Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12912. számon megismerhették, a bizottsági ajánlást pedig T/12912/12. számon kapták meg.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott indítványokat a módosító javaslatokkal érintett egyes törvények sorrendjében, az összefüggések figyelembevételével négy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Földesi Gyula jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

FÖLDESI GYULA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a választási eljárásról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatok vitájára kerül sor az ajánlás 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. pontjai alapján. A második vitaszakaszban az Országgyűlésről szóló törvényhez benyújtott indítvány következik a 9. pont szerint. A harmadik vitaszakaszban az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz érkezett indítványok találhatók a 10., 11., 12., 14. összetartozó, valamint a 13. pontok szerint. Végül a negyedik vitaszakaszban a hatályba léptető rendelkezések vitájára kerül sor a 15., 16. összetartozó és a 17. pont szerint.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Aki ezzel a vitaszakaszolással egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Így tehát megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-8. pontjaira. Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 4. és az 5. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet Gaudi-Nagy Tamás, illetve Dúró Dóra képviselőtársammal nyújtottunk be. Véleményem szerint két nagyon fontos területen próbáljuk módosítani a törvényt.

A 4. javaslat kapcsán arra teszünk javaslatot, hogy a felosztás, ami az országos listát állító szervezetek, pártok és a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek kapcsán került megjelölésre, tehát 470 perc az országos listát állító pártok, illetve 130 perc a nemzetiségi listát állító szervezetek vonatkozásában, ez olyan formában módosuljon, hogy a pártlistát állító szervezetek részére 600 perc, míg a nemzetiségi listák esetében listánként 10 perc megjelölés kerüljön a törvénybe. A bizottsági ülésen magát az elvet a jelen lévő Répássy államtitkár úr is elviekben még támogathatónak nevezte, magával a szabályozási elvvel a kormány is egyet tudna érteni; tudniillik, hogy a nemzetiségi listák esetében a meghatározott szám az lenne, hogy egy lista mennyi hirdetési időt kaphatna. Ennek az az indoka, hogy ha összességében határozunk meg egy időtartamot, nem tudhatjuk előre, hogy hány nemzetiség kíván listát állítani. Nyilván lehet ez egy nagyobb szám, nyilván lehet kevesebb is, de ha mondjuk, kevesebb nemzetiségi listát állító szervezet lesz a jövő évi választásokon, akkor ez aránytalanságot okozhat a pártlisták és a nemzetiségi listát állító szervezetek vonatkozásában.

Az azért mindenképpen egy fontos kritérium, hogy bár örülünk neki, hogy a nemzetiségek fajsúlyosabban beleszólhatnak és hirdetési időt is kapnak, de azért az arányokat meg kellene tartani, hiszen '14-ben a Magyar Országgyűlés összetételében alapvetően a többségi társadalom fog választani. A hirdetési időket is ennek kellene alárendelni. Úgyhogy kérem az államtitkár urat, hogy ha esetleg más módon kívánják ezt szabályozni, azt meg tudják tenni, de valamiféle közös gondolkodás induljon el az ügyben.

A másik esetben, az 5. javaslatnál egy fontos kitételt javasolunk betenni a médiaszolgáltatók felelősségére vonatkozóan. Azt szeretnénk, ha a leadott politikai reklámok tartalmáért nem a médiaszolgáltató lenne felelős, hanem az a politikai szervezet, aki ezt a média felé leadásra továbbította. Ez azért fontos, mert a Jobbiknak rossz tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban. Például egy reklámfilmünket nem volt halandó leadni, vagy csak az utolsó pillanatban volt hajlandó leadni az egyik médiaszolgáltató arra hivatkozva, hogy ez mindenféle jogsértő tartalommal bír, holott később bebizonyosodott a bíróság előtt is, hogy jogsértő tartalom nem áll fenn.

Tehát kettős a célja ennek a beterjesztett módosító javaslatnak. Egyrészről a médiát is valamilyen szempontból megvédi a felelősségtől, és egyértelművé teszi, hogy ki a felelős a politikai reklámokért, másrészről azt a helyzetet tudjuk így kikerülni, hogy a különböző médiaszolgáltatók arra hivatkozással, hogy majd nekik kell elvinni a balhét pestiesen szólva, visszautasítsanak különböző szervezeteket és különböző politikai reklámokat. Ebben a formában viszont a politikai pártok érdekeit is képviseli, lévén, hogy a felelősség az övék, viszont, ahogy elmondtam, a visszautasításban sem lehet részük, hiszen a médiaszolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy ő is felelősségre vonható ezekért a politikai reklámokért.

Nem gondolom, hogy ez egy olyan kitétel, amit ne lehetne támogatni; bár sajnos az alkotmányügyi bizottságban nem támogatta az előterjesztő, és a bizottság egyharmada sem értett egyet ezzel, számomra felfoghatatlan, hogy miért nem. De talán az államtitkár úr itt a plenáris ülésen, jó szokásához híven tud erre válaszolni, és meg is hallgatnánk ezt a választ.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: A kedves felhívásnak az államtitkár úr eleget tesz, úgy tűnik. Kétperces reagálásra következik Répássy Róbert államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Az utóbbi módosító javaslat, tehát a Dúró Dóra és Gaudi-Nagy Tamás által benyújtott javaslat, amely az én információim szerint az ajánlás 4. pontjában található, tartalmazza, hogy a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató ne legyen felelős.

Nos, a képviselő urat szeretném tájékoztatni arról, hogy megoldottuk a problémát 2010-ben. Ugyanis a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-ának (3) bekezdése már tartalmaz egy ezzel egyező szabályozást.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Halász János tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Csak jelzem, hogy úgy tűnik, más ajánlás van önnél, mert ez az 5. pont. De a lényeg az, hogy tartalmilag azonosítani tudtuk a módosító javaslatot, amelyhez hozzászólt, és amely hozzászólásra Staudt Gábor kíván reagálni.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Csak nagyon röviden. Ha így van, ennek örülök, államtitkár úr, akkor viszont annál inkább lehetne ezt a javaslatot támogatni. Ha ugyanis ez a választási eljárásról szóló törvénybe is bekerülne, egy pluszgaranciát jelentene. Ha ön is átgondolja, sok esetben a jogalkalmazás nem feltétlenül csak a jogászokon múlik, és nem csak jogászok ülnek a médiaszolgáltatóknál, főleg a kisebbeknél. Az ő helyzetüket megkönnyítenénk, ha itt, a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései között is elhelyeznénk ezt a rendelkezést vagy ezt a kitételt. Sok esetben, higgye el, még az is gondot okoz, hogy elhitessük a jogalkalmazókkal, hogy egy másik törvény rendelkezései arra az esetre is vonatkoznak. Tehát ez megkönnyítené a jogalkalmazást.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(21.40)

ELNÖK: Mivel több jelentkező nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 9. pontjára. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, így ezt a szakaszt lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás a 10., 11., 12., 14. összetartozó pontjaira, valamint a 13. pontjára.

Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is jelezném, hogy minden ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, hiszen ahogy elnök úr említette, ezek egymással összefüggenek, ezt Karácsony Gergellyel közösen nyújtottuk be, majd Schiffer képviselő úr csatlakozott mindezekhez.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy a kormány az eredeti előterjesztésben el kívánja törölni azt a korlátot, amely szerint 70. életévét betöltött személy nem lehet alkotmánybíró. A mi módosító javaslatunk ezt a szabályt kívánja kiemelni az eredeti törvényjavaslatból. Az általános vitában elmondtuk már azt többen - én magam is -, hogy ez gyakorlatilag egyértelműen beazonosíthatóan öt olyan alkotmánybírót érint, akik az elmúlt időszakban a Fidesznek a legkedvezőbb döntéseket hozták, illetve fogalmazhatnék úgy is, hogy a tevékenységük és az érvrendszerük a legközelebb állt a kormány és a kormánypártok tevékenységéhez és érvrendszeréhez.

Államtitkár úr akkor azzal indokolta a rendelkezés létjogosultságát és szükségességét, hogy az alaptörvény nem állít fel életkori korlátot, és ha ezt egy sarkalatos törvényben korlátozzuk, akkor ez alkotmányellenes helyzetet eredményezhet. Megmondom őszintén, nem tudom osztani államtitkár úr ezen megközelítését önmagában sem, hiszen sarkalatos törvények bontják ki az alaptörvény rendelkezéseit, azok tartalmazzák az egyes ágazati szabályokat, a részleteket, és úgy hiszem, hogy az Országgyűlés ugyanolyan többséggel elfogadott rendelkezései vonatkozásában legalábbis jelen esetben az alkotmányellenesség, az alaptörvény-ellenesség nem lenne kimutatható.

De azt is elmondtam, tisztelt képviselőtársaim, már az általános vitában, hogy ez az évrendszer már csak azért is sántít, ugyanis nem csupán az alkotmánybírák esetén él a 70 éves korhatár, hanem a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke esetében is. Ott ugyanúgy nem rendelkezik az alaptörvény arról, hogy van életkori felső határ, viszont az ügyészekről, illetve a legfőbb ügyészről szóló törvény és az Állami Számvevőszékről szóló törvényben - megjelöltem az általános vitában még a paragrafusszámot is, hogy hol található ez - egyértelműen a 70. életév mint korhatár megjelenik.

Államtitkár úr akkor jelezte, hogy talán majd ezeket is módosítani kívánják, de ami nekem leginkább alátámasztotta azt, hogy az érvet később keresték az önök által előterjesztett megoldáshoz, az nem csupán az, hogy a miniszteri indokolásban egy szó, egy mondat nem szerepel arról, amit államtitkár úr elvi érvként és indokként felhozott, de azóta sem szerepel egyetlenegy olyan benyújtott módosító indítvány a parlament honlapján, amely megváltoztatná ezt a rendelkezést a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke, illetve elnökhelyettese vonatkozásában.

Tehát az összefüggésre tekintettel egészen nyugodtan be lehetett volna nyújtani a kormány részéről egy ilyen módosító javaslatot, azonban ezt nem tette meg. Államtitkár úr gyakorlatilag jelezte az alkotmányügyi bizottság ülésén is azt, hogy nem is terveznek most ilyen tartalmú módosítót ide benyújtani, hanem majd egyszer talán külön törvényjavaslat formájában ezt megteszik. Ismerjük már ezt, tisztelt államtitkár úr, ezek szavak, amelyeket tettek soha nem fognak követni, vagy legalábbis általában nem szoktak követni.

Sokan azt várták annak idején, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmánybírák között a szakadék a baloldal és a jobboldal által jelölt alkotmánybírók közt húzódik majd, a gyakorlat azonban azt bizonyította be, hogy hadd fogalmazzak úgy, hogy a szakmai becsületükre kényes szakemberek és az arra kevésbé kényes szakemberek, illetve a jelölő iránti lojalitást előtérbe helyező bírák közt alakult ki ez a szakadék.

A hosszabbításnak tehát, azt gondolom, képviselőtársaim, semmilyen elvi alapja nincsen. Az elvi alapot, még egyszer mondom, később keresték hozzá ahhoz a rendelkezéshez, amelyet egyszerű hatalomtechnikai okokból kívánnak most elfogadtatni az Országgyűléssel. Azoknak a bíráknak a mandátumát hosszabbítja meg ugyanis - ahogy az elején is jeleztem - most a kormány, illetve az Országgyűlés segítségével a kormány, akik, mondjuk úgy, a második kategóriába tartoznak, azaz a szakmai becsületükre kevésbé kényes és a jelölő iránti lojalitást előtérbe helyező bírákra vonatozik tehát ez a szabály.

Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, az eredeti rendelkezést nem tudjuk támogatni, és azt gondolom, kellőképpen megérveltem azt, hogy az Országgyűlésnek miért volna indokolt támogatni azt a módosító javaslatot, amit képviselőtársaimmal nyújtottunk be.

Idő hiányában az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatról egy ismételt felszólalásban fogok beszélni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Igen, csak közben meghallgatjuk Staudt Gábort, a Jobbik képviselőjét.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, röviden, de muszáj a Jobbik nevében hozzászólnunk a 10. és a 13. ajánlási ponthoz.

Valóban, mi is felháborítónak tartjuk, hogy egy új húzással tulajdonképpen majdnem 82 éves korig lehetővé teszik azt, hogy valaki alkotmánybíró legyen, az Alkotmánybíróság tagja lehessen, amikor eltörlik a 70 éves korhatárt, és a ciklust ki lehet majd tölteni.

Ez önmagában azért hangzik kicsit disszonánsan, mert nem is olyan régen még a kormány volt az, amely amellett érvelt, hogy 62 év fölött valaki bírónak már nem is alkalmas, és küldjük őket nyugdíjba. Tehát akkor a kormány szerint ha valaki bírónak nem alkalmas, mondjuk, 62 éves kora fölött, utána még 20 évig alkotmánybírónak tökéletesen alkalmas lehet. Ez szerintem vagy az Alkotmánybíróság tagjait, vagy az Alkotmánybíróság munkáját degradálja le, hogy ennyivel könnyebb munkát végeznek, mint általában a bírók, vagy valamiféle politikai cél húzódik mögötte.

Én az utóbbira hajlok, hiszen nem lehet, főleg ezt a 20 évet egyáltalán nem lehet indokolni mással, csak valamiféle politikai céllal, és egyet kell értenem azzal, amit Bárándy képviselőtársam mondott, hogy valóban érdekes módon most hozzák meg ezt a törvényt, amikor azokra az alkotmánybírókra lesz ez majd alkalmazandó, akiket már önök neveztek ki, és nem akkor hozták be ezt a szabályozást, amikor még esetleg nem mentek nyugdíjba azok az alkotmánybírók, akiket önök ezek szerint nem szívesen láttak volna még az Alkotmánybíróság tagjaiként.

Persze ehhez képest szépségtapasz az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata, amelyben legalább eltörlik azt a kitételt, hogy ameddig nem választják meg az új alkotmánybírót a lejáró alkotmánybírósági mandátum helyére kétharmaddal, akkor ez meghosszabbodik egészen addig, amíg az új alkotmánybírót meg nem választják. Ez eddig ilyen formában volt szabályozva.

Tehát valaki akkor, ha ez a "szépségtapasz" módosító nem jött volna be, akkor nemcsak 82 éves koráig lehetett volna alkotmánybíró, hanem tulajdonképpen élete végéig akármilyen korig, amíg úgy nem gondolja, hogy lemond a tisztségéről, hiszen ha valamelyik politikai formációnak nincs meg a kétharmada és nem tud új alkotmánybírót választani, akkor egyrészt a többség és a kisebbség ugyanúgy tudja blokkolni az alkotmánybíró-választást, hiszen egy sima többségi kormány is blokkolható, és akkor elindulhat a sakkozás, ami szerintem nemtelen az Alkotmánybíróság szempontjából, hogy na, az az alkotmánybíró, akinek esetleg meghosszabbodott a mandátuma, az - idézőjelben - kinek az embere vagy hova számít, és aki úgy érzi, hogy a sajátja, nyilván blokkolni fogja azt, hogy egy új alkotmánybírát megválasszanak.

(21.50)

Ez abszolút nemtelen szituációt eredményezne. Tehát örülünk, hogy ez az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatára kikerül.

Tehát lesz egy maximum - elméleti - 82 éves korhatári limit, ami akkor se léphető túl, hogyha új alkotmánybírót nem választanak. De ezzel együtt ezt még mindig magasnak tartjuk, és az hagyján, hogy magas, de a kormányzat korábbi érvelésével semmilyen módon nem fér össze, és ilyen formában nem is támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában egy felszólalásba illett volna, hiszen egy folyamat, de idő hiányában ezt kettőben vagyok kénytelen elmondani.

Ott folytatnám tehát, ahol abbahagytam, és szeretnék érvelni amellett, hogy az alkotmányügyi bizottság mai módosító javaslata teszi még egyértelműbbé azt a megengedhetetlen politikai szándékot, amit a Fidesz az Alkotmánybírósággal megint elkövetni szándékozik. Ugyanis az alkotmányügyi bizottság ma reggel benyújtott egy olyan törvénymódosító javaslatot, ahol eltörlik azt az egyébként a Fidesz által bevezetett szabályt, amely szerint abban az esetben, ha nem tudja megválasztani a parlament valamely alkotmánybíró utódját, akkor az ő mandátuma meg fog hosszabbodni.

Korábban, én emlékszem, hogy államtitkár úr meglehetősen hevesen érvelt amellett (Dr. Répássy Róbert: Veled szemben!), hogy miért jó ez a szabály, amit most éppen kivenni szándékozik. Mi akkor ezzel a szabállyal nem értettünk egyet, és elvi alapon most sem értünk vele egyet, de talán államtitkár úr és képviselőtársaim is pontosan megértik, hogy mi a különbség egy olyan elvi álláspont között, amit az ember konzekvensen képvisel, és mi a különbség a között a metódus között, amikor valaki aszerint változtatgatja a közjogi rendszer egyes elemeit, ahogy neki aktuálisan éppen a hatalmi, politikai érdekeinek megfelel. Ha önök jónak tartották ezt a bevezetésekor, akkor nehéz ma elvi alapon megindokolni azt, hogy ma miért jó ugyanezt a szabályt kivenni. Ez, azt gondolom, logikus, és őszintén remélem, hogy nem jön majd azzal államtitkár úr, hogy minden rendben, hiszen mi is támogatjuk ezt a javaslatot, mert elvi alapon egyetértünk vele. Igen, államtitkár úr, ez ténykérdés, hogy így van, csak éppenséggel azzal a különbséggel, amit elmondtam, hogy a mi részünkről nem fűződik hozzá megengedhetetlen hatalmi manipuláció, az önök részéről viszont igen, azzal, hogy oda-vissza változtatják ezt a szabályt.

Megmondom, hogy mire gondolok, tisztelt képviselőtársaim. Először is, az elvi alap már megint ott fut zsákutcába, hogy mondjuk, a legfőbb ügyésznél megmarad ez a szabály. De egyébként említhetnék még másokat is. Talán az OBH elnökénél került ki a törvényből hosszas alkudozás után, mert a Velencei Bizottság ezt meglehetősen sokat és élesen kritizálta, akárcsak az Európai Bizottság, megjegyzem, akárcsak a magyar országgyűlési képviselők. Nézzük, mi ez a megengedhetetlen, de nagyon egyszerűen definiálható politikai ok, és illesszük a folyamatba ezt a javaslatot. Önök megvárják, míg a két, az előbb úgy fogalmaztam, hogy szakmai tisztességükre adó alkotmánybíró 70 éves lesz, és nyugdíjba megy. Ezt önök megvárták, és ez már az alaptörvény hatálybalépése után történt meg. Megválasztják utána az egyik országgyűlési képviselőjüket plusz egy másik személyt alkotmánybírónak. Ezután, amikor már csak a lojálisakat érinti ez a szabály, akkor eltörlik a felső határt. Érdekes módon nem akkor törlik el, mielőtt elment volna nyugdíjba a baloldal által korábban jelölt alkotmánybíró, hanem azután, miután ő már elment nyugdíjba. Tehát eltörlik ezt a felső határt, ezzel a saját lojális alkotmánybíráik hivatali idejét három, hat, illetve nyolc évvel megnövelik. Majd eltörlik a mandátum meghosszabbításának a lehetőségét.

Ha megnézzük, hogy ez kiket érint, akkor fog igazán a kép összeállni. Remélem, államtitkár úr is figyeli az okfejtést, és majd reagál rá. (Dr. Répássy Róbert: Én nagyon figyeltem, már tudom is a választ!) 2016-ig kifuttatják az összes, baloldal által jelölt vagy konszenzusos módon jelölt alkotmánybírót (Dr. Répássy Róbert: Nem! Bihari Mihályt nem a baloldal jelölte!), illetve azokat a jobboldal által jelölt alkotmánybírókat, akik önöknek nem paríroztak. Talán egy kivétel van ez alól, Lenkovics Barnabás. És ki marad, tisztelt képviselőtársaim? Nézzük végig a névsort: csak és kizárólag a mostani kormány által jelölt alkotmánybírák. És ők meddig? Az új szabályok alapján a legkorábban mandátumát vesztő alkotmánybíró 2019-ben veszti majd el a mandátumát, de lesz olyan is, aki 2025-ig marad hivatalban. Azaz 2016-ban simán előállhat egy olyan helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak és kizárólag az Orbán-kormány alatt jelölt és megválasztott alkotmánybírók lesznek alkotmánybírók és senki más. Ez az önök célja. Az, hogy teljesen mindegy ilyen szempontból, hogy önöknek éppen nincs meg a kétharmados többségük, vagy éppen megvan az egyharmaduk a parlamentben, meg tudják akadályozni, hogy bárki mást alkotmánybíróvá válasszanak.

Abban az esetben, ha megmaradt volna az a szabály, hogy mandátum lejárta után is meghosszabbodik a mandátuma az alkotmánybírónak akkor, hogyha nem tudják az utódját megválasztani, akkor ebben az esetben azok az alkotmánybírók maradtak volna hivatalban, akiket önök nem akarnak, hogy hivatalban maradjanak. Ez a nagyon egyszerű, nagyon könnyen és nagyon egyértelműen tetten érhető politikai ok, ami miatt ezt a két szabályt most behozták a választások előtt négy-öt hónappal a Magyar Országgyűlésbe. Ez az egyetlen ok. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy kár államtitkár úrnak vagy bármelyik másik képviselőnek azzal fáradnia, hogy megpróbál erre a nagyon könnyen tetten érhető hatalmi manipulációra elvi okokat találni, mert elég nehezen fog sikerülni, vagy legalábbis nagyon átlátszó lesz.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Répássy államtitkár úr megpróbálja. Öné a szó kettő percben.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon érdekes volt a fejtegetése, csak nem volt igaz. Ugyanis az elmúlt három évben, tehát a mostani kormányzati ciklusban két alkotmánybírónak szűnt meg a mandátuma 70. életéve miatt - idáig még egyetértek azzal, amit mondott -, az egyik alkotmánybíró Bihari Mihály volt, a másik alkotmánybíró pedig Holló András. Na most, ott sántít a mondanivalója, hogy Bihari Mihályt önök nem választották újra az előző ciklusban, Bihari Mihályt ebben a ciklusban, tehát 2010 után éppen a Fidesz-KDNP kétharmados többségével választották meg újból alkotmánybírónak.

Emlékszik rá, Bihari Mihályt azért nem választották meg önök alkotmánybírónak, mert Gyurcsány Ferenc megharagudott rá, azért, mert az úgynevezett szociális népszavazásnál a szavazatával, bírói döntésével támogatta azt, hogy a népszavazásra sor kerüljön. Tehát amit mondott, sajnos nem volt igaz, mert éppen egy olyan alkotmánybírónak járt le most a mandátuma, akit mi jelöltünk és mi választottunk újra. Tehát egyáltalán nem igaz az, hogy csak azoknak járt le a mandátuma, akiket önök, úgymond a baloldal javasolt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Bárándy Gergelynek, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Államtitkár úr, ha ennyi válasza a felszólalásomra, az elég gyér. (Dr. Répássy Róbert: Ez csak a kétperces volt!) De hadd igazítsam ki államtitkár urat két dologgal. Az egyik: ha figyelt volna a felszólalásomra (Dr. Répássy Róbert: Figyeltem.), akkor észrevette volna, hogy az elején elmondtam, hogy sokan azt várták, hogy a szakadék a Fidesz által jelölt alkotmánybírók és a baloldal által jelölt alkotmánybírók közt fog húzódni, de ez nem így történt.

Mondom még egyszer, hogy államtitkár úr is egyértelműen megértse: a szakadék a szakmai becsületükre adó alkotmánybírók között és az egyébként a Fideszhez való lojalitásukat előtérbe helyező alkotmánybírók között húzódik. Azaz én például Stumpf Istvánt az előző kategóriába sorolom, elég sokan dühösek is önök közül rá, mert nem az önök pártérdekeit képviseli ebben a testületben. Azaz az, hogy Bihari Mihályt mi valóban nem választottuk meg... - zárójelben mondom, államtitkár úr, hogy azért is cinikus öntől ez a felszólalás, mert önök pontosan erre hivatkoztak, hiszen baloldali jelölt is meg lett választva, mert Bihari Mihályt korábban az MSZP jelölte. Az meg nem érdekes, hogy most csak a Fidesz támogatja. Most akkor ugyanezt a labdát dobnám egyrészt vissza önnek, államtitkár úr. Úgyhogy ezzel a kiegészítéssel igaz az, amit ön Bihari Mihályról mondott.

(22.00)

Másrészt Bihari Mihályt ennek ellenére az első kategóriába sorolom mint alkotmánybírót. És ön egyébként elmulasztott beszélni Holló Andrásról, aki viszont egyértelműen a baloldal jelöltje volt.

Maguk tehát azt várták meg, hogy ez a két ember kifusson az Alkotmánybíróságról, és helyébe a saját képviselőtársukat, Salamon Lászlót tudják jelölni és megválasztani alkotmánybírónak; Salamon Lászlót, aki egyébként tiszteletreméltó politikus, de már alkotmánybíróvá való megválasztása után az önök padsoraiban erősítette a Fidesz álláspontját.

Úgyhogy, államtitkár úr, azt gondolom, az ön érvelése meglehetősen sánta ebben a témában és elégtelen is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Az államtitkár úr válaszol. Megadom a szót Répássy Róbertnek.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Nem értem az indulatait. Amikor egy tévedésére rámutattam, akkor csak mondja tovább ugyanazt a mantrát (Dr. Bárándy Gergely: Nincs tévedés! Nem érted, amit mondok!), csak ugyanazt a mantrát mondja tovább. Azt állította, hogy szándékosan megvártuk azon alkotmánybírók 70. életévének betöltését, akiket a baloldal állított (Dr. Bárándy Gergely: Nem ezt mondtam!), vagy egy más fogalmazásban...

ELNÖK: Képviselő úr, bejelentkezett újabb két percre, majd el fogja mondani. Mert ha engem kihagynak, akkor vége az ülésnek, ha én kimegyek innen. Tehát ha meg akarják örökíteni a jövendőnek, amit mondanak, akkor kérem önöket. (Dr. Bárándy Gergely: Elnézést, elnök úr!) Köszönöm szépen. Folytassa!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tehát ön először azzal érvelt, hogy akiket a baloldal javasolt alkotmánybírónak, utána azzal érvelt, hogy akik úgymond a szakmai becsületükre - nem tudom - odafigyelő vagy azt őrző alkotmánybírók. (Dr. Bárándy Gergely: Kényesen!) Ez egy nagyon érdekes kategória egyébként: vannak, akik a szakmai becsületükre figyelő, azt őrző alkotmánybírók, meg vannak, akik kevésbé őrzik a szakmai becsületüket. Nem tudom pontosan, hogy egy alkotmánybírónak az-e a feladata, hogy szakmai karrierjének csúcsát az alkotmánybírósági tevékenységben megvalósítsa, vagy egyébként az a feladata, hogy az elé kerülő ügyeket a jogi tudása szerint döntse el. Mindegy, ez most részletkérdés.

Bihari Mihály esetén. Azért hoztam fel Bihari Mihályt példának, mert amikor önök az előző ciklusban Bihari Mihályt lesöpörték, nem választották újra, akkor úgy látszik, még nem gondolták annyira úgy, hogy ő a szakmai becsületét őrző alkotmánybíró, és ezért ott helye van az Alkotmánybíróságban. Ezzel szemben mi pedig javasoltuk és újraválasztottuk Bihari Mihályt.

Tehát nagyon kérem, hogy ne vádoljon bennünket olyasmivel az alkotmánybírákkal kapcsolatban, amiket önök követtek el. Hát önök követték el, hogy megbüntettek egy alkotmánybírót: azért nem választották újra Bihari Mihályt, kimondva-kimondatlanul, mert egy bizonyos véleményt, egy önöknek nem tetsző véleményt foglalt el a népszavazás kérdésében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Következik Bárándy Gergely felszólalása. (Tállai András: Nem tudod abbahagyni?)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Egyébként azt nem értem, államtitkár úr, hogy mit nem ért abból, amit elmondtam. (Dr. Répássy Róbert: Értem, csak hamis!) Egyszerűen nem értem azt, hogy azt miért nem képes megérteni, államtitkár úr, vagy elfogadni legalább tőlem, hogy nem az a két kategória van, amit felvázoltam, hogy Fidesz által jelölt alkotmánybíró vagy a baloldal által jelölt alkotmánybíró, még azt sem vázoltam fel, hogy az Orbán-kormány által jelölt alkotmánybíró vagy korábban megválasztott alkotmánybíró. Hanem azt a kategóriát mondtam és mondom most is, hogy azok az alkotmánybírák, akiknek elsősorban a szakmai becsületük a fontos, a másik kategória pedig az, akiknek elsősorban a Fidesz iránti lojalitás a fontos. Ez a két kategória nagyon más, mint amit ön mond, államtitkár úr, hogy ki jelölte az alkotmánybírót vagy ki nem.

Nekem meg az a véleményem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmánybíró akkor jár el helyesen és jól, ha az elé kerülő ügyeket a szakmai becsülete megtartásával bírálja el, és ahogy szokták mondani - bár Schmitt Pál óta ezt a kifejezést nem annyira szeretem -, a legjobb tudása szerint.

Éppen ezért az, hogy Bihari Mihályt mi megszavaztuk vagy nem szavaztuk meg, tökéletesen jelentéktelen abból a szempontból, hogy melyik kategóriába tartozik, az énáltalam önkényesen felállított két kategória közül melyikbe sorolom vagy melyikbe nem. Stumpf Istvánt sem szavaztuk meg, mégis azt mondom, hogy az Alkotmánybíróság keretein belül az alkotmánybíróként végzett munkája elismerést érdemel, annak ellenére, hogy egyébként ő egy konzervatív beállítottságú alkotmánybíró, akit a Magyar Szocialista Párt nem támogatott a szavazatával. Bihari Mihályt sem támogattuk a szavazatunkkal (Dr. Répássy Róbert: Ez egy kicsit bonyolult már így!), ez azonban nem azt jelenti, hogy őt azok közé az alkotmánybírók közé kéne sorolni, akiknek a legfontosabb a Fidesz iránti lojalitás.

Azt gondolom, hogy ezek az érvek tökéletesen érthetőek. Egyet kérek az államtitkár úrtól: ne adjon olyat az én számba, amit nem mondtam, hanem próbálja meg elfogadni, legfeljebb nem egyetérteni azzal, amit viszont elmondtam.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e harmadik szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 15. és 16. összetartozó és a 17. pontjára. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)

Mivel jelentkező nincsen, a részletes vita e szakaszát és egyben a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Igen, válaszol az elhangzottakra. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm, elnök úr. Igyekszem rövid lenni, hiszen már részt vettem a vitában két témában is.

Staudt képviselő úrnak szeretném azt elmondani, hogy azt a javaslatukat, amelyik - nem merek már ajánlási számot idézni, mert valószínűleg nem jól mondom - a politikai reklámot (Dr. Staudt Gábor: A 4.) a pártoknak 600 percben és a nemzetiségi önkormányzatoknak 130 percben biztosítaná, azért nem támogatjuk, mert megítélésünk szerint ugye a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat mindegyike állíthat nemzetiségi listát, és a nemzetiségi listák élén álló személy valószínűleg szószólójává válik a nemzetiségeknek, tehát érdekeltek a nemzetiségek abban, hogy ezt a listát állítsák, és nem is olyan magas a kvalifikáció ahhoz, hogy ne tudják elérni, hogy listát állítsanak.

Tehát mi azt prognosztizáljuk, hogy mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog vagy legalábbis majdnem mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog kisebbségi listákat. Ha innen nézem, akkor 130 perc tizenhárom nemzetiség között elosztva már nem olyan nagy arány. Abban az esetben igazuk lenne, ha nem használnák ki ezt a tizenhárom nemzetiségi listaállítást. Ebben az esetben valóban aránytalanul, eltúlzottan sok idő jutna nekik, de ha belegondol abba, hogy országos listát állító tizenhárom szervezet, mondjuk, 130 percet tíz-tíz percben tud egymás között felosztani, akkor ez nem tűnik egyáltalán eltúlzottnak, és nem tűnik aránytalannak a pártok rendelkezésére álló 470 perchez képest.

A politikai reklám tartalmáról már beszéltem, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendezi ezt a kérdést. Mi feleslegesnek tartjuk egy másik jogszabályban, másik törvényben is megismételni ezt a szabályt.

Azt hiszem, ezen kívül már csak az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó felvetések maradtak. Megismétlem azt az álláspontomat, és szeretném megvédeni mind azt a javaslatot, amely az alkotmánybírák esetében a felső korhatárt eltörli, mind pedig azt a javaslatot, amelyet ma az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, amely az utód megválasztásáig meghosszabbodó mandátumot eltörli a törvényből.

Először is, sokszor elmondtam, és őszinte meggyőződésem, hogy az a szabály, amellyel az alkotmánybírák korhatárát eltöröljük, tehát az alkotmánybírák korhatárának eltörlése az alkotmánybírák függetlenségét erősíti. Elmondtam sokszor - ezen polémiát is folytattunk -, hogy lehetne másként is erősíteni az alkotmánybírák függetlenségét; ez kétségtelenül igaz, de azt gondolom, minden tudásunk azt mutatja, hogy a magas életkorban biztosított személyes egzisztencia a bírók esetében függetlenséget is jelent. Valóban igaz, hogy ez a rendes bíróságok bíráira azért nem szükségszerű, merthogy az ő esetükben a bírói tevékenységet nagyon sok bíró végzi, tehát több ezer bíróról beszélünk, ellenben itt, amikor az Alkotmánybíróság tizenöt bírójáról beszélünk, vagy akár az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíráiról beszélünk, nyilván olyan kis létszámú testületről van szó, amely tagjainak az akár élethosszig tartó bíráskodása vagy egy magas életkorig tartó bíráskodása a függetlenségüket erősíti.

Tehát majd csak az utókor fogja igazolni, hogy ez a döntés valóban az érintett bírák függetlenségét eredményezte-e. Mondom, énnekem ez a személyes meggyőződésem, tehát bárki, aki erre spekulálna - akár üljenek itt mögöttem vagy üljenek szemben -, hogy az alkotmánybírák felső korhatárának eltörlése valamifajta igazodási kényszert idéz elő a bírák esetében, meggyőződésem, hogy csalódni fog bárki, aki erre spekulál, hiszen ahogy elmondtam, ez a függetlenséget erősítő lépés.

(22.10)

Ami pedig az utód megválasztásának időtartamáig való meghosszabbodást illeti, először nézzük az elvi oldaláról. Ezt a megoldást élesen támadták egyébként nemcsak ebben a törvényben, hanem más törvényekben is a képviselők, főleg az ellenzéki képviselők, de egyébként valóban voltak nemcsak politikusok, hanem mások is, akik ezt támadták, akár még alkotmányossági alapon is támadható, hiszen ha az alaptörvény meghatározza, hogy mennyi a mandátuma egy alkotmánybírónak, akkor ebben az esetben nyilvánvalóan meghosszabbodik ez a mandátum. Amennyiben persze az alaptörvényben lenne ez a meghosszabbítás rögzítve, akkor ez szerintem alkotmányos lenne, így viszont megkérdőjelezhető ennek az alkotmányossága. Hogy eddig erről még nem döntött az Alkotmánybíróság, először is nem volt ilyen beadvány, másrészt pedig nyilván az Alkotmánybíróságot olyan nehéz helyzetbe hozni, hogy éppen a saját mandátumuk alkotmányosságáról döntenek, ez nem túl elegáns megoldás.

Tehát szerintem ez a legtisztább megoldás, ha az alkotmánybírák kitölthetik a 12 éves mandátumukat, viszont nem hosszabbodik meg a mandátumuk automatikusan. Ezt a megoldást, amit ma az alkotmányügyi bizottság javasolt, szerintem elvi okokból mindenképpen támogatni kell.

Ami meg a konkrét alkotmánybírákat illeti, nagyon helytelen dolog egy alkotmánybíró 3 éves, 2 éves vagy néhány esetben csak 1 éves tevékenységét megítélni, és ebből a mandátumára vagy a jogi szabályozásra, a jogállásra vonatkozó szabályokra a következtetéseket levonni. Nagyon elkerülném ezt. Máskor annyira óv az ellenzék bennünket, hogy ilyen személyre szabottan alakítsuk a törvényeket, most ugyanez a helyzet, én attól óvom az ellenzéket, hogy egyes alkotmánybírók döntéseiből vonjanak le következtetéseket az alkotmánybírák státusára, jogállására vonatkozó kérdésekben. Én javaslom, hogy mégiscsak az a helyes, ha az elvi álláspontot követjük. Az alkotmánybírák általában időskorú emberek. Előfordult már sajnos eddig is, hogy akár személyes okokból, akár egészségügyi okokból vagy bármilyen más okból távozni kényszerültek.

Nyilván lesznek még a jövőben is alkotmánybíró-választások, és mindenkinek az lenne a jó, ha hosszú távon szabályoznák az alkotmánybírák megbízatását. Ezt valahol természetesen egyszer el kell kezdeni. Erre egy kiváló alkalom volt az új alaptörvény, amely elkezdte, megemelte az alkotmánybírák mandátumát 9 évről 12 évre, de úgy gondolom, hogy most nekünk be kell fejeznünk ezeket a szabályozási kérdéseket, és ezeket a szabályozásokat hosszú távra kell az Országgyűlésnek megalkotnia.

Elnézést kérek, hogy kicsit hosszú voltam. Azt gondolom, hogy a közöttünk zajló heves vita abból alakult ki, hogy megszemélyesítette a törvényjavaslatot Bárándy képviselő úr, amihez szíve joga, de ezzel óvatosan kell bánni egy ilyen kérdésnél. Ahogyan ön mondta, meglepetést okoztak már alkotmánybírák önöknek is, nekünk is okoztak már alkotmánybírák meglepetést. Nincs ebben semmi probléma, az alkotmánybírókat, egyébként a rendes bírókat sem azért szeretjük, mert mindig nekünk tetsző döntéseket hoznak. Néha olyan döntéseket is hoznak, amelyekkel nem tudunk egyetérteni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   315-339   339-364   365-375      Ülésnap adatai