Felszólalás adatai

Most nem szeretném megismételni azokat, amik már elhangzottak érvként ennek érdekében, csak csupán egyet. Gondoljunk bele, hogy ha 2004 óta, amióta az Európai Uniónak tagjai vagyunk, és ha azóta ezek, amiket pályázat útján elnyertek a különböző pályázók, öt év után nem kerültek volna ki a szabadpiacra, a magánpiacra - mert öt évig fenntartási kötelezettsége van egy pályázónak bármilyen beruházásra, ami uniós pénzből valósul meg -, hanem ezek valahol az állam kezelésében, kebelén belül szociális célokat szolgálhattak volna, akkor mennyivel kevesebb szociális gondunk lenne vidéken.

Tehát én azt gondolom, hogy itt ezt a lehetőséget a szövetkezeteknél meg kellene hagyni, hogy ezt ne lehessen felosztani, és ezzel tudják gyarapítani azt a vagyont, amivel a vidék szociális problémáit akarjuk megoldani.

Itt az előttünk fekvő javaslat az önkormányzatoknak megengedi a befektetőként való belépést, ezzel az önkormányzatok vagyonát is inkább kinyitjuk egy kicsit, ami szerintem nem helyes, tehát amikor egy önkormányzat beszáll befektetőként egy szövetkezetbe, és ahogy elhangzott, ott az oktatási célra használt eszközök ingyenesen átmehetnek a szövetkezet tulajdonába, ami nagyon helyes, csak utána két év után ezek a profitot szolgálva gyakorlatilag mégiscsak ott tudnak erodálódni.

Tehát ahelyett, hogy az önkormányzatok vagyonát nyitnánk ki egy ilyen profitérdekeltség felé, ezzel ellenkező irányt javasolnék. Én is azt javasoltam az egyik módosítómban, hogy az a szövetkezetek vagyona, azt ne lehessen felosztani, hanem inkább kicsit az önkormányzat vagyonához hasonlóan gondolkodnánk. Tehát egy önkormányzat vagyonát nem lehet felosztani, az elvileg mindig az önkormányzati célokat kell hogy szolgálja ciklusoktól és mindentől érintetlenül, tehát a szövetkezetek vagyonát is inkább az önkormányzati vagyon oszthatatlansága és mindig azonos célokra való felhasználása felé kellene elvinni. De hát ez a módosítónk sem került elfogadásra.

A másik, ami ebbe a vitaszakaszba tartozik, hogy a 7. § törlését javasoltam én is, amely arról rendelkezik, hogy ha egy szövetkezetből valamilyen oknál fogva kikerül a kisebbségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat tagja, akkor azt meg kell szüntetni. Én azt gondolom, itt is az előttem szólóhoz hasonlóan, hogy ez nagyon nagy hiba, mert attól nem kellene ennek a szövetkezetnek feloszlani, hogy ez az országos kisebbségi önkormányzat tagja valamilyen okból kiszállt.

De igazán itt egy picit ilyen fantommal, vagy nem is tudom, árnyékbokszolunk, mert a kormánypárt részéről a bizottságban sem a kormánytól mint előterjesztőtől, sem a kormánypárti képviselőtársaimtól, sem pedig itt a plenárison nem kapunk igazán választ a kérdéseinkre, nincs igazán vita. Mi egyoldalúan, árnyékbokszolásszerűen, ahogy mondtam, elmondjuk a véleményünket, de jó volna, hogyha egy-egy dialógus erről kialakulhatna, hogy egyáltalán mi indokolja ezeket, de ezt természetesen nem erőltethetjük, nem kényszeríthetjük ki a kormánypárti képviselőtársainkból.

Úgyhogy csak abban tudok reménykedni, hogy államtitkár úr a záró felszólalásában azért ki fog térni ezekre, hogy mi indokolja ezt, mi indokolja ennek a foglalkoztatási szövetkezetnek a nagyságát, mi indokolja azt, hogy ha nincs benne, egyáltalán milyen élethelyzet az, amikor ha volt egy nemzetiségi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat a foglalkoztatási szövetkezetben, miért szűnik az meg, vagy miért vonul az ki onnan. Megmondom őszintén, én nem is tudom elképzelni azt az élethelyzetet, amiről ez a 7. § szól, ezért ennek egyszerűen a törlését javasoltam.

Itt a pozitív diszkrimináció megjelenik ebben a vitaszakaszban is és ebben a 7. §-ban is, hiszen ha nincs itt a cigány kisebbségi önkormányzat országos szervezete, akkor az megszűnik, tehát mintha az életet az vinné bele, és ha az kilép, akkor az élethez való köldökzsinórját vágnánk el ennek a szövetkezetnek.

A pozitív diszkriminációról már sokszor volt szó ma este. Azt gondolom, hogy a húsz év hibája az, hogy a politikai pártok mindig pozitív diszkriminációval illették a kisebbségeket, és nem lehet másként minősíteni, mint hogy a szavazatszerzés érdekében. Itt is felmerül annak a gyanúja, hogy azzal, hogy a kisebbségi cigány önkormányzat ilyen privilégiumokat kap, akkor nincs másról szó, mint hogy valami módon ezt a cigány kisebbségi önkormányzat országos szervezetét valahogy jutalmazzuk, és gyakorlatilag pozitív diszkriminációban részesítjük.

Emlékszem rá, hogy államtitkár úr elmondta, hogy mert a munkanélküliség aránya a cigány kisebbség körében a legmagasabb, és ez erre vonatkozik, ennek ellenére az a káros hatása a pozitív diszkriminációnak, ami a vidék feszültségét okozza, így továbbra is be van építve ebbe a törvénybe.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)