Felszólalás adatai
| 106. ülésnap (1999.12.07.), 29-107. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Részletes vita folytatása és lezárása |
| Felszólalás ideje | 1:51:53
|
Felszólalások: 21-29 29-107 Előző Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a bizottsági elnöki értekezleten elhangzottak alapján a szükséges bizottsági előkészítésre figyelemmel Horváth Balázsnak az egyes törvényi rendelkezések hatályba léptetéséről, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslata általános vitájára nem ma, hanem holnap utolsó napirendként kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása.
Az előterjesztést T/1658. számon, a költségvetési bizottság tájékoztatóját pedig T/1658/607. számon kapták kézhez.
Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a tegnapi ülésnapon a törvényjavaslat normaszövegének és a hozzákapcsolódó mellékleteknek lezárult a részletes vitája. A vita további szakaszait az elnök megnyitotta, de nem zárta le azért, mert egyes frakciók tegnapi időkeretüket felhasználták, és így nem lett volna alkalmuk arra, hogy a további fejezetek során felszólalhassanak. Most tehát az Országgyűlés fejezetétől kezdődően valamennyi vitaszakasz tárgyalására ismételten sor kerülhet.
Felkérem a jegyző urat, hogy ismertesse a frakciók rendelkezésére álló időkereteket.
HERÉNYI KÁROLY jegyző: Fidesz 28 perc, MSZP 30 perc, FKGP 15 perc, SZDSZ 13 perc, MDF 12 perc, MIÉP 11 perc, függetlenek 1 perc.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném kezdeményezni, hogy az elnök úr értesítse a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy utolsó napjába lépett a 2000. évi állami költségvetés vitája.
Indokolom az ügyrendi javaslatomat. Talán emlékeznek rá a képviselőtársaink, hogy Torgyán József miniszter úr az elmúlt fél évben számos alkalommal közölte a nyilvánossággal, hogy a Független Kisgazdapárt módosító javaslatai mellett képviselői helyéről fog érvelni, és Szabadi államtitkár úr fogja a kormányt, illetve a minisztériumot a miniszteri bársonyszékben képviselni. Nos, a költségvetés eddigi több mint ötvenórás vitájából Torgyán miniszter úr egyetlen percet sem volt jelen az ülésen, és Szabadi államtitkár úr is - aki ma reggel még itt volt a teremben -, amint elkezdődött a költségvetési vita, távozott. Torgyán miniszter úr azt is ígérte, hogy név szerinti szavazást fog kérni a 413 milliárdról szóló módosító javaslat mellett. Egyetlen szavazást sem kért, hanem valamennyi kisgazda módosító javaslatot a szavazás előtt visszavontak.
Jó lenne, ha a miniszter úr értesülne róla, hogy a mai napon még van módja - képviselői helye persze nincs, de volna módja - a parlamentben érvelni a javaslataik mellett, ha eljönne a költségvetés vitájára a Magyar Országgyűlésbe. Legalább a lehetőséget adjuk meg neki, és értesítsük őt és Szabadi államtitkár urat, hogy most folyik ez a bizonyos költségvetési vita.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Értesíteni fogom a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, és ha ezt elfogadja a többi frakció, akkor nem nyitok ügyrendi vitát ebben a kérdésben. (Varga Mihály: Félbe kellett volna szakítani a felszólalót! - Dr. Kávássy Sándor: Kormányülés van!)
Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az Országgyűlés fejezetére. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Dr. Isépy Tamás jelentkezik.)
Isépy Tamás képviselő jelentkezett, megadom a szót.
DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Formabontó módon én már elöljáróban elismerem, hogy nem sokat értek a költségvetéshez, az államháztartáshoz és a pénzügyekhez, viszont a kulturális elkötelezettségem és ennek jegyében a Révész Máriusz képviselőtársammal együtt benyújtott módosító indítvány az, ami ebben a vitában mégis felszólalásra késztet.
A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény 75. §-a szerint ugyanis az állam a központi költségvetés Országgyűlés fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot a közalapítvány útján, a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti. Ez a feltételes mód természetszerűen arra szokta indítani a pénzügyi kormányzatot, hogy ha akarom, igen, ha akarom nem, és évek hosszú sora óta a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása következetesen elmarad.
(9.00)
Tavaly egy, a kormány által ugyan ellenzett, de az Országgyűlés által elfogadott módosító javaslat eredményként megtörtént az áttörés, és egy külön előíráscsoport címszó alatt a Magyar Rádió művészeti együttesei nevesített támogatási összegben részesültek.
A 2000. évi, tehát a most tárgyalt költségvetési javaslat nevesítve szintén mellőzi a hivatkozott támogatás biztosítását, ugyan a fejezeti indokolások első kötetének az I. fejezet 12. címének 1. alcíme tartalmazza a következő utalást: "A kormány felhatalmazást kap, hogy a 10., 12. címek között szükség szerint átcsoportosítson, és amennyiben az előirányzat lehetővé teszi, ezen előirányzatok terhére új előirányzatot is létrehozhat a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására."
Elöljáróban mondtam, hogy én nem sokat értek a költségvetéshez, de olyan fejre esett intézménnyel vagy vállalattal nehéz találkozni, amelyik azért takarít meg a költségvetési összegéből, hogy abból utána át lehessen csoportosítani. Tehát így a feltételes mód marad, mert ha marad pénz, akkor adok, ha nem marad, akkor nem adok.
Nyilvánvaló, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén nyomós érdek fűződik ahhoz, hogy a világban milyen országképet sikerül kialakítani önmagunkról, de lényeg az is, hogy milyen lesz a kulturális színvonalunk. A Magyar Rádió művészeti együttesei a magyar kultúra igazi követeiként sikeres fellépéseikkel és bemutatkozásaikkal itthon és külföldön egyaránt eredményesen növelték és növelik az ország hírnevét, és kedvezően alakítják az országképet.
A Magyar Rádió művészeti együttesei közül a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara csak ebben az évben áprilisban Dél-Amerikában, májusban Nagy-Britanniában, októberben Maastrichtban és Brüsszelben, a Magyar Rádió most ötvenéves Énekkara 1999 márciusában Athénban, júniusban Frankfurtban, Kielben, Bonnban, a Magyar Rádió Gyermekkórusa pedig Kassán, Salzburgban, Genfben, Milánóban lépett fel. Megkímélem az Országgyűlést attól, hogy a külföldi lapokban megjelent sajtókritikák dicsérő mondatait itt most felolvassam.
A művészeti együttesek ország-képalakító működésének jövője azonban csak biztos alapokra építhető, és ez indokolja, hogy külön előirányzatként, a múlt évhez hasonlóan meghatározott összegű támogatásban részesüljenek. Ezért nyújtottunk be módosító javaslatot, amelyben teljesen a tavalyi évhez hasonlóan, nem várva meg a feltételes mód teljesítése feltételeinek a bekövetkezését, hanem már átcsoportosítunk ugyanazon fejezeten belül, és bízunk abban, hogy a tavalyi példán megnemesedve a kormány most, ebben az időszakban ezt a módosító indítványt a maga részéről is támogatni fogja, és a tavalyihoz hasonlóan bízom az Országgyűlés szinte egységes támogatásában.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Jauernik István képviselőnek, az MSZP frakciójából.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a vita e szakaszában a 3. mellékletben szereplő normatív állami támogatásokkal kapcsolatos módosító indítványaim mellett szeretnék érvelni. Három ilyen indítványt szeretnék kiemelni, amellett, hogy van több is, de ezt a hármat tartom nagyon fontosnak.
Az egyik a községek általános, kétmillió forintos támogatásával kapcsolatos. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy van olyan megoldás, hogy ne kelljen ezt a kétmillió forintos támogatást bizonyos lélekszám alatti kistelepülések esetében egymillió forintra csökkenteni, hanem meg lehet úgy is oldani a problémát, hogy ott is megmaradhat a kétmillió forint. Indokolatlannak tartom azt, hogy csökkentsük önkormányzatok támogatását. Ha nem tudunk adni, és nem is indokolt kis létszámú önkormányzatok támogatását növelni, de ne csökkentsük a felére. Ezeknél a kistelepüléseknél ez az egymillió forint drasztikus bevételkiesést jelentene.
A következő ilyen indítvány a 24. pontban szereplő, az 1100 főnél kisebb lakosságszámú településeknél egy kiegészítő normatív támogatás, amit az óvodában és az általános iskola alsó osztályaiban lehet igénybe venni, ez 46 ezer forint/főt jelent. Ez egy nagyon jó és nagyon támogatásra érdemes javaslata a kormánynak, kell támogatni ezen kistelepüléseket - a technikájával nem értek egyet. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy ezt a támogatást csak akkor kaphatják meg ezek a kistelepülések, ha a felső tagozatot megszüntetik vagy beviszik valahová társulásban.
Én úgy gondolom, hogy nem kell ilyen megoldást alkalmazni a törvényben. Pontosan elég ösztönzés az, hogy ezek a kistelepülések csak az alsó tagozatra és az óvodai nevelésre kapják ezt a támogatást, a felső tagozatra nem kapják, tehát a felső tagozatba járó gyerekeknek nem jár ez a támogatás. Teljesen fölösleges és elfogadhatatlan, hogy ezzel a pénzügyi előírással kényszerítjük ezeket a kistelepüléseket arra, hogy szüntessék meg a felső tagozatot. Én úgy gondolom, hogy helyben tudják a legjobban eldönteni a települések, hogy tudják-e működtetni a felső tagozatot, megvan-e hozzá a feltételük, vagy pedig nincs meg hozzá. Én azzal, mondom, egyetértek, hogy ne adjuk oda ezt a kiemelt támogatást, viszont ne is kényszerítsük ezeket az önkormányzatokat a felső tagozat megszüntetésére.
A harmadik módosító indítványom a szociális normatívához kapcsolódik. Ez egy elég bonyolult és összetett normatíva lesz a következő évben. A foglalkoztatási és szociális törvény módosítása során bejön egy új kategória az önkormányzatoknál, mégpedig az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása. Ezzel igen sok gond van, képviselőtársaim. Nem tudom, hogy tetszettek-e már számolni néhány település esetében, hogy hogyan fog működni a rendszer.
Abból a módosító indítványból, amit már elfogadtunk egy héttel ezelőtt itt, a parlamentben, elég világosan számolható és elég világosan látható, hogy mi fog történni ezen településeknél. Ahhoz, hogy esetleg érthető legyen a televízió nézőinek és a rádió hallgatóinak is, hogy miről van szó: az önkormányzatok ahhoz az új feladatukhoz kapnak támogatást, amit egy másik törvénnyel fogunk január 1-jétől elrendelni nekik, mégpedig hogy a jövedelempótló támogatások megszűnnek, helyettük az önkormányzatnak biztosítani kell közcélú foglalkoztatást, legalább 30 munkanap mértékéig.
Milyen forrást kapnak az önkormányzatok ehhez a foglalkoztatáshoz? A már elfogadott módosító indítvány szerint az önkormányzatok személyenként, naponta 1500 forintot kapnak ehhez a foglalkoztatáshoz. Ez idáig körülbelül rendben is lenne, mert ha a közcélú foglalkoztatásban minimálbéren foglalkoztatják ezeket az embereket, akik munka nélkül vannak, akkor ez körülbelül az összkiadásaiknak 50-60 százalékát jelentheti, mert fizetni kell a bért, fizetni kell a járulékait, a munkaeszközöket, a munkaruhát, és egyéb kiadások is felmerülnek.
Tehát ha ezt az 1500 forintot fogadjuk el, ami - mondom - csak egy olyan 50-60 százalékot jelenthet, akkor is komoly gondok vannak, mert az elfogadott módosító indítványban van egy olyan kitétel, hogy éves szinten ez az összeg nem lehet több, mint a szociális normatívának a 11 százaléka. Ez a 11 százalék egy olyan korlátot jelent, ami egy ma átlagos munkanélküliséggel, egy átlagos létszámú jövedelempótló létszámmal rendelkező önkormányzatnál is nagyon szigorú korlátot jelent. Ha valahol nagyon sok a jövedelempótlós, akkor ez azt jelenti, hogy egyszerűen ez az összeg a 30 napos foglalkoztatásra sem biztosít lehetőséget.
(9.10)
Éppen ezért a módosító indítványunkban azt fogjuk kezdeményezni, hogy ez a 11 százalékos korlát maradjon ki, ne legyen ilyen korlát. Ugyanakkor a jelenleg elfogadott indítvány szerint van egy alsó határ is, ez a legalább 180 ezer forint. Ezt feleslegesnek tartjuk beletenni a törvénybe, úgy gondolom, hogy minimumösszeget itt nem kell biztosítani, mert ha valamelyik önkormányzat olyan jó helyzetben van, hogy nem kell közcélú foglalkoztatást szerveznie - mert ilyenre is lesz példa -, ezeknek, úgy gondolom, teljesen felesleges ezt a kis összeget is odaadni.
Éppen ezért kérem, főleg a kormánypárti képviselőtársaimat, de a kormányt is, hogy újból gondolja végig ezt a helyzetet, és lehetőség szerint majd a módosító indítványunkat támogassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hajdu László úrnak, az MSZP képviselőjének.
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jauernik képviselő úrhoz szeretnék csatlakozni. Én is a 3. számú mellékletben szereplő normatívák, illetve a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 15 százalékról 5 százalékra történő csökkentésének budapesti hatása kapcsán szeretném jelezni, hogy amennyiben ez a módosítás így marad, katasztrofális helyzetet fog jelenteni a főváros működtetésében és üzemeltetésében. Úgy gondolom, a Háznak tudnia kell, még most, mielőtt a módosító indítványokról szavazunk, hogy jelen pillanatban 90 százalékát kapja Budapest főváros annak, amit kapott 1999-ben. Tehát átlagosan 10 százalékkal csökken, ez megközelíti a 7 milliárd forintot, amennyivel ennek a városnak a működéséhez hozzájárul az állami költségvetés.
Különösen az állami hozzájárulás, az átengedett normatív források és az szja így együttesen olyan hatást vált ki, amely a főváros biztonságát és üzemeltetését egyáltalán nem tudja garantálni. Súlyos kihatással járhat az üzemeltetésben - és erről olvashattunk a különböző sajtótermékekben is -, a tömegközlekedés, az iskolák, az egészségügy, a szociális viszonyok területén, a kulturális területen, mondhatnám a sport területén is a működtetésben. Csak az én kerületemet figyelembe véve 251 millió forinttal kap Budapest főváros XV. kerülete kevesebbet ebben a költségvetési évben, 2000-ben, mint kapott 1999-ben. Ez a pedagógusszámot és a nem pedagógusszámot figyelembe véve 110 ember leépítését jelentené pillanatnyilag, amikor pluszfeladatokat kapunk.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pusztai Gyula úrnak, az MSZP képviselőjének.
DR. PUSZTAI GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita keretében és a részletes vitában is többször szó esett kormánypárti oldalról arról, hogy a kistelepülések számára kifejezetten kedvező ez a költségvetés, még valamifajta táblázatok is megjelentek, hogy milyen kedvezően fog alakulni a kistelepülések költségvetése várhatóan a végszavazást követően.
Néhány konkrét dologban kértem a kistelepülések polgármestereit, a jelenlegi számok alapján mutassák ki, hogyan fog alakulni várhatóan a következő év költségvetése. Tragikusnak tűnik számomra a száz lakosnál kisebb települések helyzete, márpedig ne felejtsük el, hogy nagyon sok ilyen kistelepülés van Magyarországon. Mondjuk, Zala megyében 40 kistelepülés száz lakos alatti, Vas megyében 18 település ilyen. Ahogy itt elhangzott már, és amelyhez módosító javaslatot is tettünk, a 2 millió forintos normatív támogatás általános községi feladatok támogatására a száz lakos alattiaknál nyilván kevesebb lesz, hiszen egymillióban állapítja meg a 15 ezer forintos normatív támogatásnál. Ez azt jelenti, hogy a kistelepüléseken várhatóan 15-20 százalékos költségvetési csökkenés lesz, hiszen 3-4 millió forintos költségvetése van ezeknek a kistelepüléseknek. Katasztrofális a helyzet ezeken a településeken, gyakorlatilag teljes munkanélküliség van, ugyanakkor valamennyi család szinte szociális segélyre jogosult, a települések képtelenek megoldani, kielégíteni ezeket az igényeket.
Azt gondolom, hogy felelősséggel kellene gondolkodnunk, és a módosító indítványunk is arra irányul, hogy a 2 millió forintot nem szabad ezektől a településektől megvonni, hisz éppúgy részei Magyarországnak a kistelepülések is, mint a nagyobb települések.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hargitai János úrnak, a Fidesz képviselőjének.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az itt kibontakozó vitához szeretnék hozzászólni, mert azt gondolom, hogy a kormányzati oldal és az ellenzék a kistelepülések kapcsán nem képvisel egészen mást. A beterjesztett törvény kétségtelenül azzal foglalkozik még, hogy az igazán kicsi településeknél a minimálösszeg, ami ha úgy tetszik, alanyi jogon járna, csak 1 millió forint lenne, a Fidesz képviselőcsoportjának is van módosító javaslata ezen a területen. Egyetértünk mi is azzal, amit a képviselő urak mondtak, hogy az igazán kicsi települések továbbra is kapják meg ezt a 2 millió forintnyi támogatást szinte alanyi jogon. Azt gondolom, hogy ezt a kormányzat támogatni is fogja.
A másik, amit önök szintén jól tudnak és a kistelepülések megítélése kapcsán fontos elmondani, hogy ha azt mondjuk, hogy az önkormányzatok forrásnövekedése 8 százalék körüli, akkor ez differenciáltan oszlik el a különböző településkategóriák között, míg a fővárosnál szerényebb, addig a községeknél vagy kisvárosoknál ez nagyobb. Igazán nagy azoknál a településeknél, amelyek községek és feladatot ellátóak is, tehát van általános iskolájuk és óvodájuk, hisz az állami normatívákon keresztül növekedik meg a községek támogatása. Azoknál a településeknél, amelyek feladatellátással önmaguk a saját területükön nem foglalkoznak, mert nem rendelkeznek intézményekkel - nagyon sok ilyen település van Baranyában, Zalában, hisz ezek aprófalvas térségek, de Szabolcs-Szatmár megyét is mondhatnám -, ezek számára igazán fontos az, hogy ez az alanyi jogon járó 2 millió forintos községi alapnormatíva az ő esetükben se változzon.
És még egyszer mondom, azt gondolom, a két oldal törekvései itt eredményre fognak vezetni. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Révész Máriusz úrnak, a Fidesz képviselőjének.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1100 fő alatti települések iskoláival kapcsolatos véleményt szeretném pontosítani.
Itt nem arról van szó, hogy ebben a költségvetésben és az előző költségvetésben ezek a kistelepülési iskolák rosszul jártak volna. Sőt, az előző évben az 1100 fő alatti települések iskoláztatását kiemelt összeggel támogattuk. Ez a támogatás az idei évben tovább növekedett. Azt mondtuk, hogy ha ezek az iskolák csak 1-4. évfolyamot tudnak fenntartani, olyan kevés gyermek jár ezekbe az iskolákba, akkor a tavalyi 22 ezer forintos támogatás az idén 46 ezer forintra növekszik. Hihetetlen nagy a növekedés! Abban az esetben azonban, ha több gyerek van a településen, 1-8. osztályt tart fenn ez a kistelepülés, akkor sem veszti el ezt a támogatás, hanem ez a támogatás 22 ezer forintról 24 ezer forintra növekszik.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy két évvel ezelőtt semmiféle támogatás nem volt, úgyhogy itt mindenképpen azt lehet mondani, hogy már az előző évben is, de idén még inkább az 1100 fő alatti települések iskolái lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kertész István úrnak, az MSZP képviselőjének.
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jauernik István képviselőtársam említette, hogy az 1500/forint /fő/nap támogatási előírás, amely a 8. számú melléklet 2. pontjában szerepel, a 11 százalékos maximális hozzájárulás felhasználási korlát beiktatásával egyes településeknél lehetetlen helyzetet teremt.
Úgy gondolom, amikor a munkanélküli-helyzettel kapcsolatos módosító csomagot a kormányzat előterjesztette, akkor ez a mostani lehetetlen helyzet már ab ovo bekerült a rendszerbe. Azoknál a településeknél, ahol valóban nagyon magas a munkanélküliség, ahol magas a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek aránya, ott ez a rendszer nemhogy a 30 napos foglalkoztatást, de településenként esetenként még 10 napos foglalkoztatást sem tesz lehetővé. Azokon a településeken viszont, ahol viszonylag kisebb a munkanélküliség aránya, ennek következtében kisebb a jövedelempótló támogatásban részesültek aránya, ez a foglalkoztatási lehetőség a 60-70 napot is elérheti.
Úgy gondolom, hogy ez a törvényhely ismételten azokon segít, akiken igazából nem kellene segíteni, és ismételten azokon nem segít, ahol pedig igazából kellene a segítség.
Az önkormányzatok a 3. számú melléklet 9. pontja szerint 1 milliárd 217 millió forintot kaptak arra a célra, hogy megszervezzék a közcélú munkával kapcsolatos igazgatási feladataikat.
(9.20)
Ezt a 9. tétel - a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások - keretén belül kívánja az előterjesztő kifizetni. Ez azonban nem azt eredményezi, hogy oda kerülhet az összeg, ahol a jövedelempótló támogatásból részesülők aránya magas volt, hanem valamennyi mutatószám kialakításában szereplő kategória egyelőre részesedik.
Úgy gondolom a törvényalkotónak nem ez volt a szándéka (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.), ezért meg kellene fontolni, hogy ez külön soron, külön pontként szerepeljen. Köszönöm.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hargitai János úrnak, a Fidesz képviselőjének.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Jauernik képviselő úr módosító indítványai kapcsán szóba hozta az 1100 főnél kisebb településeknek járó normatívát, a 46 ezer forintot, abban az esetben, ha a felső tagozataikat majdan társulás útján fogják ellátni.
Én egyetértek egyébként azzal a gondolattal, s azt mondom kistelepülésen élő emberként, hogy igazán szerencsés lenne a mi nézőpontunkból is, ha ezek a kistelepülések ezt a viszonylag szép normatívát, ami az óvodára és az alsó tagozatra jár, akkor is megkaphatnák, ha nem társulnak a felső tagozataikkal. Igen ám, csak ez nyilván források kérdése!
Ha erre nincs lehetőség, akkor talán arra lehetőség van, amit egy módosító indítvány kapcsán beadtam a Háznak, s ez az emberi jogi bizottság módosító indítványaként fut, amit az oktatási bizottság is támogatott, ez pedig a következőkre vonatkozik. Azon kistelepülések, tehát 1100 főnél kisebb települések esetében, amelyek kisebbségi oktatással is foglalkoznak, rájuk ne vonatkozzon ez a társulási kényszer a felső tagozatban, s kapják meg a 46 ezer forintot akkor is, ha ők kisebbségi oktatást folytatnak.
Ennek a szakmai indoka egyszerűen az, hogy sokszor az adott környezetben nincs más olyan település, amelyik egy ilyen speciális kisebbségi programot folytat. Ha ezt egy iskola elindítja az alsó tagozatban és csinálja negyedik osztályig, de ha a felső tagozatba belép a társulási kényszer, nem tud társulni olyan településsel, amelyik ezt a programot végigvinné, mert a szomszédos települések ebben ellenérdekeltek, vagy egy más oktatási program alapján dolgoznak, így annak a négy évnek a kisebbségi oktatási munkája nyilvánvalóan kárba vész.
Tehát a rendszerből kivennénk legalább azokat a kicsi településeket, még egyszer mondom, amelyek 1100 főnél kisebbek és kisebbségi oktatást is folytatnak, mert az a szakmai program egyszerűen nem tűrné meg azt a társulást, amit végül is a kormányzat ezzel kapcsolatban sugall.
Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás úrnak, az SZDSZ képviselőjének.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól tudom, akkor jelenleg az Országgyűlés fejezetben vagyunk (Közbeszólások: És a mellékleteiben!) - mármint a mellékletek országgyűlési fejezetében. Ebben a fejezetben szerepel Rogán Antal képviselő úrnak az a kapcsolódó módosító javaslata, amelyik "Az országos listán mandátumot szerzett pártok ifjúsági szervezeteinek támogatása" új címet kívánja bevezetni a költségvetésbe.
Szeretném hangsúlyozni, miközben mi egyetértünk azzal, hogy a társadalmi szervezetek támogatása rovatában ne folyjék a pártok politikai ifjúsági szervezeteinek támogatása a civil szervezetek rovására, ezzel tehát egyetértünk; azt azonban, hogy bevezesse az Országgyűlés "A politikai ifjúsági szervezetek támogatása" új külön címet, s ezen az alapon nyújtson költségvetési támogatást a pártok úgynevezett ifjúsági szervezeteinek, ezt a javaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége nem helyesli. A párttörvény meghatározza azt a kört, a pártok támogatását, ahol a költségvetésből politikai alapú támogatások folynak, és nem indokolt, nem helyes egy újabb ilyen intézménynek a bevezetése a költségvetésből. A politikai alapú támogatások körét a párttörvény egyértelműen behatárolja, ezt kiszélesíteni egy ilyen döntéssel nem helyes. Ha a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteket akarnak támogatni, tegyék meg ezt saját költségvetési keretükből, az Országgyűlés azonban ilyesmit ne csináljon.
Ezt a módosító javaslatot mi a magunk részéről nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Révész Máriusz jelentkezett kétperces hozzászólásra. Megadom a szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy igaza lenne abban az esetben, ha a parlament az elmúlt években nem ezzel ellentétes gyakorlatot követett volna, amit ön mondott. Ugyanis a politikai pártok ifjúsági szervezeteit igenis attól a fajta szemlélettől elkülönülten másképp is támogatta a parlament, mégpedig pontosan erre a pályázati keretre lehetett pályázni.
Ez volt tavaly is, de nemcsak tavaly, hanem amikor önök kormányon voltak, akkor is ez történt: pályázni lehetett a pártok ifjúsági szervezeteinek erre a pénzre.
A mostani javaslat azt szolgálja, hogy a politikai pártok ifjúsági szervezetei ne pályázzanak, hiszen teljesen más eséllyel vesznek rész egy ilyen pályázaton, mint azok a civil szervezetek, amelyeknek a képviselői vagy szorosan hozzájuk kötődő képviselői nem ülnek bent a parlamentben.
Én tehát azt mondom, hogy ahhoz képest a parlamenti gyakorlathoz képest, ami az elmúlt kilenc évben kialakult Magyarországon, ez a javaslat jelentős előrelépés, és igenis a közélet tisztaságának irányába hat. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás úrnak, az SZDSZ képviselőjének.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Kedves Révész Képviselő Úr! Azzal kezdtem, hogy én egyetértek önökkel abban, hogy az a korábbi gyakorlat nem helyes; hogy ezt meg akarják szüntetni - én ezzel egyetértek. S azt mondtam, hogy az az új gyakorlat, amelyet önök be akarnak vezetni, az sem helyes. Ez nem előrelépés, hanem félrelépés, ezért nem támogatjuk.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a köztársasági elnökség fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Alkotmánybíróság fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Országgyűlési Biztosok Hivatala fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni.
Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője jelentkezett. Megadom a szót.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden kívánom jelezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége rendkívül sajnálatosnak - és ez egy finom kifejezés volt - tartja azt, ahogy a kormánytöbbség az ombudsmani hivatalok költségvetésével bánt, vagy ha úgy tetszik: elbánt ebben a költségvetésben.
Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy miközben Szájer József frakcióvezető úr Szili Katalin alelnök asszonnyal közösen nyújtott be egy módosító javaslatot az ombudsmani hivatalok költségvetésének emelésére, s mi bíztunk abban, hogy ez a kormánypárti-ellenzéki módosító javaslat elnyeri majd a kormány és az országgyűlési többség támogatását, ez mégsem így történt, és Szájer frakcióvezető úr visszavonta az aláírását erről a módosító javaslatról. Nagyon sajnálatosnak tartjuk ezt, és nagyon jó lenne, ha a továbbiakban ebben változás történne.
Jelzés értékű az, ahogy a jelenlegi kormánytöbbség egy olyan független alkotmányos intézménnyel, mint az országgyűlési biztosok intézménye, a költségvetésben bánik.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e valaki még felszólalni ehhez a vitaszakaszhoz. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Állami Számvevőszék fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a bíróságok fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs, a vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
A miniszterelnökség fejezete következik, megnyitom e fejezet vitáját. Kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező híján a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Belügyminisztérium fejezetére.
Jauernik István, az MSZP képviselője jelentkezett elsőnek. Megadom a szót.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy módosító indítványunkra szeretném felhívni az önök figyelmét, ez pedig a rendvédelmi szervek bérének és járulékainak a problémájára irányítaná a figyelmet.
(9.30)
A rendőrségnél és a határőrségnél nagyon jelentős feszültségek lesznek a következő évben a bérek és járulékok kifizetését illetően, mert a betervezett összeg nem fedezi azt a 8,25 százalékos növekedést, amire számolnak a rendvédelmi szervek dolgozói. Azért nem fedezi, mert nem az ez évi tényleges kifizetésekre tették rá a növekményt, hanem az ez évi tervezetre. Tudjuk, hogy év közben átcsoportosítás után szerencsére volt lehetőség bérfejlesztésre. Ha a következő évben ezt nem vesszük figyelembe az alapnál, akkor megint csalódás fogja érni a rendvédelmi szervek dolgozóit, mert ők nem a főösszegeket nézik, hanem azt, hogy nekik mi van a borítékban.
Éppen ezért azt indítványozzuk, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatba tegyünk összeget annak a problémának a megoldására, amelyet a költségvetési javaslat jelenleg magában hordoz. A miniszternek év közben van lehetősége fejezeten belül átcsoportosítani, és a miniszter oda fogja átcsoportosítani ezt az összeget, ahol a legnagyobb a feszültség és ahol leginkább szükséges a forrás biztosítása. Megítélésünk szerint ez a rendőrség és a határőrség, de ne kössük meg a miniszter kezét, éppen ezért a fejezeti kezelésű előirányzatokba javaslunk pluszforrást tenni, amely mérsékli azt a feszültséget, amely a jövő évi bérfejlesztéseknél világosan fog látszani, és amiből már most látszik előre, hogy feszültség lesz. Ezért javaslom megfontolásra a módosító indítvány elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Keller László úrnak, az MSZP képviselőjének.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési vitában többször szóba került a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság többlettámogatásának a kérdése. Kormánypárti képviselők több módosító indítványt nyújtottak be eddig is, de aztán a szavazás előtt néhány perccel vagy néhány órával sajnálatos módon visszaléptek a módosító javaslattól, miközben abban reménykedtünk, hogy kormánypárti képviselők is támogatni fogják azt, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság mintegy 4-500 millió forintos többlettámogatáshoz jusson. Ez a többlettámogatás nem jelentené azt egyébként, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság jobb helyzetbe kerülne, hanem azt jelentené, hogy az eddigi kedvezőtlen finanszírozásán egy picit javítana ez a módosítás.
Úgy látom, még mindig nem lefutott ez a kérdés. Úgy értékelem a megkapott módosító javaslatok utáni költségvetési státust, hogy még a Belügyminisztériumon belül is kínálkozik lehetőség arra, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot megpróbáljuk kiemelni abból a kedvezőtlen helyzetéből, amiben sajnos több éven keresztül volt, és ami jelenleg is jellemzi a pénzügyi-gazdasági helyzetét, abban az esetben, ha a kormánypárti képviselők azt az érzékenységet tanúsítanák, amit a módosító indítványok megfogalmazásakor még észleltünk, csak aztán ez az érzékenység valamilyen oknál fogva eltűnt.
Már a korábbi részletes vitában is utaltam arra, hogy Pest megye nagyon kedvezőtlen helyzetben van, hiszen addig, ameddig máshol 350-400 fő jut egy rendőrre, addig Pest megyében 501; a fővárosban ez a szám 251. Ameddig Pest megyében 4,4 millió forint költségvetési támogatás jut egy főre, addig más megyékben 5,7-6,6 millió forint. Ezek a számok is bizonyítják azt, hogy a kormánypárti képviselőknek továbbra is elemi érdekük lenne megfontolni azokat az ellenzéki módosító javaslatokat - többek között az enyémet is -, amelyek ebbe az irányba próbálják elvinni a költségvetés módosítását.
Kérem tehát a kormánypárti képviselőket, ne adják fel azon szándékukat, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kedvezőtlen pénzügyi helyzetén változtassanak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Filló Pál úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Jauernik István képviselő úr hozzászólásához szeretnék csatlakozni, annál is inkább, mert valamennyien át kell érezzük azt a problémát, amit az a módosító indítvány orvosolna, amelyet képviselőtársamék benyújtottak. Valamennyien tudjuk, hogy a tervezésnél az ez évi béremelések nem lettek figyelembe véve. Ebben az ügyben az érdekképviseletek is megkerestek bennünket, parlamenti képviselőket, hiszen valamennyien megkaptuk a szakszervezetek ezzel kapcsolatos állásfoglalását.
Arra kérem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy mérlegeljék ennek a javaslatnak a támogatását, hiszen ha valamiben konszenzus van ebben a Házban, az az, hogy a közbiztonságot, az ott dolgozó emberek lehetőségeit javítanunk kell. Ebben nem pártok közötti vitáról, hanem teljes egyetértésről van szó. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az ezen a területen dolgozó emberek megkaphassák azt a tisztességes béremelést, amit a többi állami szektorban dolgozó is megkap. Miután az alap kiindulási százalékpont sajnos nem volt korrekt a költségvetés tervezésénél, ezért mindenképpen indokolt, hogy ezt a szavazásnál támogassuk.
Kérem kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy fontolják meg ennek az indítványnak a támogatását, mert nagyon fontos lenne, hogy a közbiztonság javuljon, és hogy az ott dolgozó emberek tisztességes mértékű béremelést kapjanak a következő esztendőben. Ehhez kérem a támogatásukat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Font Sándor úrnak, az MDF képviselőjének.
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom egyik része nekem is a rendőrséggel kapcsolatos. Nagyon érdekes, hogy a múlt héten elbeszélgetve néhány megye vezető rendőrével, arra a megállapításra kellett jussak, hogy igen későn kapták meg a megyei rendőrkapitányságok azt az információt, hogy mekkora tervezett összeggel gazdálkodhatnak a jövő évben. Ez azért meglepő, mert szeptember végén minden országgyűlési képviselő megkapta a jövő évi költségvetés tervezetét, innentől kezdve tehát nyilvános volt az. Ezzel kapcsolatban az a helyzet alakult ki, hogy egymáshoz viszonyított értékeket és népjóléti statisztikai adatokat nem tudnak, vagy csak nagyon későn tudnak bemutatni - akárcsak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság esetében -, hogy milyen mutatók jellemzik azt a megyét, és ezekhez a mutatókhoz képest milyen tervezett összeget kapnának.
Én talán még rosszabb mutatókról tudok beszámolni Bács-Kiskun megyéből, amely, ha csak az itt beállított számszaki összegeket nézzük, a jövő év tekintetében mintegy 500 millió forinttal mínuszba kerül a személyi juttatások és az azokat terhelő kiadások tekintetében. Egy állami vállalatnál azt mondjuk, hogy tessék csökkenteni a létszámot, s akkor helyrebillen az az 500 millió forintos mínusz, amit már most előre lát a megyei kapitányság. No, de remélem, hogy a rendőrség esetében nincs ilyen szándék az előterjesztők részéről, vagyis hogy ahol mínuszos a költségvetés, ott azonnal bocsássanak el személyeket. Különösen nem Bács-Kiskun megyében, azért, mert Bács-Kiskun megye amellett, hogy a legnagyobb területtel rendelkezik, többek között határos Jugoszláviával, ami különös terheltséget jelent a rendőrség számára.
De van egy történelmi háttér is a megye életében, ez pedig a bűnözés jellegzetesen magas foka, olyan értelemben, hogy a speciális bűnözés, az olajjal való visszaélések nagyon nagy számban fordultak elő Bács-Kiskunban, aztán jelentős a borhamisítások esete, ami különleges feladatot ró a rendőrségre. A többi megyében ezek a bűnözési típusok nem jellemzően nagyok. Mindemellett, mint említettem, például a lopott személygépkocsik csempészése döntő többségében Bács-Kiskun megye Jugoszláviával közös határszakaszán zajlik le.
(9.40)
Ezek mellett a negatív tények mellett mégis az egyik legjobb felderítési és eredményességi mutatókkal rendelkezik Bács-Kiskun megye. Ha azt akarjuk, hogy ezek a mutatók továbbra is életképesek legyenek, ha netán azt várjuk, hogy még javuljanak is ezek a mutatók, mindenféleképpen hátrányos, hogy a betervezett költségvetés már előreláthatólag szűkös lesz. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy az ehhez a részhez beadott kapcsolódó módosító indítványainkat majdan támogatni szíveskedjenek.
A Belügyminisztérium fejezetében vissza szeretnék térni még egy témakörre, amiről itt tegnap egy kis polémia alakult ki, de úgy véltem, hogy téves volt a közreadott információ. Ez a tűzoltóságok helyzete, a nekik előirányzott támogatás, ezen belül is a köztestületi tűzoltóságok. Itt egy félreértés volt: a módosító indítványunk, amit múlt héten elfogadott a parlament többsége, az önkéntes tűzoltóságokat és a köztestületi tűzoltóságokat két részre bontja, de nem az önkéntes tűzoltóságok rovására. Ugyanis tavaly is és az idei előterjesztésben is eredetileg 400 millió forint volt beterjesztve arra, hogy az önkéntes tűzoltóságoknak és az önkéntes köztestületi tűzoltóságoknak jusson összeg. Az önkéntes köztestületi tűzoltóságok 24 órás üzemmel, vezénylési tervvel és lefedési területtel rendelkeznek, míg az egyesületek a maguk egyesületi életét élik.
A 400 millió forint felosztása az idén, a '99. évben úgy alakult, hogy 240 millió forintot kapott a köztestületi tűzoltóság - tehát akik aktívan dolgoznak, és vezénylési terv alapján részt vesznek a védekezésben -, míg az egyesületek 160 millió forintot kaptak. A módosító indítványunk lényege, hogy ezt a 400 millió forintot megnöveltük 100 millió forinttal, ezáltal lett 500 millió forint, majd pedig az 500 millió forintot úgy osztottuk meg, hogy 200 millió forint, tehát egy növekmény kerül az egyesületi tűzoltóságokhoz, 300 millió forint pedig a köztestületi, tehát a 24 órás vezényleti rendszerben működő tűzoltóságokhoz; magyarul, az egyesületek is mintegy 40 millió forinttal többet fognak kapni a következő évben - 160 millió forint helyett 200 millió forintot -, a köztestületiek pedig 240 millió forint helyett 300 millió forintot fognak kapni, és nem az egyesületek rovására történt ez a módosító indítvány, hanem még nekik is segítettünk ezáltal.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balsay István úrnak, a Fidesz képviselőjének.
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Belügyminisztérium fejezetében a rendőr-főkapitányságok költségvetésével kapcsolatban benyújtott módosító javaslatokhoz kívánok én is hozzászólni. Úgy tűnik, Magyarországon minden megye speciális helyzetben van, és ez a specialitás nem gúnyolódás a részemről, hiszen nemrégiben alakult csak úgy a Magyar Köztársaság költségvetése, hogy főkapitányságonként külön soron jelenik meg.
Nehéz helyzetben van minden megye főkapitánysága, kimerülőben vannak azok a tartalékok, amelyek a dologi és a bérautomatizmusok kiegyenlítésére lehetőséget adnak. Több helyen az 50 kilométeres napi gépkocsihasználattal kapcsolatos korlátozás a bűnesetek felderítését szinte lehetetlenné teszi; különösen egy olyan helyzetű megyében, mint Fejér megye, ahol az autópálya, a Balaton és Budapest közötti terület, de a megye tranzit jellege is, a közlekedési és az átutazó bűnözőkkel kapcsolatos események igen változatossá és költségigényessé teszik a rendőri munkát.
Azt határoztuk el, hogy az önkormányzatokkal együtt áttekintjük a további megtakarítások lehetőségét, így örömmel vettük azt, amikor Pintér belügyminiszter úr ígéretet tett a megyei és a városi főkapitányság elhelyezésére, mintegy 100 millió forint nagyságrendben, a rendelkezésre álló keretből. Ehhez azonban az önkormányzatok összefogására van szükség, mintegy 70 millió forint hozzájárulás látszik szükségesnek ahhoz, hogy az épületekben együttes elhelyezéssel költségkímélő megoldásokat alkalmazzanak. Így is roppant kicsi a rendőrség által túlórára, gépkocsihasználatra és általában a bűnözés megelőzésére vagy a bűnüldözésre fordítható összegek nagysága.
Nem tartanám helyesnek, ha egy-egy megyét kiemelnénk ebből a rendszerből. Azt tartom helyesnek, hogy a Belügyminisztérium vezetésével az önkormányzati szövetségekkel ismételten áttekintjük majd azt, hogy hol van lehetőség arra, hogy adott költségvetési keretekből nagyobb közösségi, önkormányzati és társadalmi összefogással lehetővé váljon, hogy azok a mutatók tovább javuljanak, amelyeknek javulása ebben az évben nem volt lehetséges.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Kis Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót, SZDSZ.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen módosító indítványról szeretnék szólni. A Házban korábban nagy vitát váltott ki, hogy mennyi is legyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése. A minisztérium és Torgyán József úr a Kisgazdapárt elnökeként is 413 milliárd forint mellett kardoskodott, míg a kormányzat a pénzügyminiszter úrral az élen bejelentette, hogy 260-262 milliárd forint fölé nem tudnak menni, végül egy olyan kompromisszumos megoldást találtak, amiben egy többlet, 55 milliárd forintnyi hitelgarancia-alap került megállapításra, aminek bevezetése még mindig vitatott, hogy az ebben az évben már működő hitelekre, vagy csak január 1-jétől lehet majd igénybe venni. Tehát ez a költségvetési rész, tetszik nem tetszik, lezárult, van egy adott pénzügyi forrás, aminek alapján valamilyen gazdálkodási lehetőséggel az Országgyűlés, illetve a felosztásban a pártok rendelkezhetnek.
Kötött egy megállapodást a minisztérium még tavasszal a gazdákkal, amely megállapodásban rendezte, hogy a beruházási támogatásokat, valamint a költségcsökkentő támogatásokat emelni kell, természetesen úgy, hogy az európai uniós elvárásoknak mind szervezetileg, mind pedig a termelés színvonalában a magyar mezőgazdaság feleljen meg. Az SZDSZ egy olyan módosító indítványt készített elő, amely ezt támogatná, nevezetesen egy komolyabb emeléssel szeretné helyzetbe hozni azokat, akik technológiai beruházást hajtanak végre, és ezt a piacrajutási támogatásokkal szemben jelenti be, magyarul, jobb minőségű termékek előállításához, azoknak piacra juttatásához kevesebb egyéb pénzforrás kell, a magasabb árbevétel így is biztosítható.
A másik probléma a termőföld kérdése. Erről is hosszú vita folyik, hogy ki is legyen végül a tulajdonos, ki is legyen az, aki végül is használhatja ezt a földet. Sem a kárpótlás, sem pedig a részaránytulajdonról szóló törvény ezt a kérdést nem tudta rendezni, jelen pillanatban a föld 70 százaléka nem azoknak a tulajdonában van, akik ezt használják, tehát helyzetbe kellene hozni azokat a parasztembereket, akik mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak főhivatásszerűen, de földtulajdonnal nem rendelkeznek.
Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amelyben 10 milliárd forintot a piacrajutási támogatásból átcsoportosítana a földvásárlási támogatásra; magyarul, ez a pénzeszköz lenne az, ami megteremtené annak az alapját, amiről a kormány egyébként beszél, nevezetesen: azoknak a földalapoknak a létrehozását a földhitelintézet segítségével - amit akár nemzeti földalapnak is hívnak -, amiből valóban azok vásárolhatnának földet, akiknek ez a megélhetésükhöz feltétlenül szükséges.
Megjegyezzük, hogy 1998-ig a minisztérium támogatási rendszerében működött egy olyan alap, amely 100 hektár föld megvásárlásáig kamatmentes támogatást nyújtott állami garanciával azok számára, akik főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Sajnáljuk, hogy ez '99-ben meg lett szüntetve, és a 2000. költségvetési év ez irányú támogatási rendszerében sem látjuk. Tehát szeretnénk, ha ez visszatérne, és ha már nem tudjuk intenzíven, pénzügyi forrásokkal a mezőgazdasági termelőket segíteni, akkor egy tétel alól, a földhaszonbérlet kifizetése alól legalább részben mentesülhetnének, ha a saját tulajdonukként tudhatnák be azt a földet, amit jelen pillanatban haszonbér fizetése mellett igen rövid időtartamra - mindössze öt évről van szó - használhatnak, mert a földtörvény öt évnél hosszabb földhaszonbérleti szerződést jelen pillanatban nem enged meg.
(9.50)
Szeretném kérni, ha a Magyar Országgyűlés képviselői ezzel egyetértenek, ezt a 10 milliárd forintot a piacrajutási támogatás terhéről áttenni a földvásárlási támogatáshoz, nevezetesen, a földhitelintézetnek ténylegesen egy olyan működési alapot biztosítva, amely a parasztok földvásárlását segítené elő.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balsay István úrnak.
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében szereplő, területfejlesztéssel és decentralizált pénzalapokkal kapcsolatos módosító javaslatokhoz kívánnék hozzászólni. Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót.
Valóban korszakos változás előtt állunk. 2000-ben Magyarország nagy lépést tehet az európai uniós csatlakozás irányába. Ehhez szükséges, hogy a parlament a módosító javaslatok között támogassa a kistérségek működéséhez szükséges forrásokat, és nagyon szükséges, hogy a korábban módosított területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény kapcsán kialakult és már korábban kialakult testületek felnőjenek ehhez a feladathoz. Rendkívül fontos, hogy kialakuljon az ellenőrző, megfigyelő rendszer, a törvényességi felügyelet minden részlete legalább 2000. március 15-éig rendeződjön és kialakuljon, és hogy létrejöjjenek azok az intézmények, amelyek eddig a területfejlesztés decentralizált pénzalapjait kevésbé ellenőrizték.
Ellentétben Baráth Etele alelnök úrral, napirend előtti felszólalásával, én látom azt a szándékot a módosító javaslatokban és a költségvetésben is, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a decentralizáció irányába; ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Ehhez programokat kell készíteni, ezeket a programokat a nemzeti fejlesztési programban egyesíteni kell, el kell készítenünk az ország rendezési tervét, amely az egész ország rendezettségét, rendezett állapotát hivatott elősegíteni. A költségvetés jó lehetőségeket biztosít továbbra is a megyei területfejlesztési tanácsok munkájához, és útjukra indulhatnak a regionális fejlesztési tanácsok, amelyekben az ágazatok remélhetőleg megfelelő szinten képviseltetik magukat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Font Sándor úrnak, az MDF képviselőjének.
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban nagy kérdés az, amit Kis Zoltán képviselőtársam említett, például hogy a piacrajutási támogatás mi is és kinek - főleg az, hogy kinek - jut ebből. Ugyanis úgy tudom, a kormány meghirdetett programja a kis-, közép- és magángazdaságok támogatása, a mezőgazdaság területén is.
A most kezességvállalás formájában további 55 milliárdot juttató egyezség mégis a nagyüzemi, nagyvállalati rendszereket hozza kedvezőbb helyzetbe, hiszen 75 százalékban őket fogja érinteni ez a kezességvállalási program. Ugyanígy nagy kérdés az, hogy a nem tulajdonukat művelő egységek, nevezzük ezeket szakszövetkezeteknek vagy bármi másnak, jogosultak, vagy lehetnek-e kiemelt támogatottjai ennek a rendszernek. Mert ha jól értem Kis Zoltán urat, például a földbérleti díj támogatása azokat hozná előnybe, akik ma kénytelenek úgymond bérelni (Dr. Kis Zoltán: Nem!), de mivel nincs tulajdonuk, kénytelenek a bérleti formában működtetni a nagyüzemet. És itt vissza szeretnék kanyarodni ehhez a szóhoz, hogy "nagyüzem". Ha ez a támogatási rendszer ilyen értelemben megvalósulna, nem kétséges, hogy melyik struktúrát szeretnénk ezzel helyzeti előnybe hozni.
Én változatlanul azt a programot tartom helyénvalónak és továbbfolytatandónak, amelyet meghirdetett tavaly az FVM az idei évre, ezek pedig a termékértékesítő szövetkezetek, szövetségek lennének, röviden a tészek. Ugyan ennek az alapvető lényege természetesen az, hogy önkéntes, ezt már mondanom se kell, mindenki a saját tulajdonú vagy esetlegesen bérelt területén termel, de a termelés pillanatától kezdve már egy közös tároló, csomagoló, feldolgozó, piacra juttató szervezet tagjaként tevékenykedik. Aki ebben a rendszerben működik, az nyilvánvalóan pontosan tudja, hogy mi az övé, mekkora költséggel bérelhet esetleg területet, és hogyan állítja fel a saját struktúráját. De az a helyzet, hogy társas vállalkozásoknak nem lehet ma tulajdonuk föld, innentől kezdve csak a bérleti forma jöhet szóba.
Én nem tartanám szerencsésnek, mint említettem, hogy a sok helyen az erő miatt megmaradt szövetkezetek, téeszek, állami gazdaságok kvázi a bérlés által újraépítik a rendszerüket, és ehhez, bérleti díj fizetésének kényszere miatt, még egy támogatási összeget is adna az állam. Én ezt ellentétesnek tartom a jelenlegi kormány agrárpolitikájával. Bár azon lehet vitatkozni, hogy milyen a kormány agrárpolitikája, az mindig egy nagy kérdés, de egy fő irányultsága változatlanul a kis-, magán-, családi gazdaságok helyzetbe hozása.
Egy másik részre szeretném a figyelmet felhívni, amelyre egyszer már a felszólalásomban tettem jelzést, ez a hegyközségeknek juttatandó további 30 millió forintos összeg. Kérem szépen, a borhamisítás ellen a parlament, egy európai uniós elvárásnak megfelelően, meghozott egy olyan adótörvényt, amelyben a bor jövedéki termék lesz. Hogy ennek milyen lesz a sikere, nagy kérdőjeleket vet fel, de a törvény megszületett. Azonban az egész rendszernek a kiindulási alapja az lenne, hogy származási bizonyítvánnyal, bizonylattal megindítjuk ezt a rendszert, és majd ha az alapbizonylat a származási bizonylat, innentől kezdve lehet nyilvántartani, hogy azzal a termékkel - akár szőlő, akár bor - mi történik.
Kik adják ezt az alapbizonylatot? - ide szeretnék visszakanyarodni. A hegyközségek adják ki; azok a hegyközségek, amelyeket törvényi szinten köteleztünk jó néhány, kötelezően ellátandó feladatra a bor jövedékivé válása kapcsán, ugyanakkor meglepetten tapasztaljuk, hogy a tavalyi 275 millió forintról 245-re lett a jövő évi költségvetésben az elköltendő pénzmennyiség beállítva, megnövelt feladatokkal.
Én úgy gondolom, ha elő szeretnénk segíteni azt, hogy a jövedéki törvénynek legyen valami értelmes és érdemes haszna és hatása, többek között a borhamisítás visszaszorítására utalnék, akkor, nem szerencsés, hogy az alapbizonylatot kiadó, azt nyilvántartó és rendszerező egység - ez a Hegyközségi Nemzeti Tanács - kevesebb pénzzel gazdálkodhat 2000-ben, mint 1999-ben. Ez az egyik alapja lenne annak, hogy a bor mint jövedéki termék és az ahhoz kapcsolódó törvény beváltsa azt a hatását két éven belül, amelyet ehhez reményként fűzünk.
Ezért nagyon szépen kérnék mindenkit, hiszen ez nem politikai, hanem erősen szakmai és nemzeti érdek, ha szabad ezt mondanom, mármint a magyar bor hírnevére utalok ezzel, hogy azt megvédjük, ehhez viszont annak a cégnek, amely efölött gondoskodik, őrködik, mindenkor adjuk meg a működéséhez minimálisan szükséges összeget.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kis Zoltán úrnak, az SZDSZ képviselőjének.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Feltette a kérdést Font Sándor képviselő úr, hogy jól érti-e, amit mondtam. Nem érti jól! Ha elolvasná a módosító indítványomat, akkor látná, hogy földvásárlási támogatásra van beállítva a 10 milliárd forint.
Én végig arról beszéltem, hogy ahhoz, hogy az a magánszemély, aki most bérelt földön gazdálkodik, tulajdonos lehessen, állami támogatást kell neki adni, mert a mezőgazdaság jelenlegi jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé, hogy olyan tőkét halmozzon fel, hogy még meg is tudja ezt a földet saját erőből azonnal venni. Tehát ehhez hitelt vehet fel, ennek a hitelnek a kamatait az állam vállalja, a hitel mögé garanciával odaáll, és ezt tettük mi 1996-tól 1998-ig. Tehát azok a magánszemélyek kaphattak állami támogatást, még egyszer mondom, magánszemélyek, akik főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytattak, és legfeljebb 100 hektár föld megvásárlásáig állt mögéjük az állam.
(10.00)
Az efölötti földvásárlást már nem támogattuk. Ezt a rendszert szeretnénk föléleszteni és a magánszemélyek földvásárlását támogatni úgy, hogy a földhitelintézeten keresztül valóban az a nemzeti földprogram, amelyről Medgyasszay László úr, az önök képviselője beszélt, pénzügyi alappal indulhasson, ezért állítottam be 10 milliárd forint földvásárlási - és nem bérleti díj - kiegészítési támogatást, szemben a piacrajutási támogatással. Abban viszont egyetértünk a képviselő úrral, hogy valóban annak jó részét nem a termelők kapják meg. Épp ezért gondoltam ebből a 10 milliárdot közvetlen termelői támogatásban. magánszemélyek földvásárlását elősegítendő beállítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Karakas János úrnak, az MSZP képviselőjének.
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Font Sándor úrnak mondanám: az 55 milliárdos kezesség kérdésében nagyon szépen kifejtette az álláspontját. Ha tegnap itt lett volna a költségvetési vitában, és hallgatta volna Farkas Sándor úr, fideszes mezőgazdasági bizottsági elnök véleményét, Farkas úr is elmondotta, hogy ebben igenis pozitív diszkrimináció van a kicsik felé, hisz ők 70 százalék mértékig kaphatnak kezességet, míg a nagyüzem 50 százalék mértékig. Tehát ebből adódóan Font Sándor ezen megállapítása így nem igaz.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy nagyságrendjében melyik mennyi pénzt kap, de akkor is azt mondom, hogy fő dolog az EU-konformitás, és meg kell gondolni, hogy most hagyjuk-e szétesni a jelenlegi - idézőjelbe téve - nagyüzemi mezőgazdaságot, és ezzel úgy megyünk az EU-ba, hogy egy még jobban szétesett mezőgazdaságunk van.
A másik a földvásárlás témája. Én magam is egyetértek Kis Zoltán felvetésével; tényleg, ezért kellene tenni valamit. Hisz a sokat emlegetett EU-csatlakozás jegyében, ha nem koncentrálódik addigra a föld megfelelő mértékben, akkor igenis, nem lesz versenyképes a magyar mezőgazdaság, hiába vannak csodás természeti adottságaink, nem tudjuk kihasználni. A földterület koncentrálódása Európában mindenütt természetes folyamat, és ha nagyon jól megnézzük most például a volt kelet- és nyugatnémet területek közti különbséget, hogy melyik versenyképesebb, akkor sajnos azt kell megállapítania Font Sándornak is, hogy a volt keletnémet területeken lévő nagyüzemek a versenyképesebbek, és valahol a németek őket próbálják támogatni.
Még amennyi időm van, el kell hogy mondjam, a hegyközségek plusztámogatását, illetve idei szintű támogatását, úgy érzem, a Szocialista Párt támogatni tudja. Tehát ha nem vonja vissza Font Sándor úr - hisz az előző körben azt tapasztaltuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy kormánypárti politikusok sorban visszavonták az indítványaikat -, akkor ezt fogja a Szocialista Párt támogatni. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ismertetném a hátralévő időkereteket, a frakciók időkereteit: a Fidesz 11 perc 55 másodperccel rendelkezik, a Magyar Szocialista Párt 8 perccel, az SZDSZ 2 perc 20 másodperccel, a Független Kisgazdapárt 15 perccel, a MIÉP 11 perccel, a függetlenek 1 perccel rendelkeznek, az MDF ideje elfogyott.
Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Lentner Csaba, a MIÉP képviselője.
Megadom a szót.
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kis Zoltán képviselő úr földvásárlási támogatásra előirányzott 10 milliárd forintos javaslatához szeretnék néhány gondolattal hozzászólni.
Magam is úgy látom, hogy a mezőgazdaság jelenlegi birtokstruktúrája átalakításra szorul. Ebben az átalakításban azonban széles társadalmi szempontokat kell figyelembe venni. Sajnos, a 10 milliárdos támogatás odaítélésével, esetleges megszavazásával azonban azt kell mondjam, hogy a mezőgazdaságban a meglévő birtokszétaprózottságból fakadó problémák nem oldódnának meg, hiszen ha a földvásárláshoz nem társulnak kedvezményes hitelprogramok, nem kap a mezőgazdaság felvevőpiacokat, tehát ha továbbra is egy restrikciója, beszűkült termékpályája van a magyar mezőgazdaságnak, akkor adhatunk akár 20 milliárd forintot is, de ha a folyó árbevételből a ráfordítási költségek nem térülnek meg, akkor ez kidobott pénz.
Tehát itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság esetében egy átfogó fejlesztési pályára van szükség, ennek az egyértelmű kijelölését kellene most már a kormánynak meghatározni, és akkor ehhez a célhoz lehetne majd a célelérési eszközrendszert hozzátenni. Ennek a célelérési eszközrendszernek nagyon fontos eleme volna ennek a földvásárlási programnak az előmozdítása. De mondom, ez csak úgy menjen, ha társadalmi konszenzus övezi.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Honvédelmi Minisztérium fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Igazságügyi Minisztérium fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Gazdasági Minisztérium fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Környezetvédelmi Minisztérium fejezetre. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Pap János képviselő úr jelentkezett, a Fidesz képviselője.
Megadom a szót.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel nagyon szűkös az időnk, ezért nagyon röviden próbálom összefoglalni. A T/1658/46-47-48-50. és 51. számú módosító indítványokról kívánok szólni. Ez a 17. fejezetben is megtalálható egyébként, így együttesen mondom el. Valamennyi módosító indítványnál vagy Mosonmagyaróvárról, vagy Mosonmagyaróvár környéke, tehát a Szigetköz csatornázásáról van szó.
Mosonmagyaróvár esetében azt kell tudni, hogy a Duna elterelése miatt különösen szükségessé vált a városban a csatornázás megvalósítása, hiszen míg a korábbi talajvízmozgás a Dunától befelé, tehát a város felé valósult meg, ez az elterelés után megfordult, és fönnáll annak a veszélye, hogy a csatornázatlan helyeken a szennyvízlencse elindul az ivóvízbázis felé. Nagyon szerencsétlen dolog lenne, ami a város esetében megtörtént: a korábbi egyes kategóriából átsorolásra került a hármas kategóriába. Nos, ezért kívánok 200 millió forintot erre a célra fordítani, hogy a csatornázás valósuljon meg, mert egyébként az eddigi beruházások sem érik el azt, amit szerettünk volna vele elérni.
Szigetköz esetében más a helyzet, mert '92-ben gyakorlatilag megvalósult több milliárd forint beruházással a csatornázás, ott viszont az a probléma adódott, hogy az önkormányzatoknak a saját része miatt, ami hiányzott, nem lett tökéletes a rendszer, tehát mintegy 50 millió forint kellene még ahhoz, hogy a rendszer hibáit ki tudják javítani, s a rendszer úgy tudjon üzemelni, hogy a Szigetköz alatt található vízbázis ne szennyeződjön el.
Ebben az esetben én úgy látom, azért fontos ez a pluszberuházás, hiszen a milliárdokhoz képest az 50 millió forint, azt gondolom, egy nagyon csekély rész, de ha az egész nem működik, akkor ismét csak azt mondhatjuk el, hogy teljesen fölösleges volt ez a beruházás, és gyakorlatilag a vízbázis védelme nem valósul meg, ami, azt gondolom, hogy minden területen kiemelt fontosságú.
Az időre tekintettel én itt befejezném. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosító indítványaimat.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
ELNÖK: Újabb jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezetére. Ismét Pap János képviselő úr jelentkezett, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az előzőt folytatnám, hanem két másik problémára hívnám föl a figyelmet. A Szigetközben a kerékpárút megvalósítása a feléig eljutott, Phare-pénzekből és állami hozzájárulással. Ez megakadt. Én azt gondolom, hogy ez nagyon szerencsétlen helyzetet teremt.
Egyrészt nagyon sokan erre rákészültek, úgy a falusi turizmus, úgy a vendéglátás, nem beszélve arról, hogy a hazai és a külföldi turisták is. Fokozott veszélyt jelent az, hogy félig megvalósult ez a beruházás. Feléig el tudnak menni, magyarul Szigetköznek a közepéig, onnan pedig fokozottan balesetveszélyes ez a fajta közlekedés. Én azt hiszem, hogy annál rosszabb beruházás nincs, mintha valamit elkezdünk, és nem sikerül igazából megvalósítani.
(10.10)
Szintén arra szeretnék pénzeket nevesíteni - ez a 1658/45. számú módosító indítvány -, hogy ez a szakasz valósuljon meg, és ehhez az állami részt a fejezetből tudjuk nevesíteni.
A másik igen fontos probléma - örülök, hogy bent ül a korábbi közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr, aki talán meg tudja erősíteni -, hogy Mosonmagyaróvár esetében az elkerülő, illetve tehermentesítő útra egyszer már a kereteket elkülönítették, illetve annak az első ütemére elkülönítették a kereteket. Sajnálatos módon ez nem valósult meg.
Röviden szeretnék elmondani néhány érvet. Mosonmagyaróvár esetében hiába van autópálya, arról egyetlenegy lejáró van. Két-három kilométerrel hosszabb a Mosonmagyaróváron áthaladó út, a forgalom nyilvánvalóan sokkal nagyobb, mint Győr esetében. Győr esetében van öt lehajtó - ez így helyes, nem sokallom, félreértés ne essék -, Mosonmagyaróvár esetében pedig van egy. Elspórolták akkor, amikor az autópályát építették! Nem fogja megoldani Mosonmagyaróvár átkelési problémáit, ha arra hivatkozunk, hogy matricás lesz az autópálya. Mosonmagyaróvár esetében gondoskodni kell elkerülőútról vagy tehermentesítő útról, mert véleményem szerint az az állapot, ami most van, tarthatatlan. Tarthatatlan az átmenő forgalom miatt, de tarthatatlan amiatt is, mert a városnak - köztudomású, aki arra járt, tudja - rossz közlekedési szerkezete, hosszú átkelő szakasza van, és gyakorlatilag észak-dél irányban szinte nincs forgalom. Ezért arra kérem önöket, hogy ezt a módosító indítványt támogassák, hogy ez a probléma megoldódjon.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Tóth István, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak röviden szeretnék érvelni Braun Márton képviselőtársam módosító indítványára, amely a KHVM fejezetére vonatkozott, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének, előirányzatának nevesítésére, annak egy részének nevesítésére, történetesen a szekszárdi híd építésének elkezdésére, melynek tervei már jó néhány éve elkészültek. A képviselőtársaim, akik az előző ciklusban is itt voltak, biztosan jól emlékeznek rá, hogy igen-igen komoly szándék volt arra, hogy megépítsék, csak éppen forrást nem tettek mögé. Ez a módosító indítvány jelentené azt, hogy ezzel a forrással a jövő évben mindenképpen elindulna a beruházás, illetve a most már felállt Autópálya-építő Rt. munkáját ezzel segítenénk, hogy ne tudja a minisztérium ezt a beruházást még egy évvel, néhány hónappal elhúzni. Mindenképpen kezdődjön meg Magyarországon egy olyan híd építése, amely a jövő évezred forgalmának egyáltalán megfelel.
Bizonyára önök is tudják, képviselőtársaim, hogy az európai uniós csatlakozásnál a hidak terhelhetősége igen fontos tényező, és a Duna Budapest alatti szakaszán meglévő két hidunk bizony nem a legmegfelelőbb erre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Szekszárd térségében az ország két részét összekötő híd megépüljön.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Hozzászólásra jelentkezett Hargitai János, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatva azt a gondolatsort, amit a képviselőtársam elindított, és gyakorlatilag Braun Márton képviselő úr kezdett a tegnapi költségvetési vitában, az a módosító indítvány, amit Mádi képviselőtársammal együtt beadtunk, a 6-os út fejlesztésére vonatkozik, illetve a majdani fejlesztés előkészítésére. Ez egy olyan tervezett beruházás, amely már az előző kormányzati ciklusban elindult, vagy elindulhatott. Ebben nagy érdemei vannak Lotz miniszter úrnak és a most elnöklő Wekler képviselő úrnak is.
Azt gondolom, fontos mindannyiunk számára, a dél-dunántúli régió számára mindenképp fontos, és a leszakadó Baranya megye számára fontos, hogy ennek a beruházásnak a lendületes előkészítése tovább folytatódjon. Egy ilyen beruházást indítani Nyugat-Európában az előkészítést illetően minimum tíz év. Azt gondolom, hogy Dél-Dunántúlnak és a leszakadni látszó Baranya megyének nincsen tíz éve arra, hogy kivárja ezt az időpontot. Ezért én azt gondolom, hogy tíz éven belül - '97-től mérve az időt, hisz '97-ben volt Helsinkiben az a döntés, ahol elhatározták ennek a fejlesztésnek a szükségességét - ennek a fejlesztésnek már meg kellene kezdődnie, a konkrét kivitelezést értve ez alatt. Ezért fontos az, hogy a kormány tízéves autópálya-fejlesztési koncepciójában szerepel ez a beruházás, és fontos az, hogy költségvetési források is rendelkezésre álljanak arra, hogy ezt a beruházást megalapozzuk. 1998-ban már 40 millió forint szerepelt a költségvetésben, a '99-es költségvetésben 180 millió forint. Ebből egyébként 133 milliót használt fel a kormány. Tehát ott maradt mintegy 46 millió forint, ami átjöhet az idei évre, és a betervezett 100 millió forinttal, plusz azzal a 10 millió forinttal, amivel emelni javaslom ezt a keretet, a 2000. évi költségvetésben is lenne 156 millió forint arra, hogy ennek a beruházásnak az előkészítése folytatódhasson.
Ha azokat a számokat is érzékeltetem, amelyek a hároméves költségvetési kitekintésben szerepelnek, akkor azt láthatjuk, hogy a 6-os út előkészítésére 2001-ben 500 milliót, 2002-ben pedig 695 milliót kíván fordítani a kormány. Tehát joggal számolhatunk azzal, hogy ebben a kormányzati ciklusban mintegy 1,5 milliárd, optimálisan számolva esetleg 2 milliárdnyi forrás is lesz arra, hogy ezt a beruházást előkészítsük.
Azt kérem a képviselőtársaimtól, függetlenül attól, hogy ki melyik pártban képviselő, és a kormánytól is, hogy értsenek egyet abban, hogy Dél-Dunántúlnak, beleértve nyilvánvalóan a Duna túlsó részét is... - hisz Bács-Kiskun megye számára ugyanolyan fontos ez a beruházás, mert ha a szekszárdi híd, a dunaújvárosi híd és majdan egyszer egy mohácsi híd is megépül, aminek van realitása, akkor a dél-alföldi térség számára is ez egy izgalmas közlekedési infrastruktúra. Ezért azt gondolom, fontos, hogy egyetértsünk e beruházás lendületes folytatásában. Köszönöm.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balsay István úrnak, a Fidesz képviselőjének.
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minden képviselőt - mind kormánypártit, mind ellenzékit - érdekel és vonz a közlekedéshálózat fejlesztése. Itt én egy 7,2 milliárdos módosító csomagra hívnám fel a figyelmet, amely összecseng az előttem szólókkal, mégis egy kicsit különbözik is tőlük. Ez a 7,2 milliárd az elmúlt időszakok áfa- és kamatterheinek enyhítését szolgáló összeg, amelyből nem valósult volna meg új autópálya, ezért kényszerültünk a Mádi László képviselőtársam nevével fémjelzett módosító javaslatra, amely tisztán 20 milliárd forintnyi összeget ad az autópályák, a Duna-hidak fejlesztésére. E nélkül az elengedhetetlen módosítás nélkül nehezen lenne beköthető az ország keleti része, folytatódhatnának az autópálya-építések, és így már biztosított a Duna-hidak fejlesztésének az ügye is.
További erőfeszítésekre lesz szükség, hiszen ha ez az összeg a fenntartástól, az üzemeltetéstől kerül elvonásra, abban az esetben minden helyen, különösen tavaszi, belvizes, olvadási káros időszakokban nehéz helyzetbe juthat az úthálózat. Ezért az e területen dolgozók áldozatos munkájára továbbra is szüksége van az országnak, valamint szükséges, hogy az országos úthálózat-fejlesztési programok az ISPA- és a SAPARD-programokkal megfelelő módon összhangba kerüljenek, és a rendelkezésre álló források, uniós támogatások megfelelő ütemben és mértékben lehívhatókká váljanak. Nagyon fontos ez az egész országnak, az Európai Uniónak és a kohéziós belső erők összefogásának.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Lotz Károly úrnak, az SZDSZ képviselőjének.
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Tisztelt Ház! Több képviselő úr is szóba hozta a 6-os út kérdését. Valóban, '97-ben a szó szoros értelemben igen nehéz küzdelemben sikerült a 6-os utat Helsinkiben kibokszolnunk - hogy úgy mondjam -, hiszen ezt nem akarták jóváhagyni. Ez a bizonyos út végre bekapcsolná Magyarország igazi vérkeringésébe azt a délnyugati régiót, amely sajnos nagyon nehéz helyzetben van Magyarországon, különösen Pécs környéke, ettől délre bekapcsolná bizonyos fokig Horvátországgal és dél felé haladva Boszniával egészen a tengeri kijáróig való utat; egy nehéz küzdelemben egy olyan fontos útvonalat nyitna meg Magyarországon, amelyre, ha szabad azt mondani, évszázadok óta, de legalábbis komoly formában évtizedek óta várunk. Ehhez a szükséges összeg biztosítása, amelyre a magunk részéről is tettünk módosító indítványt, alapvető fontosságú, ha szabad azt mondani, kötelessége a kormányzatnak, hogy ezt az Európai Unió által évek után végre jóváhagyott útvonalat és a szükséges európai uniós támogatást is megkapó útvonalat támogassa, és megfelelő, a javaslatokban előirányzott összeggel járuljon hozzá ennek a továbbépítéséhez, illetve egyáltalában a megkezdéséhez és a fejlesztéséhez, mert egyelőre csak a kezdeti lépések történtek meg.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
(10.20)
ELNÖK: Újabb felszólalót nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom. (Várkonyi András közbeszólására:) Lehet, hogy ott igen, itt nem, képviselő úr, legyen kedves megnyomni a gombot. (Várkonyi András megnyomja a gombot.) Még mindig nem látom, még egy gombot meg kell nyomnia. (Várkonyi András ismét megnyomja a gombot.) Így megjelent.
Várkonyi András képviselő úr, a Fidesz képviselője, kétperces hozzászólásra kap lehetőséget.
VÁRKONYI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Két témában szeretnék felszólalni röviden. Az egyik a 6-os út gyorsforgalmi úttá való kifejlesztése, bővítésének kérdése. Itt csatlakoznék azokhoz, akik előttem ebben az ügyben már szóltak, és támogatást kértek. Én is támogatnám, illetve én is a tisztelt Ház támogatását kérném ebben a roppan fontos ügyben mint Pest megye 8. számú körzetének képviselője.
A másik fontos ügy szintén látszólag helyi kérdés, ez az érdi zajvédő fal ügye. Önök biztosan tudják, hogy az ország első autópályája körülbelül 35 évvel ezelőtt Érden, Érd lakóterületén keresztül épült, itt vezették keresztül az autópályát, és ekkor nem épült zajvédő fal. Azóta a forgalom legalább a tízszeresére nőtt, és napról napra nő, és az itt élő lakosság - mintegy nyolc-tízezer ember van közvetlenül érintve - nagyon szenved a zajtól, amit a forgalom okoz. Mindenki elismerte már az utóbb 10-15 évben, hogy itt szükség lenne ennek a zajvédő falnak a megépítésére, de erre valahogyan soha nem került pénz. Nagy örömömre szolgált, hogy tavaly az Országgyűlés a zajvédő fal első szakaszára - egy módosító indítványomat támogatva - a szükséges pénzt biztosította. Ennek az előkészítése megtörtént, és lényegében az év utolsó napjaiban a munka is elkezdődik, de ez csak az első szakasza. Ahogy Pap János képviselőtársam mondta, annál szörnyűbb dolog nincs, mint ha egy beruházást elkezdünk, ami szükséges és fontos, és nem fejeződik be.
Nagyon kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy a második szakasz építésére vonatkozó, mintegy 130 millió forintot igénylő módosító indítványomat szíveskedjen támogatni.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy a Fidesz ideje elfogyott, Várkonyi úr már a kölcsönkapott időből beszélt. Az SZDSZ-nek 46 másodperc, a MIÉP-nek 9 perc 2 másodperc, a Szocialista Pártnak 8 perc áll rendelkezésre, és a Fidesz képviselői jelezték, hogy kölcsönkaptak a Független Kisgazdapárttól 10 percet, már ennek a terhére ment az előző felszólalás.
Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita e szakaszát lezárom, miután több jelentkezőt nem látok.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Külügyminisztérium fejezetére. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom.
A Szociális és Családügyi Minisztérium fejezete következik. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) A részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Oktatási Minisztérium fejezetére. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Az Egészségügyi Minisztérium fejezete következik. Pap János, a Fidesz képviselője jelentkezett.
Megadom a szót.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is megköszönöm a kisgazda képviselőtársaimnak, hogy rendelkezésemre bocsátottak néhány percet, és így tudok szólni a mosonmagyaróvári Karolina Kórház áldatlan állapotának megszüntetése mellett.
Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom, hogy Mosonmagyaróvárnak nincs szerencséje a kórház-rekonstrukcióval. Most már több éve, az első ciklusban, a második ciklusban és most ebben a ciklusban is szakmailag mindig indokoltnak tartják a kórház rekonstrukcióját, támogatandónak is, és mégis mindig kimarad abból a körből, amelyet végül támogatnak. Ebben az évben is sajnos ugyanezek a kilátásaink vannak, ezért voltam kénytelen benyújtani a módosító indítványokat, ugyan nehezen értem azt, hogy ha valami szakmailag megalapozott, és most már több éve megalapozott, akkor gyakorlatilag miért nem kerül be abba a körbe, amit lehet támogatni.
Amit egy kicsit fájlalok - ez tulajdonképpen a múlt, és szívesen nem is beszélnék róla, de megtette ezt helyettem Lamperth Mónika az egyik napirend előtti felszólalásában, és valamennyire azért vissza kell erre térnem -, gondoljanak bele, milyen nehéz egy egyéni képviselőnek a helyzete akkor, ha egyéni képviselő a városban, és az előző négy évben a város országgyűlési képviselője, aki egyúttal miniszter volt, bent ült a kormányban, nem tudta elérni, hogy a szakmailag indokolt kórház-rekonstrukció elkezdődjön, ma pedig napirend előtt vállalják azt, hogy felszólalnak, hogy mi lesz Mosonmagyaróvárral, hiszen ez a rekonstrukció nem indult meg. Megértem azt, hogy önök aggódnak érte, és én ennek nagyon örülök, mert ez azt jelenti, hogy önök támogatják ezt a rekonstrukciós munkát, csak a valóság igazából mást mutat. Ha önök úgy gondolják, hogy ezt támogatni kell, és ez nagyon fontos dolog, és ha már abban az időben nem valósult meg, akkor az a kérdésem, hogy vajon miért nem támogatták tavaly ezt a módosító indítványt, amely arról szól, hogy legyen kórház-rekonstrukció.
Most itt van az idei év is, nagyon szívesen vettem volna, és valószínűleg támogattam volna az országgyűlési képviselőket, akik a megyéből jöttek, ha adnak be erre a címre módosító indítványt. De ha már nem tették meg, akkor az a kérésem, hogy az általam benyújtott módosító indítványt támogassák. Azt hiszem, hogy a nyugati országrészen, a nyugati határszélen nagyon fontos lenne, hogy az a kórház-rekonstrukció, ami - még egyszer mondom - szakmailag indokolt, és most már több éve indokolt, meginduljon, sőt be is fejeződjön. Nyilvánvalóan ezt nem lehet úgy elképzelni, hogy egyéves-kétéves időtartamban megvalósulna, ez legalább négy-öt évet venne igénybe, és nyilvánvalóan ebben az évben, illetve most már a következő évben arról lenne szó, hogy ez a rekonstrukció megkezdődjön, ennek az első üteme megkezdődjön.
Ez nem nagy összeget jelent ebben az évben, de ahogy az előbb elmondtam, nehogy úgy tűnjön, hogy most pedig azt szeretném elérni, hogy elinduljon egy munka, és utána majd lehet arra hivatkozni, hogy elindult, most már folytassuk, hiszen a félbehagyott munkáknak nincs értelme. Azt gondolom, hogy nem ezért, nem taktikai okból kívánom ezt a módosító indítványt elfogadtatni, hanem azért, hogy igenis, tervszerűen kezdődjön el, és valósuljon meg a kórház rekonstrukciója, mert szakmailag indokolt és szerencsés lenne, ha most már valóban meg is kezdődne. Ehhez kérem az önök támogatását, hogy ez a munka megvalósuljon.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Keller László úrnak, az MSZP képviselőjének.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Éppen Pap János képviselő úr előző megszólalása bizonyította azt, hogy az előző kormányzat nem politikai alapon döntött a fejlesztési források odaítéléséről, mert ha politikai alapon tette volna, akkor nyilván Mosonmagyaróvár bekerült volna, szakmai alapon pedig hátrébb lett sorolva, nem mintha nem lett volna indokolt, csak még indokoltabb igények mutatkoztak.
Ha már szóba hozta itt az egészségügyi beruházásokat, én magam is azért kértem szót, mert meg kell nézni, nagyon közel Mosonmagyaróvárhoz, Sopron helyzetét. Én ugyanis azt javasoltam, hogy ne kezdődjön el Sopron, 4-es ütem beruházása, mert ha ez elkezdődik, akkor az elkövetkezendő három évben 3 milliárd forint - hárommilliárd forint! - kerül újra Sopronba bepumpálásra. Ez az egyetlenegy önkormányzati kórház, amely nevesítetten szerepel az Egészségügyi Minisztérium fejezetében; egyetlenegy kórház, amelyre a '90-es évektől most már több mint húszmilliárd forintot költöttünk a költségvetésből, úgy, hogy Sopronnak soha nem kellett a címzett támogatásoknál versenyeznie, hanem még az Antall-kormány idejéből adódóan mindig hivatkozási alapot teremtettek arra, hogy ők megkülönböztetetten legyenek fejlesztve.
Nagyon sajnálom, hogy miközben most már ez a harmadik cím a jövő évi költségvetésben Sopronnal kapcsolatban - hiszen kell egyszer törleszteni a hitelt, folyamatban van a második ütem beruházása, és most el akarják indítani önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, a negyedik ütemet is úgy, hogy megint csak nem kell a címzett támogatásoknál sorba állnia Sopronnak, és megmérettetni saját magát. Ezt nagyon sajnálatosnak tartom, és azt gondolom, hogy nem helyénvaló az, hogy Sopront ilyen módon megkülönböztetjük. Azt tartanám helyesnek, ha ez a beruházás nem indulna el, a soproni önkormányzat ugyanúgy pályázna, mint ahogy más önkormányzati kórházaknak pályázniuk kell.
(10.30)
Amennyiben ők valóban olyan minősítést kapnak a pályázat során, hogy elengedhetetlen a fejlesztés, akkor nyilván sorra kerülnek. Azért is sajnálatos az, hogy ilyen módon tervezte meg a kormányzat a beruházásokat, mert közben például az onkológiai fejlesztést vissza akarja fejleszteni. Van egy hároméves ütem erre a projektre, ami megítélésem szerint rendkívül fontos, figyelemmel arra is, hogy milyen megbetegedési és halálozási mutatók jellemzik az országot. Én azt gondolom, hogy a beruházási forrásokat sokkal inkább erre a célra kellene felhasználni.
Röviden szeretnék még szólni egy módosító indítványról. Mádi és Csúcs képviselőtársaim javasolják azt, hogy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója csökkentésre kerüljön 450 millió forinttal. Borzasztóan sajnálom, hogy ezt a javaslatot megfogalmazták, mert bár nyilvánvaló, hogy helyes célra akarják fordítani az így megtakarított pénzt, de azt gondolom, hogy ennek az intézetnek a rekonstrukciója - ha valaki járt ebben az intézményben, tudja - nem csökkenthető ilyen mértékben. Ha pedig forrásokat akarnak találni azokra a fontos célokra, amiket képviselőtársaim a módosító javaslatuk indokolásában megjelöltek, akkor, azt gondolom, más forrást kell találni, és nem helyes az, hogy több évre elhatározott rekonstrukciós munkát ilyen módon megakasztanak.
Sajnálom, hogy a kormány támogatja ezt a módosító javaslatot, meg minden bizottság is támogatja. Bízom abban, hogy kormánypárti képviselők talán az elkövetkezendő napokban ellátogatnak a Rehabilitációs Intézetbe, és akkor rájönnek arra, hogy ilyen módosító javaslatot nem szabad támogatniuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Tóth István úrnak, a Fidesz képviselőjének.
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Felszólalásából sajnos megint kiérződött az az ellenkezés, ellenszenv, amellyel a kormány költségvetését támadja. (Derültség az MSZP soraiban.) Sajnos, az előző heteknek a folyománya, hogy a kormányra akarja azt a címkét ráragasztani, hogy nem támogatják az ellenzéki egészségügyi létesítményeket és egyéb címzett támogatásoknak a folyósítását. (Bauer Tamás: Így is van!)
Itt újra meg kell jegyezzem, hogy van olyan ellenzéki önkormányzat, SZDSZ-es vezetésű önkormányzat, amelyik szándékosan visszavonta a pályázatát, mert nem ilyen célra akarja az önerőnek feltüntetett hitelét elhasználni. Éppen ezért Keller képviselő úrnak ismét nincs igaza, és kénytelen vagyok ismételten felhozni ezt a dolgot, hogy a szándékosan visszavont támogatásokat nem lehet a pályázatoknál értékelni. (Bauer Tamás közbeszól.)
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pap János úrnak, a Fidesz képviselőjének.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én tulajdonképpen örülök annak, amit Keller képviselő úr elmondott, csak egy nagyon érdekes ellentmondásra világított rá. Azt mondja, hogy itt is látszik, hogy nem politizáltunk, hanem szakmai alapon döntöttünk. De kérem szépen, akkor nagyon hibás és rossz szakmai alapon, és ha elindult egy rossz folyamat, akkor az húszmilliárd forintot ott lehetett volna visszafogni!
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy én Sopron ellen beszélek, nos, nem ezt teszem, mert nekem az nem fáj, ha valamit fejlesztenek, hanem az fáj, ha valami szakmailag indokolt, és azt nem fejlesztik. De az még inkább fájdalmas, és ezért volt szerencsés, hogy ön elismerte azt, hogy szakmai alapon történt, de mégis, politikailag úgy döntöttek, hogy Sopron kapja, akkor nem szerencsés, ha úgy állítják be ma, amikor van egy ellenzéki polgármester, és van egy kormánypárti képviselő, hogy Mosonmagyaróvár azért nem kap, mert a kormány bünteti az ellenzéki polgármesterek vezette várost! Ez nem igaz! Önök, amikor kormánypárti polgármester volt, és miniszter ült bent a kormányban, ő volt a képviselő, akkor sem támogatták! Tehát ez nem állja meg a helyét!
Egyébként el kell gondolkodni, hogy rá lehet-e fogni mindent a szakmára. Ezt csak azért vetettem fel egy pillanatra, mert azt mondják Bős-Nagymaros kapcsán is, hogy mindig szakmai döntés volt. Kérem szépen, szakmailag is lehet rossz döntést hozni! Sőt, ha a politika fölvállalja a szakmának a döntését... - egyébként a szakmával szemben vállalta fel a politika '94 és '98 között is, mert a szakma akkor is azt mondta, hogy Mosonmagyaróváron igenis indokolt a rekonstrukciónak a beindítása, csak önök ezt hátrébb sorolták, miközben egy kevésbé indokolt beruházást előrébb soroltak, ahogy ön mondta, húszmilliárd forintot ráköltöttek.
Én azt gondolom, hogy az egészségügyi miniszter úrnak a véleménye teljesen helytálló: ha elindult egy ilyen beruházás, ahol már húszmilliárd forintot beinvesztáltak, akkor tulajdonképpen be kell fejezni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella, az SZDSZ képviselője. Jelzem, hogy 46 másodperc áll rendelkezésre.
Egy pillanat türelmet kérek, még mielőtt a szót megadnám: a Fidesz 3 perccel rendelkezik; a Szocialista Párt 3 perc 39 másodperccel; a Kisgazdapárt 5 perccel; a MIÉP 9 perccel; az SZDSZ-nek most el fog fogyni a rendelkezésre álló időkerete; a függetlenek 1 perccel rendelkeznek.
Az ülés vezetését átadom Gyimóthy alelnök úrnak.
(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk akkor, amikor a fejezeteken belül próbálunk átcsoportosítani, hiszen általában jó célokat kell összehasonlítani jó célokkal.
Egy példát szeretnék mondani: Juhász Gábor képviselőtársam megemelni szándékozik a drogbetegellátás feltételeinek javítására előirányzott 50 milliós keretet, plusz 65 milliót szeretne idetenni. De sajnálatos módon olyan forrásokból veszi el, ahol ugyancsak nagy szükség van a pénzre, így például az AIDS-program kiemelt feladatainak a támogatását csökkentené húszmillióval, illetve az egészségfejlesztési és mentálhigiénés célokat. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezekre a célokra '98-ban már egy jó harmadannyival nagyobb összeg állt rendelkezésre, mint majd 2000-ben rendelkezésre áll.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, MSZP.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársam hozzászólására annyiban szeretnék reagálni, hogy a Horn-kormány nem tett mást a soproni beruházás ügyében, mint az Antall-kormány által elhatározott célt nem vonta vissza, megtámogatta, és folytatta ezt a beruházást a szerződés szerint.
Én három témát szeretnék röviden érinteni: az onkológiai sugárterápiás feltételek Keller képviselőtársam által javasolt javítását, a Lánc Egészségkárosodottak Szövetségének támogatását, és a Magyar Orvosi Kamara többlettámogatását.
Az elsőhöz: az önök javaslataival és módosító indítványaival az ágazati célprogramok megvalósulása olyan mértékben lelassul, hogy ez gyakorlatilag ellehetetleníti a kormányprogramban vállalt és önök által is támogatott nagyon fontos egészségügyi célprogramok megvalósítását. Ha már semmi másra nem telik az önök költségvetéséből a javuló gazdasági feltételek mellett, akkor legalább annyit tegyenek meg, hogy a legrászorultabbak, a daganatos betegek sugárterápiájához szükséges eszközpark fejlesztését támogassák.
A Lánc Egészségkárosodottak Szövetsége az a betegegyesület, amely a legszélesebb mértékben fogja össze és segíti a beteg embereket, az ő támogatásuk, működési feltételeik segítése mindannyiunk közös ügye. Kérem ezért kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az egészségügyi bizottság által megfontolásra ajánlott, remélhetőleg közösen támogatott módosító indítványt az önök szavazataival is támogassák.
Végül a Magyar Orvosi Kamaráról: a Magyar Orvosi Kamara egyre több és több feladathoz jut az önök megbízásából is. A számukra juttatott pénzügyi keret az alapműködéshez is elégtelen, nemhogy a többletfeladatok teljesítéséhez. Ezért kérem önöket, hogy a többlettámogatást szavazataikkal önök is erősítsék.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, MIÉP.
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint rossz üzenet az egészségügyben dolgozóknak és az egészségügyi intézményekben ellátottaknak az, hogyha azt sejtetik velük, hogy az állami támogatások egy-egy kórház esetében politikai szempontok alapján történnek meg.
(10.40)
A társadalmi igény és a kórház adott műszaki állaga, ellátási színvonala kell hogy meghatározza azt, hogy mennyi beruházási előirányzatot fordít a kórházak fejlesztésére a kormány. A soproni kórházról szólva, a 4-es ütemre valóban 3 milliárd forintos előirányzat szerepel a 2000. költségvetési évben a kórháznak. Azonban ellentmondást látok, mert az MSZP részéről Keller László képviselő úr megfogalmazta, hogy az elmúlt években már 20 milliárd forintot fordítottak a soproni kórház rekonstrukciójára. Én úgy érzem, a soproni kórház még mindig nincs azon a szinten, hogy el lehetne mondani róla, hogy a beruházások befejeződtek, és az a cél, amelyet évekkel ezelőtt kitűztek, végrehajtásra kerül. Ha most, a 2000. költségvetési évben a 3 milliárdos beruházási előirányzat nem kerülne folyósításra, azt hiszem, hogy a korábbi években folyósított 20 milliárd forint befektetése is aggályossá válna. Tehát a megtérülés szempontjából, ha a végeredményt nézzük, ez kidobott pénznek is minősülhetne akár. Mindenképpen azon az állásponton vagyunk, hogy ha egy kórház-rekonstrukció évekkel ezelőtt megkezdődött, annak a végére kell járni, be kell fejezni a fejlesztést, korszerűsítést.
Ugyanakkor a módosító javaslatot, amelyben Mádi László és Csúcs képviselő úr az Országos Rehabilitációs Intézet előirányzatának csökkentését javasolja, aggályosnak tartjuk, tekintve, hogy a magyar egészségügy lerobbant állapota alapján még több pénzt kellene adni. Bizony most a 2000. évi költségvetési törvény vitájakor a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogy az elkövetkezendő években a magyar egészségügy konszolidációját, a csőd szélén lévő kórházak megsegítését milyen formában tudná megoldani. Tehát azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek pénzt vonnának el egy-egy intézménytől, mint az Országos Rehabilitációs Intézettől is, messzemenőleg nem tudjuk támogatni.
Az alapálláspontunk az, hogy a kórházi fejlesztési beruházásoknál mindennemű politikai szempontok kerüljenek kiiktatásra. Nem vélelmezzük egyébként, hogy ilyen döntések lennének egy-egy kórháztámogatás esetében. Ugyanakkor annak a sorozatos felemlegetése, hogy politikai szempontok alapján kap egy-egy önkormányzat céltámogatást, egy-egy kórház beruházási támogatást - azt hiszem, nagyon veszélyes, nem jó az egészségügyben dolgozók és az egészségügyi ellátottak részére ilyen politikai szólamokat megfogalmazni.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Jelzem, hogy a Fidesznek 3 perc, az MSZP-nek 1 perc 9 másodperc, a Független Kisgazdapártnak 5 perc áll rendelkezésére. Az MDF időkerete elfogyott, a MIÉP-nek pedig 20 másodperc, a független képviselőknek egy perc áll rendelkezésre.
Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Pénzügyminisztérium fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván, így a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetére. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt az Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetére. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt a Gazdasági Versenyhivatal fejezetére. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, a Központi Statisztikai Hivatal fejezetére. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Így a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Következik a Magyar Tudományos Akadémia fejezete. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, így a részletes vita e szakaszát is lezárom.
A Történeti Hivatal fejezete következik. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megnyitom a következő vitaszakaszt, az államadósság költségvetési elszámolását érintő javaslatokra. Kérdezem kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Végül megnyitom a költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztését érintő módosító javaslatok vitáját. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát is lezárom.
A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében az újból megnyitott részletes vita egészét a mai napon 20 órai hatállyal zárom le. Megkérdezem Varga Mihály államtitkár urat, most vagy a későbbiekben kíván válaszolni. (Varga Mihály: Később!) A későbbiekben kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.
Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a jövő heti ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/1845. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1845/2-6. számokon kapták kézhez.
Megadom a szót Bogár László államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Tessék, államtitkár úr!
Felszólalások: 21-29 29-107 Előző Ülésnap adatai