Felszólalás adatai

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten pénteken, kora délutántól késő estig vitatkoztunk, illetve tárgyaltuk a módosító indítványokat az Országgyűlés önkormányzati bizottságában. Meg kell mondjam, roppant tárgyszerű vita folyt a módosító javaslatokról. Általában az jellemezte a képviselőket, hogy igyekeztek megfelelő megoldásokat találni annak érdekékben, hogy javítsuk az önkormányzatok helyzetét a következő évi költségvetésre.

A kormánypárti képviselők elmondták, hogy minden módosító javaslatra nyitottak, amelyek nem feszítik szét a költségvetés kereteit. Tulajdonképpen ez a tárgyszerű vita rengeteg olyan megoldást, ötletet adott kormánypárti képviselőknek is, ami, bízom abban, hogy a végszavazás előtt egy sokkal jobb helyzetet teremt az önkormányzati szféra számára.

El kell mondjam, az elmúlt két-két és fél órában nem ez a hangulat, nem ez a vitastílus jellemezte a plenáris vitát. Sajnos, nagyon sok minősítéssel találkozhattunk. Sokkal fontosabbnak tartanám, ha visszatérnénk a tárgyszerű vitához, és az érdemi módosító javaslatokról tudnánk beszélni.

Gémesi képviselőtársam azt találta mondani egy kétperces hozzászólásában, hogy miután szembesült az új kormány azzal, hogy ilyen örökséget hagyott rá az elődje, talán nem kellett volna bevállalni a 300 milliárdos béremelést. Én azt gondolom, egy nemes vállalás volt a kormány részéről a közalkalmazotti béremelés, egy nemes teher, ha úgy tetszik, a jövő évi költségvetésre; még akkor is, ha tudtuk, hogy azok a százmilliárdok, amelyeket az utolsó pillanatban bevállalt az Orbán-kormány, és az az államháztartási hiány, amely közel 8,7 százalék, jelentősen beszűkíti majd a költségvetés előkészítésekor a kormány mozgásterét.

A költségvetés vitájának kezdetekor is tudtuk, hogy az a béremelés, amelyről döntöttünk, nagyon szűk mozgásteret biztosít számunkra. Azt is tudtuk, hogy a normatív finanszírozáson túl rákényszerülünk arra, hogy az önkormányzatoknál jövőre megjelenő többletforrásokat is bevonjuk a béremelések fedezetébe. Akik ismerik az önkormányzati rendszert, tudják, hogy a kormány és az Országgyűlés által eldöntött jelentős bérfejlesztések - a helyi intézményi sajátosságoktól függően - eltérő forrásokat igényelnek. Tudják azt is, hogy településenként más és más az iparűzési adó és a személyi jövedelemadó súlya a helyi költségvetésben.

Ennek megfelelően, míg az önkormányzatok egy részénél a helyben maradó szja, súlyadó, iparűzési adó és az egyéb többletbevételek rendesen fedezik a béremelések jövő évi forrásszükségletét, addig az önkormányzatok egy másik, nem jelentéktelen részénél bizony forráshiányt jelentenek.

(16.40)

Ennek a kezelésére nyújtottunk be Veres János képviselőtársammal - az MSZP- és az SZDSZ-frakció közötti egyeztetést követően - egy olyan módosító javaslatot, amely reményeink szerint a Ház támogatásával valódi kezelést nyújt erre a problémára. A kiegészítő támogatás, amelyre javaslatot tettünk, azokat a helyi önkormányzatokat fogja megilletni, ahol a helyben maradó többletbevételek nem képesek a béremelés ellentételezésére. Azt gondoljuk, hogy ezzel a javaslattal kezelni tudjuk azt a problémát, amelyről itt szó esett, nevezetesen az előző évekhez képest nem fog tovább nőni az önhikis települések száma.

Fontosnak tartjuk, hogy ebben a javaslatban megjelenik, hogy az önkormányzatok igényeit április 20-áig kell benyújtani, ugyanakkor ezen túlmenően már február 5-étől előleget igényelhetnek azok az önkormányzatok, amelyek ilyen finanszírozást igényelnek.

Sem az SZDSZ-nek, sem az MSZP-nek nem célja, hogy ez a technika, amely egy kezelési mód, gyakorlattá váljék az önkormányzat finanszírozási rendszerében. Éppen ezért a szabad demokraták szorgalmazzák, hogy az önkormányzati feladatok, hatáskörök felülvizsgálatával és azt követően a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatokat újraszabályozzuk. Szükségesnek tartjuk az önkormányzati finanszírozás reformját, amelyről itt már esett szó, de sajnos az elmúlt négy évben nem sikerült ennek érdekében érdemi javaslatot kidolgoznia az Orbán-kormánynak. Erre a kormányra hárul az a feladat, hogy a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kidolgozza - az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával - a finanszírozás reformját.

A Szabad Demokraták Szövetsége az előbb említett koalíciós javaslatokon túl további korrekciókat tartott szükségesnek a benyújtott költségvetés önkormányzatok érintő részével kapcsolatosan. Az volt a törekvésünk, hogy valamennyi települési kör, falvak, városok, kisvárosok és nagyobb városok biztonságosabb, feszültségmentesebb működést biztosítsanak a településükön.

Az SZDSZ szükségesnek tartotta az úgynevezett adóerőképesség-vizsgálatra épülő jövedelemkiegyenlítési rendszer felülvizsgálatát - erről ma már itt esett szó -, mert magunk is úgy látjuk, hogy az elmúlt években bevezetett gyakorlat, az elvonások mértéke olyan jelentős volt, hogy a korábban prosperáló településeket, amelyek egy-egy térségben meghatározóak voltak a gazdasági fejlődés szempontjából, jelentősen visszavetette és működésük visszafogására szorította őket. Éppen ezért itt - megint csak koalíciós partnerünkkel egyeztetve - megállapodtunk abban, hogy a települések a jövőben a tőlük elvont adóösszeg 25 százalékát visszaigényelhetik fejlesztési beruházásaik alapján.

További javulást hoz ugyanezen a területen, tehát az adóerő-képesség területén az a javaslatunk, amit ki fogunk dolgozni és benyújtunk még időben a tisztelt Ház elé, amely az önkormányzati feladatokhoz kapott normatívák korábban elvonható 100 százalékával szemben - az adóerőképesség-számítások alapján - a továbbiakban csak 80 százalékos mértékű elvonást tesz lehetővé.

A szabad demokraták fontosnak tartják az intézményfenntartói társulások ösztönzését, mert úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak a finanszírozás szempontjából, hanem a közoktatási rendszer fejlesztése szempontjából is fontos, támogatandó cél. Ennek megfelelően kidolgoztunk egy módosító javaslatot, amely az intézményfenntartó társulások óvodáiba, iskoláiba járó tanulók után emelné jelentős mértékben a normatívát.

Úgy gondoljuk azonban, hogy ezzel együtt, tehát az eddigi módosító javaslatokon túl is vannak még olyan feszültségek a rendszerben, amelyeket kezelni kell. Ilyen például a jelentős feladatokkal terhelt kisvárosok köre. A térségközpontok nagyon komoly feladatokat vállaltak az elmúlt időszakban, jelentős mértékben tartanak fenn intézményeket, oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket. Ebben a települési körben véleményünk szerint a jövő évi költségvetésben biztosított kereteken túli korrekciókra van szükség, hiszen ha itt nem változik a helyzet, akkor ezek a települések arra kényszerülnek, hogy intézményeik jelentős részét feladják, illetve átadják a megyei önkormányzatoknak, és akkor ott jelenik meg újabb feszültség. Éppen ezért lehetséges kezelési módnak gondoljuk azt, hogy a bejárónormatívát kiterjesszük a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra is, tehát a gimnáziumokba és szakközépiskolákba járó tanulók után is járjon a későbbiekben ez a bejárónormatíva.

Utaltam már rá, hogy az önkormányzati bizottságban tárgyszerű vita folyt. Bízom abban, hogy a további, benyújtásra váró módosító javaslatokról a bizottságban sikerül megfelelő konszenzust kialakítani, és lesznek ezek között olyan javaslatok, amelyek a kormány támogatását is élvezni fogják, és ennek megfelelően érdemben tudunk javítani az önkormányzatok működőképességén.

Szeretnék külön kitérni a Gál Zoltán képviselőtársammal, a rendészeti bizottság elnökével közösen benyújtott módosító javaslatunkra. Ez a módosító javaslat mintegy 5 milliárd többletforrást biztosít a rendőrség számára, ráadásul ezt a módosító javaslatot úgy nyújtottuk be, hogy oda jusson el, ahol leginkább szükséges, tehát a 19 megyei rendőr-főkapitányság és a BRFK a címzettje ezeknek a támogatásoknak, mert azt gondoljuk, hogy a feladatellátásról leginkább, leghatékonyabban itt tudnak dönteni a főkapitányok, itt lehet arról dönteni, hogy hol kell létszámot fejleszteni egy megyében, és hol van szükség dologi források biztosítására.

A benyújtott költségvetéssel kapcsolatosan már eddig is több javaslatunk kedvező fogadtatásra talált. Több javaslatot, mint jeleztem, ki fogunk dolgozni a hátra lévő időben. Bízom abban, hogy ezekkel a korrekciókkal a bizottsági üléseken majd sikerül finomítani ezeket a javaslatokat, és ennek megfelelően vagy ezek eredményeképpen elfogadható módon tudjuk alakítani a beterjesztett költségvetést.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)