Felszólalás adatai
154. ülésnap (2004.05.24.), 46. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Csáky András (MDF) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 2:38 |
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban minden parlamenti képviselő megkapta a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási főosztályának idei évi második jelentését.
Az államháztartással foglalkozó részben, a 15. oldalon az alábbiakat olvashattuk: A társadalombiztosítási alapokban három hónap alatt az egy évvel korábbinál 12 milliárd forinttal nagyobb, 91 milliárd forintos hiány keletkezett. A deficit az Egészségbiztosítási Alap ezt meghaladó összegű hiányának és a Nyugdíj-biztosítási Alap szufficitjének egyenlegeként alakult ki.ö A hiány okairól, mármint hogy a bevételi vagy a kiadási oldalon keletkezett-e, a jelentés nem szól. Az egyéb híradásokból következően, illetve a kormányzat nyilatkozatait figyelemmel kísérve a kiadási oldal nem szaladhatott el.
Az egyik gazdasági napilapunk május 17-ei számában arról olvashattunk, hogy - idézem -: Kedvező az első negyedévi táppénzkiadás nagysága. Az időszakban 27,4 milliárd forintot fizetett ki a biztosító, kevesebbet az előirányzatnál.ö Az egészségügyi intézményeink sorra adósodnak el a hbcs, a német pontok visszanormálása és az úgynevezett volumenkorlátos finanszírozás miatt. A gyógyszertámogatás mértékét szintén jelentősen mérsékelte a kormány, sőt az árbefagyasztással egyidejűleg 15 százalékos árcsökkentést is végrehajtott. Igaz, ez utóbbi hatása az első negyedévben még nem érezhető.
Mindezek ellenére kicsi a valószínűsége annak, hogy önmagában a gyógyszerkassza elszaladása okozta a tetemes hiányt. A bevételi oldalról azonban nagyon kevés szó esik.
Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan alakult az egészségbiztosítási járulékok bevétele az első negyedévben? Mennyi az alap kintlévősége? Igazak-e azok a hírek, hogy állami költségvetési szervek, például Belügyminisztérium vagy állami többségi gazdasági társaságok, mint például a MÁV vagy az MTV, huzamosabb idő óta nem fizet járulékot? Ezen esetekben érvényes-e a büntető törvénykönyv 310/B. §-a, mely szerint az a foglalkoztató, amelyik a levont egészségbiztosítási járulék befizetését önhibájából elmulasztja, az összeg nagyságától függően pénzbüntetéssel, ad absurdum, öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő? Indult-e már ilyen eljárás? Tervezi-e a tárca, hogy az önhibájukból járulékot nem fizetők listáját folyamatosan nyilvánosságra hozza?
Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai