Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg itt vitázunk a törvényjavaslatról, s telnek az órák, ne feledjék: óránként három embertársunkat veszítjük el a dohányzás miatt, s ez évente a fogyó magyar lakosságból 30 ezer embert ragad el. Egészségpolitikusként, előterjesztőként ez a fő motívum, és természetesen az előttünk fekvő törvényjavaslatot is elsősorban ebből a szempontból javaslom vizsgálatunk tárgyává tenni.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény tárgyalásakor már elhangzott, a törvényalkotó nem titkolt szándéka, hogy minél kevesebben, minél kevesebbszer gyújthassanak rá. Jól működő törvény esetén várható, hogy a 10 milliós lakosságszámot és a 3 millió dohányost alapul véve évente 100 ezer leszokás lehet az optimális és elvárható egészséghaszon.

Külön problémát jelent az ifjúság, a fiatalkorúak dohányzása, amely riasztó méreteket öltött. Feladatunk tehát a hozzáférés lényeges szűkítése, a jogosulatlan kiszolgálások megfékezése.

De beszéljenek a tények! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2008. évi adatfelvétele iskolaalapú felmérés volt, egy 5 évvel korábbi felméréshez hasonlóan. A vizsgálat során kétlépcsős mintavételi eljárást alkalmaztak a hetedik, kilencedik évfolyamokra vetítve. A megkérdezett fiatalok zöme hivatalos elárusítóhelyen vásárolja a cigarettát, mindössze 5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy zárjegy nélküli, csempészett cigarettát vásárol valamilyen gyakorisággal, de 0,2 százalékuk mindig ilyet vásárol. A dohányzó tanulók több mint felét nem utasították vissza az eladók a korukra való hivatkozással, amikor cigarettát akartak vásárolni. Ez leginkább a fővárosi tanulók esetében mutatható ki, a nemi megoszlást tekintve pedig a 18 év alatti lányokat kevésbé utasítják el az eladók cigarettavásárláskor, mint a fiúkat.

A dohánytermékekhez való hozzáférés jellemzői bizony, ahogy az előbb említettem, a nemek arányában is változnak. Szignifikánsan kevesebb tanulót nem utasítottak vissza egyébként az 5 évvel korábbi adatfelvételhez képest. 5 éve még 70 százalékukat nem utasították el, ez most 51 százalék. A fiúknál korábban 62 százalékukat nem utasították, most már csak 48 százalékukat.

(14.10)

Ezek az értékek még mindig kiugróan magasak, figyelembe véve, hogy a hatályos jogszabályok szerint tilos bármilyen fajta dohánytermék értékesítése kiskorúak számára. A válaszadók 6,2 százalékát kínálta már meg valamely dohánycég képviselője ingyencigarettával, ez az arány a korábbi 5 évhez képest nem változott szignifikánsan.

2003-ban majdnem 10 százalékkal több dohányzó fiú vásárolt cigarettát üzletben, mint amennyi dohányzó leány, ami szignifikáns különbségnek mutatkozott.

2008-ban már csak a megkérdezettek fele vásárolt üzletben dohányterméket, ők elsősorban fővárosi diákok. Ezzel összefüggésben jól látható, hogy a kiskorúak dohánytermékekhez való jutásának szabályozása vidéken, a falvakban és az egyéb városokban egyaránt jobban érvényesül, amely a jogkövető magatartás területi különbségei mellett a kis közösségek vélemény- és attitűdformáló erejének egyik bizonyítéka. Hadd jegyezzem meg, hogy a fenti adatokat - még egyszer - az OEFI Dohányzás Fókuszpont munkatársai biztosították számunkra a megfelelő döntéshozás érdekében.

Tisztelt Ház! A most közölt adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a rászokás, a rászoktatás nincs megfelelő igazgatási kontroll alatt, annak erőteljes átalakítása szükséges, különben nem érjük el a kívánt preventív, megelőző hatást, és minden marad a régiben. Ez pedig egyik képviselőtársamnak sem lehet szándéka. Ne felejtsük el, ma a felnőtt lakosság 25-55 év közötti korosztályának a fele dohányzik. Ez az arány az 55 év feletti korosztályban 20 százalékra csökken. Ha valaki azt feltételezné közülünk, hogy leszoktak, az téved, mert az a 30 százalék bizony meghalt. Életerős, munkaképes családapák, édesanyák válnak a dohányzás áldozatává, azonnali cselekvés szükséges, ennek pedig fontos eleme a ma tárgyalandó törvényjavaslat.

A fiatalkorúak hozzáférését taglaló számadatokból világosan kiderül, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg a fiatalkorúak érdekeinek, őket a dohánytermékek fogyasztásától csak minden második elárusító védi. A jelenlegi ellenőrzési és bírságolási rendszer sem felel meg a törvényalkotó szándékának, az alkalmazottak nem érdekeltek megfelelően az ifjúság védelmében.

Tisztelt Ház! A dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tétele és koncesszióba adása lehetőséget ad arra, hogy a kiskereskedelem működése, így a fiatalkorúak dohánytermékhez jutásának megakadályozása hathatós és eredményes lehessen. Fontos törvényi szabályozást és biztos életpályát jelent egy ilyen koncesszió elnyerése, hiszen 20-30 évig, meghosszabbítás esetén még 50 százalékkal hosszabb ideig megélhetést jelenthet egy családnak egy forgalmas dohánybolt. A törvény szigora viszont olyan erővel sújt le a jogszabályt semmibe vevőkre, hogy kevesen, sokkal kevesebben fogják megkockáztatni a megélhetésük összeomlását.

A törvényjavaslat külön érdeme, hogy a koncessziót elnyerők között kedvezményezettként jelennek meg csökkent munkaképességű, legalább három hónapja igazoltan munkanélküli vagy szülési szabadságról, gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérni kívánó polgárok.

Tisztelt Ház! Az ifjúsági és szociális bizottság ülésén hangzott el az a vélemény, amely szerint ennek a törvényjavaslatnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Nagyon elmés és képszerű vélemény ez, de nem igaz. A javaslat lényege ugyanis röviden megfogalmazható, azt részletesen a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat is tartalmazza. Ez a törvény hosszú oldalakon keresztül olyan módosítások leírását tartalmazza, amelyek szükségesek a bevezetőmben már részletesen elmondott egészségnyereség eléréséhez. Pontosan tudjuk, minden egészségügyi törvényjavaslatnak gazdasági hatásai vannak és viszont, a gazdaság folyamatosan visszahat az egészségügyre. A törvényalkotó felelőssége mérlegelni azt, hogy mit tart igazi értéknek, és aszerint dönt, mi a fontos, a pénz vagy az élet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartották a bizottságok. Kérem önöket, hogy szíveskedjenek ezt megtárgyalni az általános vitában, és aztán támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)