozók, hogy a közvéleményben széles körben kialakult meggyőződéssel összhangban alaposan feltételezhetőnek tartják, hogy a nyomozó hatóságok döntései és az egyes ügyekben alkalmazott módszerek pártpolitikai célokat és érdekeket szolgálnak, Szabadi Béla esetében pedig az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos állampolgári jogokat is sértik.

(20.50)

A bizottsági tagok kifogásolták - hangsúlyozom: valamennyi bizottsági tag egyetértett a kifogással -, hogy Szabadi Bélát ez év júniusában úgy vették őrizetbe, hogy a sajtó képviselői jelen voltak, a televízió nézői láthatták, amint dr. Szabadi Béla országgyűlési képviselőt megbilincselték és elvezették. Ugyanígy sorozatosan közvetítette a televízió a megbilincselt és pórázon vezetett országgyűlési képviselő kihallgatásokra, szembesítésekre történő elvezetését. Kik és milyen meggondolásból értesítették a sajtót ezeknek az eseményeknek a helyéről és időpontjáról, például az őrizetbe vétel időpontjáról?

Egyhangú megütközéssel vette tudomásul a bizottság, hogy a 2001. október 30-án megtartott bizottsági ülésre a házi őrizetben lévő dr. Szabadi Béla országgyűlési képviselőt a rendőrség megbilincselve és pórázon vezetve kísérte a Képviselői Irodaházba. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Félrebeszélsz!) Dr. Szabadi Béla ma is érvényes mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő, akinek joga van az Országgyűlés ülésein megjelenni és a képviselői jogait gyakorolni. Felvetették: talán minden esetben hasonló módon fogják elővezetni őt, teljesen indokolatlanul?

De aggályra okot adó egyéb körülményeket is szóvá tettek, nevezetesen, hogy dr. Szabadi Béla képviselő ellen az ez év júniusában megindult eljárás olyan cselekmények miatt indult, amelyek korábban, több mint egy éven keresztül széles körben ismertek voltak; számos újságcikk írt az FTC törvényellenes támogatásáról (Szabados Tamás: Most figyeljetek!), az elherdált pénzekről, a pénzosztogatásokról. Több interpellációt intéztek ellenzéki képviselők mind Torgyán József miniszter úrhoz, mind Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz. (Sasvári Szilárd: Nem akarjátok kiadni!)

Mellesleg megemlítem, hogy a 2000. évben szeptember 5-én, november 7-én, december 12-én olyan interpellációkat intéztek a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, illetve a miniszterelnök úrhoz, amelyekben az interpelláló képviselő tételesen felsorolta a jelenleg eljárás tárgyává tett cselekményeket. December 12-én Bauer Tamás képviselő úr kérdésére (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szükséges ez? - Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiból, közbeszólás ugyanonnan: Nem jó ezt hallgatni, ugye?) a miniszterelnök úr a következőt válaszolta: a miniszterek jól dolgoztak, beleértve Torgyán Józsefet és Szabadi Bélát is, elvégezték a rájuk bízott feladatot, ráadásul tisztességes szakmai háttérrel rendelkeznek; rendes országban általában nem gúny kísérné őket ezért, hanem inkább megbecsülés és erősebb szakmai elismerés. És a kormánypárti többség minden esetben megszavazta, elfogadta az interpellációkra adott válaszokat. (Taps és közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiból: Úgy van!)

A legfőbb ügyész úr meghallgatása útján kívántuk tisztázni, hogyan történhetett meg, hogy az interpellációk elhangzása után Szabadi Béla folytathatta hasonló tevékenységét, és csak akkor került sor a büntetőeljárást megalapozó vizsgálatok megindítására, amikor lezárult múlt év december végén a költségvetési vita. (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Ez nem bizottsági ülés!) Választ kívántunk kapni tehát a legfőbb ügyész úrtól arra, hogy ő mint a törvényesség őre, mit tesz annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás egyik fontos tényezője, az ügyészség, pártpolitikától függetlenül működjön. (Folyamatos zaj. - Közbeszólás az MDF padsoraiból: Ez nem bizottsági ülés!)

Emlékeztetni kívánom önöket: az ügyészség nem a kormánynak van alárendelve, hanem az Országgyűlésnek. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ez az!) És mivel az Országgyűlésnek van alárendelve, minden országgyűlési képviselőnek és az Országgyűlés egészének a felelőssége, hogy biztosítsuk az ügyészség működésének pártpolitikától független feltételeit. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Idő!) Ezért kívántunk kérdéseket intézni a legfőbb ügyész úrhoz. Mivel a bizottsági többség meggátolta, hogy meghívjuk a legfőbb ügyész urat, ezért a bizottság tagjai közül hatan nem szavaztuk meg az indítványt. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Hangsúlyozom, az indítvány szakmailag megalapozott, de tisztázandó - és a legfőbb ügyész úr meghallgatását továbbra is szükségesnek tartjuk -, hogy a pártpolitikától független igazságszolgáltatás feltételei adva vannak-e.

Köszönöm. (Rogán Antal: Most beszélsz félre! Az a lényeg, hogy megalapozott! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Torgyán korrupt! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)