Felszólalás adatai

DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A polgárok életének minősége, a magyar gazdaság fejlődése és az infokommunikációs korszakváltás szempontjából kiemelkedő jelentőségű törvényjavaslat fekszik önök előtt. Hétfőn tárgyalta, illetve elkezdte az általános vitáját a Ház a digitális aláírásról szóló törvénynek. Az előbbi törvény mellett ez egy olyan törvény, amely szintén az információs rendszerváltás korszakalkotó, korszakváltó törvényének nevezhető. Mik voltak a legfontosabb céljai az újraszabályozásnak, az új hírközlési törvénynek? Két nagyon fontos célt szeretnék kiemelni: az egyik a polgárok életminőségének javítása, a másik pedig a magyar gazdaság fejlődése szempontjából új távlatok nyitása.

A polgárok életminősége akkor javulhat jelentős mértékben ennek a törvénynek a következtében, ha mindenki számára hozzáférhető alapszolgáltatások biztosításával hozzá tudunk ahhoz is járulni, hogy a vidék gazdaságilag felzárkózhasson, és a piaci verseny választék- és kiszolgálónövelő hatása árcsökkentés révén valósulhat meg, szélesedhet tehát a hozzáférés lehetősége, és valóban tömegesen elérhető és ténylegesen igénybe vett szolgáltatások terjedhetnek el. Tehát a törvény legfontosabb célja, hogy a verseny lehetőségének a megnyitásával leszorítsa az árakat, és minél inkább hozzáférhetővé tegye minél szélesebb kör számára az információs társadalom vívmányait.

A másik nagyon fontos cél a magyar nemzetgazdaság szempontjából a gazdaságélénkítő hatás, a piacserkentő hatás, az innovációt, befektetést növelő hatás. Akik foglalkoztak ezzel a területtel, pontosan tudják, hogy az infokommunikációs ágazatnak igen kitüntetett jelentősége van a magyar gazdaság szempontjából. 1994 és 2000 között több mint ezermilliárdos befektetés történt ebbe az ágazatba, ami azt jelenti, hogy mintegy 160-170 milliárd forint áramlott évente ebbe a szektorba. Ezáltal Magyarország Közép-Kelet-Európában egy olyan ország képét festette, és egy olyan ország esélyét mutatta fel, amelyik itt most, ezen a területen ki tudja építeni egy közép-kelet-európai szilíciumvölgynek a körvonalait és a gazdasági feltételeit. Ezért kulcsfontosságú, hogy ez a törvény megteremtse a szabályozás révén a verseny lehetőségét.

Szeretném azt is jelezni, hogy a hatástanulmányok azt mondják, hogy ha ez a dinamika folytatódhat ebben az ágazatban, akkor 2010-re 6,1 százalékát fogja adni a GDP-nek a távközlési és informatikai szektor. Tehát még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy igen kitüntetett gazdasági jelentősége van ennek a szektornak.

A törvény alapelveit illetően szeretnék néhány nagyon fontos elvet leszögezni. Az első a radikális és gyors piacnyitás, ami minden új belépőnek a jogait az esélyegyenlőség biztosításával kívánja garantálni. Nem önmagáért való a radikális és gyors piacnyitás, még egyszer hangsúlyozom, azt reméljük tőle, hogy jelentős árcsökkentő hatással fog bírni.

Szintén fontos alapelve a törvénynek, hogy a monopóliumok negatív hatásait mielőbb kiküszöbölje és felszámolja, olyan új aszimmetrikus szabályokat alkalmazzon minden, a versenyt jelentősen befolyásoló területen, amelyek a szűk keresztmetszet esetében különösen fontosak. Ugyanakkor az eddigi befektetők, a most befektetők és az újonnan belépni és befektetni szándékozók is megtalálják a számításukat a magyar piacon. Ha összefoglalóan kellene megfogalmazni a törvény filozófiáját, akkor azt mondhatnám, hogy mérsékelten infrastruktúra alapú versenyt támogató, szorgalmazó törvényről van szó.

Ha a törvényjavaslattal kapcsolatos legfontosabb elvárásokat kellene összegezni, akkor a következőképpen fogalmazhatnék. A törvényjavaslattal kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás, hogy biztosítsa az infokommunikációs társadalom infrastruktúrájának alapját képező hálózati elemek minél szélesebb kiépülését és elterjedését, adjon lehetőséget a hírközlési szolgáltatások szabad és akadálytalan áramlásának, biztosítsa a társadalom egyes rétegei között létező digitális szakadék szűkítését vagy megszüntetését, ugyanakkor járuljon hozzá ahhoz is, hogy a hírközlési szolgáltatók sokszínű módon legyenek jelen a magyar piacon, és tegye lehetővé a bárki számára elérhető árú tartalomszolgáltatások és -felhasználások biztosítását.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A hírközlési törvény tervezete abból indul ki, hogy meg kell adni az esélyt a felhasználóknak a kommunikációs társadalom vívmányaihoz való hozzáféréshez, a szolgáltatóknak pedig ahhoz, hogy szolgáltassanak. A választás esélye egyúttal hozzásegíti az egész társadalmat az információs kihívás sikeres megválaszolásához.

A javaslat úgy kívánja a piacot megnyitni, hogy már rövid időn belül a szolgáltatások és a szolgáltatók egészséges versenye jöhessen létre immáron minden piaci területen, így biztosítva a fogyasztók számára az olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatások kínálatát. Ennek érdekében a tervezet egyensúlyt igyekszik teremteni a távközlés területén a hálózattal rendelkező és az azzal még nem rendelkező, de a szolgáltatásokat kínáló, illetve a piacra lépni szándékozó vállalatok között.

A távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésekben biztosított kizárólagos jogok a 2001 végétől 2002. november 1-jéig terjedő időszakban lejárnak. Ezzel elhárul tehát minden akadály az Európai Unió jogszabályainak megfelelő, nyílt hírközlési piac működését szabályozó törvény megalkotása elől. Az átlátható, diszkriminációs szabályozás az, ami ebben a törvényben megtalálható. A javaslat nem kedvez egyik befektető csoportnak sem, nem múltbeli érdemeket kíván a jövőben elismerni, és nem is a monopóliumokra épülő koncessziós rendszer hibáit akarja az új, liberalizált piac szabályozásával korrigálni. Arra törekszik, hogy a fogyasztókat hozza előnyös helyzetbe, a mainál lényegesen olcsóbb és széles körben elérhető szolgáltatások versenyének biztosításával.

A bevezetőmben említettem, hogy a posta, a távközlés, az elektronikus média és az információs társadalom szolgáltatásai közötti határok elmosódása miatt a javaslat egységes szerkezetben fogalmazza meg az egész területre vonatkozó szabályozást.

(9.10)

Tisztelt Ház! A hírközlési törvény tervezete felhasználóbarát, de nem szolgáltatóellenes, ezt a javaslat a piacszabályozás eszközrendszerével kívánja biztosítani. A verseny ösztönzése és fenntartása a záloga annak, hogy hosszú távon az árak alacsonyak maradjanak, mégpedig a mainál alacsonyabbak, hiszen az árak a ma bevett gyakorlattól eltérően a minimális költségekhez fognak közelíteni. Az elérhető ár mindazonáltal lehetővé teszi, hogy megfelelő hatékonyságú cégek a befektetéseik megtérüléséhez szükséges nyereséget is ki tudják gazdálkodni. Ezért a javaslat alapvetően a piaci működést szabályozza annak érdekében, hogy valamennyi szegmensben verseny alakuljon ki kellő számú, azonos esélyű résztvevővel. Ott, ahol a verseny még nem alakult ki, az állami szabályozás és felügyelet különleges felelősséget visel a felhasználók szempontjainak és érdekeinek érvényesítésében.

Az alapvető hírközlési szolgáltatások mindenki számára történő, elérhető áron való hozzáférése érdekében a javaslat bevezeti az egyetemes szolgáltatás intézményét. Ez azt jelenti, hogy az alapszolgáltatások rugalmas készlete a társadalom mindenkori hírközlési alapigényeit hivatott kielégíteni, mégpedig az állam által szabályozott áron, és az egyetemes távközlési szolgáltatásból adódó indokolt és elismert többletterhek az egyetemes távközlési alapból fedezhetők, amelybe a távközlési szolgáltatók a jogszabályban meghatározott, kiszámított befizetéseket teljesítenek.

A postai egyetemes szolgáltatás veszteségeinek finanszírozása érdekében a postai egyetemes szolgáltató egyes postai szolgáltatások nyújtására kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik. A tervezet a terheket a legszélesebb körben teríti szét, ezzel a kompenzáció árnövelő hatása minimálisan terheli meg a nem egyetemes szolgáltatást igénybe vevőket. Az egyetemes szolgáltatás körébe az alapszintű postai szolgáltatások tartoznak, valamint az alapszintű távbeszélő-szolgáltatás, ebbe beleértve az ingyenes segélyhívás és a modemes átvitel lehetőségét, az előfizetői névjegyzék elérhetőségét, továbbá a kellő számú és területi elhelyezésű nyilvános távbeszélő-állomásokat is.

A hálózati szerződések törvényjavaslatban meghatározott rendszere előírja a szolgáltatók együttműködési kötelezettségét, garantálja az új belépők piaci megjelenésének lehetőségét, ami fenntartja a működő versenypiac előnyeit a felhasználók számára. Így végső soron a felhasználók számára folyamatosan biztosított szolgáltatások és hálózatok lehető legteljesebb átjárhatóságát is biztosítja. A verseny érdekében szabaddá válik a szolgáltatások és berendezések piacra vitele, természetesen az életvédelmet és zavartatás elleni védelmet biztosító kötelezettségek betartása mellett. Ezáltal a piaci szereplők szolgáltatásaikkal és eszközeikkel azonnal reagálhatnak vagy elébe mehetnek a piaci igényeknek.

A piacon megjelenő szolgáltatók és szolgáltatások a bejelentés és nyilvántartásba-vétel nyomán a nyilvánosság számára közismertté és választhatóvá válnak. Az erre kijelölt állami szerv folyamatosan figyelemmel kíséri a piac működését, továbbá a piaci szereplők jogkövető magatartását. A szerv felhatalmazást kap, hogy szükség esetén szankciót is alkalmazzon. A piacfelügyelettel biztosítható, hogy a szolgáltatok nem tudnak a felhasználók rovására tartósan indokolatlan előnyhöz jutni, nem lehet eltűnni a hatóság elől, és az egyedi fogyasztói panaszok kivizsgálása pedig nyomatékot ad a felhasználói érdekek védelmének.

A törvényjavaslat a hírközlési hatóságot is megreformálja, a hatóságnak is meg kell felelni a liberalizált hírközlési piac által támasztott követelményeknek. A szolgáltatók közötti együttműködési ügyekkel kapcsolatos viták és jogsértések rendezésére, továbbá a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyek eldöntésére új szervezeti egység jön létre, a Hírközlési Felügyelet mellett a hírközlési döntőbizottság.

A fogyasztóvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű az adat- és titokvédelem szabályainak rendszerbe foglalása. A szigorú adatvédelmi szabályok biztosítják, hogy a fogyasztók maguk rendelkezzenek személyes adataik felhasználásáról, ugyanakkor a rendszeresen fizetőket is védelmezi a törvény azzal, hogy a szolgáltatók szabályozott módon egymást informálhatják a köztük nyerészkedési céllal vándorló nemfizetőkről. Mindezek eredményeként várható, hogy már jövőre, a piacnyitás évében a helyközi és nemzetközi szolgáltatásokban jelentős árcsökkenés kezdődik el, az internetezés költsége csökken, a nagyfelhasználók számára nyújtott szolgáltatások ára is csökken, lényeges további javulás várható a kiszolgálás színvonalában. Azzal is számolni kell azonban, hogy a helyi távbeszélő-szolgáltatásokban a verseny csak lassan indul meg. A verseny kezdeti szakaszában minden bizonnyal lesznek olyanok is, akik nem megfelelő minőségű szolgáltatással próbálnak gyökeret verni a magyar piacon. Ezeket a felkészült hatóságnak már a károkozás előtt ki kell szűrnie.

A törvénytervezet közvetett módon is javítja a polgárok életminőségét: várhatóan középtávon csökken a kommunikációs műszaki eszközök ára, így gyorsul az információs társadalom infrastrukturális feltételrendszerének kiépülése. Ez természetesen elősegíti az államigazgatási eljárások elektronikus formában történő hozzáférésének elterjedését is.

A természeti és épített környezet szempontjait a törvény az eddigi szabályozásnál konkrétabban kezeli, így meghatározza az eszközök telepítésénél figyelembe veendő szempontokat, beleértve a különböző szolgáltatók eszközeinek közös elhelyezési kötelezettségét is. Kimondja, hogy az építési munkák után a környezet eredeti állapotát helyre kell állítani, és az építésügyi hatósági engedélyezési tevékenységet az általános építésügyi hatósághoz helyezve biztosítja a területrendezési és építésügyi felelősség összhangját.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett kedvező hatások nyilvánvalóan akkor tudnak kibontakozni, ha a piac kiegyensúlyozottan, nagy nyerések és bukások nélkül, kemény versenyben fejlődik. A törvényi szabályozás ehhez természetesen csak a jogi feltételek kiegyensúlyozottságát tudja biztosítani, a döntő szerepet a cégek üzleti stratégiája, hatékonysága fogja játszani. Mivel a verseny bevezetése egyértelműen sérti a már bent lévő vezetékes távbeszélő-szolgáltatók érdekeit, nyilvánvaló, hogy ők komolyan tiltakozni fognak majd minden rájuk vonatkozó, piacnyitást támogató szabályozás ellen, az új belépők pedig nyilván a gyors megkapaszkodás és profitszerzés érdekében érvelnek majd. E két szélsőséges álláspont között kell kialakítani azt a szabályozási metódust, amely leginkább védi a polgárok érdekeit.

Az ügy természetéből fakadóan nem lehet olyan törvényt készíteni, amely minden piaci szereplő számára egyértelműen előnyös lehet, nyilvánvalóan a törvénynek egy egészséges kompromisszumra kell épülnie. A kormány nevében kijelenthetem, hogy a hosszú előkészítés eredményeként ez a törvény ezt az egészséges kompromisszumot tükrözi.

Természetesen törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a szolgáltatók szempontjait és véleményeit, a vezérlőelvünk az volt, hogy a fogyasztókat védjük meg, és biztosítsuk az ország gazdasági növekedésének feltételeit. Ebből a szemszögből érthető, hogy majd minden érdekcsoport talál valami javítanivalót a tervezeten. Ha ugyanis egyetlen érdekcsoportnak sem jó a törvény, ha egyikük se talált rá érdekeik túlzott érvényesítésére a törvényben, akkor helyes megoldást találtunk. A törvényjavaslat igazi mércéje csak a fogyasztó elégedettsége lehet. Egy konkrét szolgáltatóra vonatkozó szabályokat mindig három szempont határoz meg: az első, hogy milyen az adott piacon a versenyhelyzet a felhasználók szemszögéből; a második, hogy mi szükséges a piacon az ideális versenyhelyzet kialakításához; és a harmadik, hogy mekkora a szolgáltatók súlya az adott piacon. A különböző piaci szereplőket általános piaci jogaik mellett e három szempont együttes figyelembevétele alapján terhelik különböző aszimmetrikus kötelezettségek.

(9.20)

Tehát valamennyi piaci szegmensben várható a verseny kialakulása és erősödése. A hatékony és jó üzletstratégiával rendelkező szolgáltatók számára a versenyhelyzet nem jelenthet kívülről csapásszerűen megjelenő kockázatot.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján joggal várhatjuk a piac élénkülését középtávon minden piaci szereplőtől. Azt is várjuk, hogy középtávon minden piaci szereplő nyertese lehet ennek az új szabályozásnak. Nyernek az új belépők, nem veszítenek a már bent lévő szolgáltatók, és ami a legfontosabb: nyer a felhasználó, nyer az egész nemzet.

Ennek tudatában kívánok önöknek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, gyümölcsöző vitát, illetve kérem, hogy a felkészülésre szánt idő érdekében még a tavaszi ülésszakon fogadják el a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmükbe. (Taps.)