Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány fogalom mától tiszta lesz előttünk, azt gondolom, de majd annál a pontnál el fogom mondani.

Az első, amihez szeretnék hozzászólni, a 25. pontban Kékkői Zoltán képviselőtársamnak a módosító indítványa.

Tisztelt Miniszter Úr! Nemcsak a hús termékpálya-bizottsággal van probléma, hanem a gabona termékpálya-bizottsággal is. Arra nem érkezett módosító indítvány, de a bizottságnak, azt gondolom, erre módja és lehetősége van, ezért megfontolásra ajánlom, hogy a gabona termékpálya-bizottságnál azért a búza, a kukorica, az olajos növények és a fehérjenövények között különbséget kellene tenni, és azt gondolom, hogy itt ezt azért külön kellene kezelni mint gabona termékpálya-bizottság és olajos, illetve fehérjenövények termékpálya-bizottság. Nem ehhez tartozik, csak annak a bizottságnak mondom, amelyik majd holnap összeül és egyeztet, mert így lenne korrekt, mint ahogy a hús termékpálya-bizottságnál is nagyon helyes, amit a képviselőtársam tett, hogy a sertés- és baromfibizottságot külön vette - szerencsés volna, még egyszer mondom, ha a bizottság foglalkozna ezzel.

Az, amit önök itt a 30. pontban tettek, Farkas Imréék, fogyasztásösztönzés és termék-népszerűsítés: érdekes dolog, ami itt van, két szempontból érdekes. Ha ugyanis folyamatosan azt hangsúlyozzuk, hogy ez egy kerettörvény, akkor valóban nem fér bele. Én azt gondolom egyébként, hogy belefér, legalábbis ennek egyik része belefér, mégpedig a fogyasztásösztönzés. A termék-népszerűsítés kicsit már reklám, nem biztos, hogy e törvénynek a hatálya alá tartozik; viszont szeretném elmondani, hogy ennek is szerepelnie kellene például a fogalmak között, mert úgy használunk fogalmakat a későbbiekben, nevezetesen 35-öt, amiről nagyon sokan nem tudják, hogy az mit is jelent.

A 28. pontban Kékkői Zoltán azt mondja - és sokan elmondták önök közül is a túlsó oldalról -, hogy külön jogszabályban meghatározott. Akkor miért sorolunk fel 35-öt, ha még odaírjuk, hogy a miniszter külön jogszabályban? Ha kerettörvény, akkor írjunk csak annyit - nincs kedvünkre, nem nagyon támogatjuk az ilyen eljárást -, a miniszter külön rendeletben határozza meg, és akkor nem sorolunk fel egyet sem. De azért 35 után még odaírni azt, hogy külön rendeletben, én azt gondolom, hogy ez aztán akkor már végképp nem keret.

A 29. pontban a beszállítókat ért károk enyhítése szerepel - milyen károké? Itt megint arról van szó, képviselőtársam, hogy persze, ezt ide leírjuk, nagyjából mi talán még tudjuk is, hogy miről van szó, de nem mindenki tudja, hogy miről van szó, és sok minden kárt besorolna ide; erre szolgál az, hogy ennek bizony a fogalmak között lenne a helye. Ezt most csak azért mondom, hogy ha ez bekerül a bizottság egyeztetése után, akkor az értelmező részben is legyen ott, hogy ez alatt pontosan mit kell érteni, milyen károkat, mert én azt gondolom, hogy nem is tartozna ide minden kár.

Ön azt mondta, hogy ezt az előző időben nem támogatták. Sajnos nem, képviselő úr, vannak tények a múltban, de most itt vagyunk a jelenben, és sajnálattal állapítom meg, hogy hiába önök nyújtották be kormánypárti oldalon, mégsem támogatják. Úgyhogy akkor lenne jó ez a visszamutogatás ilyen esetben, hogy mi nem támogattuk, ha most viszont támogatnák, de lám-lám, most sem támogatják, tehát akkor ez nem a kormányoknak a hibája, hanem valahol máshol kellene keresni a hibát.

A 30. pontban van egy nagyon érdekes módosító indítvány; kár, hogy nem vettem észre - mi az, hogy “hirdethetőö? Az ugyan felsorolható, hogy vagy ez, vagy az, vagy amaz, tehát a három közül valamelyik, de nem “hirdethetőö - akkor miért hozunk kerettörvényt? Ha valami hirdethető, megengedő, azt eddig is meg lehetett tenni, törvény nélkül is, tisztelt miniszter úr; meg kell hirdetni valamelyiket, és akkor természetesen fel lehet sorolni, hogy éppen melyiket.

Ezt a mennyiségi szabályozást határozatlan időre, ezt igazából nem is értem. A növénytermesztésben az éves ciklus talán behatárolható, mondjuk, az őszi vetésűeket kivéve; aztán az állattenyésztésben is a tenyésztési ciklus viszonylag jól behatárolható, talán ehhez kellene kötni, mert évek és termelési ciklusok azért nem minden esetben hasonlítanak egymáshoz.

A 33. pontban most már azt is tudom, mi a jelentős. Jelentős az, tisztelt képviselőtársaim, amikor már a kormánypárti képviselők is azt mondják, hogy nem jó az, hogy “jelentősö - így szerepel benne -, hanem meg kellene határozni. Na, ez már egy jelentős előrelépés, azt gondolom, és innentől kezdve már azt is tudjuk, mi az, hogy jelentős, de bizony azért ezeket konkretizálni kellene. Ne hozzunk már olyan törvényeket, amelyeknél nem tudjuk megmagyarázni, hogy igazából mi mit ér!

De a lényeget talán, tisztelt képviselőtársaim, a következő mondja meg. Én 1990 óta nagy érdeklődéssel nézem az apparátus törvény-előkészítését, és tudják, hol lehet meglátni leginkább, hogy hogyan gondolkodnak? És sajnálatos módon ezt a miniszterekkel, a mindenkori miniszterrel elfogadtatják. A 48. pontban önök nyújtották be azt a javaslatot, ahol tulajdonképpen két vesszőt törölnek el, és egy “ésö-t raknak be. A törvényen semmi hibát nem követnek el, ésszerűbbé, logikusabbá, nyelvhelyesség szempontjából pontosabbá teszik; és nézzék meg ezt a 48. pontot - nem támogatják. Sőt, van olyan bizottság, ahol az egyharmada sem támogatja. Itt a lényeg, tisztelt képviselőtársaim! Mindig vannak törvény-előkészítők, akiket ez sért, sérelmezik ezt; abban, amit ők leírtak, ami szent és sérthetetlen, ilyen minimális módosítást sem lehet tenni. Itt a lényeg, tisztelt képviselőtársaim! Majd ha már a kormány ezt nem veszi presztízsveszteségnek, hogy az ilyet módosítani kell, akkor tudunk szakmailag is előrelépni.

Köszönöm szépen.