Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyrészről én se szeretném megismételni az általános vitát, viszont a bizottsági ülésen egy részletes és azt kell mondjam, hogy sok szempontra kiterjedő vita hangzott el, de sajnos válaszokat nem kaptunk a kormány jelen lévő képviselőjétől, illetőleg csak olyan válaszokat kaptunk, amelyek maximum a politikai vagy politikainak minősíthető felvetésekre vonatkoztak. Egyébként pedig az általános vita végén sem kaptunk válaszokat azokra a jogi felvetésekre, amelyek itt a tisztelt Ház előtt elhangzottak; akár csak a jobbikos képviselők felvetéseit is mondhatnám.

A bizottság előtt elhangzottakat pont emiatt két részre szeretném osztani. Volt egyrészt a tisztán szakmai megfontolásokból előterjesztett vélemény, illetve voltak azok, amelyeket lehet politikainak minősíteni, de a javaslat tényszerű lényegét és azokat a következményeket taglalták, hogy mi fog következni abból, ha ez a javaslat átmegy. Jómagam a bizottsági ülésen legfőképpen a jogi érveket mondtam el. Alkotmányossági problémáink vannak továbbra is, úgy gondoljuk, hogy csak kétharmaddal lehetne ezeket a területeket szabályozni, az Alaptörvény ebben teljesen egyértelmű. Vitatkoztunk és vitába szálltunk kormánypárti képviselőtársainkkal, akik részleteiben nem tudták cáfolni azt, hogy ha már ezek a területek az Alaptörvény alapján kétharmadosnak minősülnek, akkor egy másik törvénybe beemelve hogy lennének megkerülhetők. A cél ugyanaz, mint azon törvény esetében, amely itt volt az Országgyűlés előtt és nem kapta meg a kétharmados támogatást. Ha ugyanezeket a célokat egy kiskapuval el lehetne érni, akkor tulajdonképpen minden kétharmados szabályt meg lehetne kerülni.

Emellett visszamenőleges is a törvény, hiszen nemcsak azt kell megoldani, hogy a kétharmados szabályozást hogy kerüljék meg, hanem azt is, hogy fennálló szerződésekre hogy lehet alkalmazni ezeket a szabályokat, hogy lehet azt mondani, hogy korábban megkötött szerződésekre is vonatkozik az, ami akkor még nem vonatkozott rájuk.

Egyébként azt is elmondtuk, a bizottsági ülésen elhangzott, hogy jövő tavasszal még támogatnánk is egy hasonló irányú javaslatot, ami arra utalna, hogy azokat a földeket, amelyeknél bizonyítható, hogy ötöd-hatod áron vagy hasonló mértékben a piaci ár alatt vannak kiadva, és sok esetben a mindenkori kormányokhoz köthető oligarcháknak, nagyvállalkozóknak kerültek kiadásra haszonbérletre, felülvizsgálnánk, és ezekben az esetekben a kétharmadot biztosíthatnánk. Amit önök most csinálnak, az nem más, mint azokkal a gazdákkal való kiszúrás, akikre önök a legtöbbször hivatkoznak.

Az is elhangzott a bizottsági ülésen ‑ s ez azóta számomra csak megerősítést nyert ‑, hogy pont azon gazdálkodó emberek elől viszik el a földet azok a helyi potentátok, akik az aranykalászos tanfolyamot már elvégezték, ezzel már nincs gondjuk, és autókereskedésből, olajszőkítésből vagy egyéb legális, illetve illegális ügyletekből pénzt szereztek. Nos, ők hatalmas áron, akár a piaci ár fölött a gazdák elől meg tudják vásárolni ezeket a földterületeket, ráadásul kiváló hiteleket kapnak ehhez. Tehát megéri nekik.

Egyébként pedig azt a fából vaskarikát, amit a Ptk.-ba megpróbálnak beleerőltetni ‑ hogy a Ptk.-ban a szerződésátruházás definícióját úgy próbálják kitágítani, hogy a szerződésátruházás ne szerző­désátruházás legyen, hanem egy új szerződés ‑, én abszurdnak minősítettem a bizottsági ülésen, és ezt most itt az Országgyűlés előtt megint megteszem, hiszen a szerződésátruházás lényege pont az, hogy a szerződés megmarad, csak a szerződésbeli pozíciók kerülnek átruházásra, és az egész Ptk. idevonatkozó rendszerét üresítik ki.

Ezért a kisebbségi véleményekkel alátámasztva nem tudtuk támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)