Felszólalás adatai

Bejelentem, hogy a mostani vita kapcsán a benyújtott módosító javaslatról várhatóan a következő ülésünkön döntünk majd.

Így léphetünk tovább a következő napirendi pontra: soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/12094. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12094/11. számon kapták meg.

Összesen 17 ajánláspontot tartalmaz az ajánlás. Azt indítványozom, hogy egy szakaszban tárgyaljuk meg. Kérem, hogy támogassák az elnöki javaslatot. (Nincs jelzés.) Ennél nagyobb támogatottságra vágyom. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megvan a többség, látható többség. (Jelzésre:) Így most már államtitkár úr egyetértését is bírom, így aztán eszerint tárgyalunk tovább.

Megnyitom tehát az 1-17. pontokra a részletes vitát. 15 percet tudok felajánlani egy-egy hozzászólni kívánkozó képviselő számára.

Schiffer András képviselő úr jelentkezett, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 3. ajánlási pont alatt szerepel az az LMP-s módosító indítvány, ahol nemcsak 2016. december 31-éig szeretnénk kitolni a kötelező törzstőkeemelés határidejét, de egyébként szeretnénk annyiban is megkímélni a hazai kis- és középvállalkozásokat, hogy ne legyen kötelező a törzstőkeemelés rögtön az első társaságiszerződés-módosításnál, illetve a kötelező törzstőkeemelés bejegyzésénél sem illetékfizetési, sem közzétételi költségtérítési kötelezettség ne terhelje ezeket a vállalkozásokat.

Arról van szó, hogy már a polgári törvénykönyv vitájában jeleztük, hogy az egyik olyan lépés, amelyik rendkívül hátrányos a hazai kis- és középvállalkozások szempontjából, az éppen az új Ptk.-ba beiktatott kötelező törzstőkeemelés. Elmondtuk akkor is, hogy önmagában hitelezővédelmi szempontból nem oszt, nem szoroz, hogy 500 ezer forint vagy 3 millió forint vagy 5 millió forint vagy adott esetben 10 millió forint a kötelező legkisebb törzstőke egy korlátolt felelősségű társaságnál. Arról van szó, hogy akkor, amikor egy kft. adott esetben közbeszerzéseknél alvállalkozóként 100 milliókat futtat meg, 100 milliós megrendeléseknél érdekelt, akkor ezek az összegek egész egyszerűen nagyságrendileg köszönő viszonyban nincsenek azzal a tétellel, amiért egyébként felelősséget kell vállalnia egy ilyen társaságnak.

Nézzük meg, hogy például az a társaság Zuglóban, amelyik a közbeszerzés folytán megbízást kapott a bölcsőde- és óvodafelújításokra, és amelyik céget ugye ez az elhíresült hangfelvétel két héttel ezelőtt hírbe hozott, ez a cég több tízmilliós olyan tartozást halmozott fel, a hangfelvétel tanúsága szerint azért, mert le kellett tenni valahova pénzeket, amiért aztán a tényleges munkát elvégző kisvállalkozókat, mesterembereket, melósokat nem lehetett kifizetni. Egy ilyen cég esetében az, hogy félmillió forint vagy 3 millió forint vagy 5 millió forint a kötelező törzstőke, nem tök mindegy?

Egyetlenegy dolgot viszont elérnek ezzel: ez a kötelező törzstőkeemelés pontosan azokat a kis cégeket, kisvállalkozásokat szorítja ki az üzleti életből, akik egyébként is a fennmaradásért küzdenek. Azért küzdenek a fennmaradásukért, mert önök megszegték a kormányprogramban tett ígéretüket. Önök, illetve a miniszterelnök azt ígérte, hogy itt pár éven belül olyan bürokráciacsökkentés lesz, hogy egy söralátéten elfér majd az adóbevallás. Pontosan tudjuk, hogy 2013-ban sem fért el egy söralátéten az adóbevallás, és ezek a kisvállalkozások részben nyögik azt, hogy olyan adminisztrációs teher hárul így is rájuk, amit nem tudnak fizetni. Amíg egy multicég vagy amíg egy fideszes oligarcha a maga ügyvédi meg könyvvizsgálói irodáival könnyedén tudja teljesíteni az adminisztrációs terheket, adott esetben off-shore céget hoz létre, puszta adókímélés - magyarul, a köz megkárosítása - céljából, addig egy kisvállalkozás ezt nem tudja megtenni.

(13.10)

A másik, hogy valójában az élőmunkára rakott terhek nem csökkentek érzékelhető módon az elmúlt években, ellenben az adónemek száma növekedett. Egy ilyen helyzetben egy ilyen szabály egész egyszerűen kiszorító hatással van. Pontosan abban a szektorban végeznek el egy tarvágást, amelyiken múlik az, hogy lesz-e több munkahely Magyarországon. Mert lássunk világosan: több munkahelyet ebben az országban a multicégektől, illetve a fideszes oligarcháktól nem várhatunk. Több munkahely akkor lesz Magyarországon, ha a kis- és középvállalkozások szintjén a terhek érzékelhetően csökkennek. Akkor lesz több munkahely Magyarországon, ha minél több ember tud kisvállalkozást nyitni. Ehhez képest ez a szabály tönkrevágja azokat a kisvállalkozásokat, amelyek egyébként is léthatáron vannak. A kötelező törzstőkeemelés ezeket a cégeket szorítja ki a piacról.

Éppen ezért - ugyan a polgári törvénykönyvről már szavazott az Országgyűlés - itt, a hatályba léptető törvénynél szeretnénk azt elérni, hogy legalább enyhítsünk a kínon, ne csak az üzleti év végéig, tehát 2016 végéig toljuk ki a határidőt, hanem mentesítsük a vállalkozásokat egyrészt az alól, hogy még pluszban az egyébként az állam által elrendelt törzstőkeemelés miatt illetéket, közzétételi költségtérítést kelljen fizetniük, másrészt mentesítsük őket attól a tehertől is, hogy ha és amennyiben 2016 végéig újra társasági szerződést kell módosítani, akkor hirtelen föl kell rántani a törzstőkét. Lássuk be, itt arról van szó, hogy ha akár az ügyvezető személyében vagy éppen a székhelyben - mondjuk, egy kényszerű költözés miatt - változás történik, abban a pillanatban, lehet, hogy egy hét múlva föl kellene rántani a törzstőkét. Ez egész egyszerűen elviselhetetlen teher.

A polgári törvénykönyv vitájánál is és számtalan, egyébként gazdasági tárgyú törvény vitájában is az LMP pontosan arra szólította föl a kormányt, hogy annak a 20-25 éves tévútnak a tanulságát kellene levonni, amelyik tragikus mértékben kettészakította a magyar gazdaságot. A magyar gazdaság azért nem fejlődik, azért nincsenek érdemi, valós új munkahelyek - a közfoglalkoztatást nem venném ide -, mert Magyarországon egész egyszerűen lassan behozhatatlan hátrányba kerül a helyi gazdaság, a hazai kis- és középvállalkozói szektor.

Éppen ezért minden egyes jogalkotási lépésnél, így a polgári törvénykönyvnél, a társasági jog szabályainál is az egyik elsődleges szempont az, hogy ez a szabályozási környezet a kisvállalkozásokat segítse. A kötelező törzstőke-emelési szabály nem ezt teszi, ellenkezőleg, növeli a gazdaság kettészakítottságát, növeli a szakadékot a hazai kkv-szektor, illetve a multik és az oligarchák között.

Amit itt meg tudunk tenni, hogy legalább az átmeneti szabályok esetében enyhítsünk a kisvállalkozások terhein. Ezért kéri az LMP a határidő-hosszabbítást, ezért kérjük azt, hogy illeték- és közzétételiköltségtérítés-mentesen lehessen a törzstőkét felemelni, és ezért kérjük azt, hogy ne kelljen rögtön már 2016 végéig és rögtön már az első társaságiszerződés-módosításnál a törzstőke felemeléséről gondoskodni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra kért lehetőséget Répássy Róbert államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kértem volna szót, ha Schiffer frakcióvezető úr a törzstőke 500 ezer forintos nagyságát és az oligarchákat egy lapon nem emlegette volna. Hol van az az arányosság, ami alapján, ha 500 ezer forintnál magasabb a törzstőke, akkor már következnek az oligarchák érdekei? Ugyan már, képviselő úr, 500 ezer forint, félmillió forint egy vállalkozás felelősségének a meghatározásánál - ugyanis a kft. törzstőkéje azt jelenti, hogy ennyiért felel összesen az a korlátolt felelősségű társaság -; még annál is enyhébb a felelőssége a kft.-nek ilyen esetben, mint hogyha egy egyéni vállalkozó a saját vagyonával állna szemben, mondjuk, a vállalkozási folyamatokban, tehát a kereskedelmi forgalomban egy egyéni vállalkozónak is jóval nagyobb a felelőssége. Ön azt javasolja, hogy egy magánszemélynél is gyengébb felelősségi lábakon álló, enyhébb felelősséggel rendelkező vállalkozás is részt vehessen a forgalomban.

Én nem vitatom, hogy jelenleg ez a szabály, tehát nem vitatom, hogy ez a kiindulópontunk jelenleg. De azért ma már egy kft.-nek a törzstőkén felüli vagyonában bőven van olyan vagyontárgy, ami törzstőkévé átalakítva meg tudja teremteni ezt a 3 millió forintot. Gondoljanak bele, ha csak egy gépkocsi van, mondjuk, a kft. nevén, idézőjelben, tehát egy gépkocsi van a kft. tulajdonában, akkor bőven meghaladható a 3 milliós törzstőke.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én értem, hogy ön az oligarchákról akart beszélni, de ennek az ügynek semmi köze az oligarchákhoz. Ez a kérdés, amiről most döntenünk kell, nem más, mint hogy mennyiért feleljen egy vállalkozás.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Gyüre Csaba képviselő úr következik, Jobbik, normál hozzászólóként.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 5. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Staudt Gábor képviselőtársammal együtt adtuk be ehhez az ajánlási ponthoz a módosítást, amely kicsit hasonló az előttem felszólaló által elmondottakhoz, a cél is hasonlatos, hiszen ugyanúgy láttuk azt a hibáját a törvénymódosítás tervezetének vagy törvénytervezetnek, hogy amennyiben az első módosításkor a gazdasági társaságnak fel kell emelnie a kft. törzstőkéjét, akkor bizony egyenlőtlenek a feltételek.

Hiszen 2014. március 15-től hatályba fog lépni az új polgári törvénykönyv, és előfordulhat bármilyen nem várt esemény, akár egy haláleset, bármi, ami miatt a gazdasági társaságnak, a kft.-nek módosítania kell a társasági szerződését, ebben az esetben neki azonnal 500 ezer forintról 3 millió forintra föl kell emelnie a törzstőkéjét. És bizony lesznek olyanok, akiknek nem lesz ilyen kötelezettségük csak 2016. március 15-ével, hiszen nem kell módosítaniuk a társasági szerződésüket, ez esetben nekik egy olyan előnyük lesz a többi társasághoz képest, amely egyébként egyenlőtlenséget okoz akár a versenyben is.

Tényleg nagyon fontos annak a végiggondolása, hogy egyáltalán még a 2016. március 15-ei határidő is elég felkészülést ad-e. Hiszen azért nagyon reméljük, hogy Magyarországon nagyon sok vállalkozó, aki kft. formájában működik, tényleg a jogszabályok betartásával, becsületes módon, az általa végzett tevékenység gyakorlásával és egy tényleg korrekt üzleti kapcsolatban végzi a tevékenységét, és bizony ezeknél azt a 2 millió 500 ezer forintos különbözetet kitermelni, és azt kézzelfoghatóan a társaság rendelkezésére bocsátani nem kis feladat a mai gazdasági körülmények között Magyarországon. És bizony, ha valakinek erre csak egy hónapja vagy néhány hete lesz, az nem fogja tudni ezt megtenni, vagy ez a jogszabály egy kölcsön- és hitelszerződés megkötésére fogja azt a vállalkozót - aki adott esetben kényszervállalkozó is lehet, és a saját megélhetése múlik rajta -, egy olyan helyzetbe fogja taszítani, hogy olyan hiteleket lesz kénytelen fölvenni, amelyeket majd a vállalkozása nem fog bírni, és ez csődhelyzetet is előidézhet nála.

Ezért nagyon fontos az, hogy lehetőleg minél nagyobb időt biztosítsunk erre, és ugyanígy nagyon fontos, hogy a cégbíróságoknak is legyen egy megfelelő határidejük arra, hogy átjegyezzék a változást a társaságiszerződés-módosításokba. Hiszen amennyiben ez összetorlódik, akkor gyakorlatilag - az elmúlt időszakban is tapasztaltuk - leterheli a cégbíróságokat, és néha adott esetben szinte a működésképtelenségig feszíti azokat a kereteket, amelyek között a cégbíróság működni kénytelen. Sőt, esetleg oda jutunk, hogy gyakorlatilag egy exlex állapot alakul ki, amikor annyi beadott javaslat van, ami miatt már a cégbíróság nem tud megfelelően működni, és adott esetben, ha határidőig nem végez vele, akkor automatikusan a módosítás bejegyződik, vagy a céget bejegyzik. Ez esetben pedig - és igen, volt már erre nem egy példa - egy teljesen törvénytelenül működő, jogszabályellenes alapszabállyal, társasági szerződéssel rendelkező cég is bejegyzésre kerülhet, és ez a gazdasági életben nagyon komoly visszásságokat okozhat.

(13.20)

Nem beszélve arról, hogy a cégbíróságoknak kell majd utólag odafigyelni, hogy ezeket törvényességi felügyeleti eljárással helyre tegyék. Tehát így sok munkát csinálunk egy problémából, s ezért nagyon fontos, hogyha jól vannak meghatározva a határidők, és mi Staudt Gábor képviselőtársammal éppen erre teszünk javaslatot ebben a pontban.

Nagyon örülünk neki, hogy az alkotmányügyi bizottságban is előkerült ennek a kérdése, és az alkotmányügyi bizottság is hozott be egy módosítót ezzel kapcsolatban, ami már kiveszi az első "módosítás" szót. Tehát reméljük, hogy akkor a végleges szöveg már ez alapján az ajánlás alapján fog megszületni, amit többen is tettünk itt az Országgyűlésben képviselők közül módosító javaslatot, reméljük, hogy akkor ezek elfogadásra fognak kerülni.

Ugyanígy, amennyiben még van rá időm, a 8. javaslathoz is szeretnék hozzászólni, amit szintén Staudt Gábor képviselőtársammal adtunk be, szintén a cégbíróságok működésével kapcsolatos, amely a határidők teljesítését írja elő a Ptké.-ben. Mégpedig itt a határidők szigorú betartásáról szóló javaslat szerint a késedelmes bejelentés automatikusan, kötelező jellegűen pénzbírság kiszabását teszi nem lehetővé, hanem kötelezővé a cégbíróság számára. Itt a mi javaslatunk ebben egy bizonyos könnyítést, illetve nagyobb mozgásteret biztosít a cégbíróságoknak, s kérjük ennek az elfogadását, ugyanis számos méltányolható probléma léphet fel egy cég működésében, ami alapján nem tudja az előírt határidőn belül a kötelezettségét teljesíteni. Mi azt mondjuk, hogy a cégbíróságnak adjuk azt a lehetőséget, hogy vizsgálja meg az eset összes körülményeit, és azok alapján döntse el, hogy azt a céget kell-e sújtani pénzbírsággal, avagy sem. Tehát itt egy nagyon kis módosítás nyelvtanilag, a "sújtja" szó helyett a "sújthatja". Tehát a lehetőséget biztosítsuk, ne a kötelezést.

Nem az a cél, hogy ezeket a cégeket megbüntessük, hanem az a cél, hogy ezek a cégek törvényesen működjenek, a magyar jogszabályoknak megfelelően. Azt gondoljuk, hogy ez a szabály ezt biztosítja, és ne sújtsuk újabb bírságokkal, újabb pénzelvétellel a gazdasági társaságokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr következik.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Szomorúan láttam, hogy Répássy államtitkár úr is a rétvárizmus útjára lépett, mert ez a cinizmus, amit most hallhattunk tőle, egészen példátlan. Két dologra is szeretnék reagálni.

Az egyik, hogy az 500 ezer forinthoz hogyan jönnek ide az oligarchák. Államtitkár úr pontosan tudja, hogy miről beszéltem. (Dr. Répássy Róbert: Nem!) De, pontosan tudja. (Dr. Répássy Róbert: Mondja el!) Úgy jön ide, államtitkár úr, hogy egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki Magyarországon a rendszerváltás után, ahol egy hatalmas szakadék tátong a kkv-szektor és a különböző oligarchák, illetve a velük egybeforrt ilyen-olyan multicégek között.

Szerintem az lenne a gazdaságpolitika küldetése, az LMP erre kér mandátumot a választóktól, és ezzel kampányolt egyébként a Fidesz is 2010-ben, hogy egy olyan gazdaságpolitika érvényesüljön Magyarországon, amely a gazdasági szabályozásnál, így például a társasági jog, a polgári jog szabályozásánál megpróbálja előnyben részesíteni a hazai kis- és középvállalkozói szektort.

Akkor, ha egy kisvállalkozást egy olyan szabállyal sújtanak, hogy viszonylag rövid időn belül az 500 ezer forintos törzstőkéjét rántsa fel 3 millió forintra, ön is tudja, hogy ez sok esetben lehetetlen. Ha veszünk egy olyan kiskereskedőt, akinek még a kötelező pénztárgépcsere is oda vezet, hogy azon kell gondolkodnia, hogy a szó szoros értelmében lehúzza-e a rolót, egy ilyen kisvállalkozás esetében a törzstőkének a rövid időn belüli megemelése egész egyszerűen kibírhatatlan.

Vegyünk egy olyan esetet, amit Gyüre képviselőtársam az előbb elmondott, hogy mondjuk, egy haláleset miatt kell hirtelen módosítani a társasági szerződésen, és ezért hirtelen föl kell rántani a törzstőkét. Egy olyan társaság, egy olyan kiskereskedő, akinek a pénztárgépcsere is egyébként vállalhatatlan terheket jelent, nyilvánvalóan ezt nem tudja teljesíteni. De menjünk tovább!

Azt gondolom, hogy ha ez a szabály ki is kerül itt a bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően, akkor is az a helyzet, hogy a 2016-os határidő is túlságosan rövid és szűk ahhoz, hogy egy olyan kisvállalkozás, amely a léthatáron mozog, az 500 ezer forint mellé még a kötelező törzstőkéhez befizessen a banknak plusz 2,5 millió forintot. Igen, ezeknél a kisvállalkozásoknál az a 2,5 millió forint rettenetesen sok.

És akkor itt érkezünk el az államtitkári cinizmus második részéhez. Az a helyzet, hogy a polgári törvénykönyv vitájában éppen az LMP-nek volt egy olyan módosító javaslata, államtitkár úr, amit önök voltak oly szívesek, és nem támogattak, ami pontosan a Megyeri híd esetére reagálva lehetőséget adott volna arra, hogy még tágabb esetekben törjük át a korlátolt felelősség falát.

Miről van szó? Arról, hogy az, hogy 500 ezerről 3 millió forintra emelik fel a kötelező törzstőkét, ez hitelezővédelmi szempontból nem jelent semmit, államtitkár úr. Akkor, amikor több tíz milliós, százmilliós tartozásokat halmoz fel egy vállalkozás, főleg egy olyan vállalkozás, mint amit Zuglóban is láthattunk vagy a Megyeri híd környékén láthattunk, az, hogy most ő 3 millió forintért köteles helytállni vagy 500 ezer forintért, ettől még a kisemmizett, cserbenhagyott munkások, kisvállalkozók ugyanúgy nem fogják tudni befizetni a csökkentett rezsiszámlát. Ezt látjuk, mondom, a Megyeri híd esetében is, ahol hoppon maradtak munkások, és ezt láttuk Zuglóban is. Tehát ez hitelezővédelmi szempontból nem ér semmit.

Hitelezővédelmi szempontból az ért volna valamit, ha a polgári törvénykönyv vitájában önök támogatják azt az LMP-s javaslatot, hogy ha például a törzstőke és a saját tőke bizonyos hányadához kötve, abban az esetben, ha egy kft. úgy megy csődbe, úgy kerül felszámolás alá, hogy kifizetetlen tartozásokat hagy maga után, és kifizetetlenül hagy például hazai kkv-kat, munkavállalókat, akkor ilyen esetben sokkal szélesebb körben törjük át a korlátolt felelősséget, és menjünk utána a tényleges tulajdonosok személyes vagyonának. Erre, államtitkár úr, önök nemet mondtak.

Ennél a vitánál ön ne takarózzon hitelezővédelemmel, mert az 500 ezer forintról 3 millió forintra történő emelés senkit nem fog megmenteni attól, hogy a százmillió forintokkal focizó különböző csalárd vállalkozások becsapjanak tisztességesen dolgozó kisvállalkozásokat, illetve munkásembereket.

Erről van szó, ezt a kérdést, a hitelezővédelmet egy egészen más eszközzel lehetett volna kezelni, erre önök nemet mondtak. Ebben az esetben pedig úgy jönnek az oligarchák az 500 ezer forintos törzstőkéhez, hogy az lenne a stratégiai célja, azt gondolom, az egész gazdaságpolitikának, hogy valamiképpen próbáljuk segíteni a kisvállalkozásokat, próbáljuk meg segíteni azokat a vállalkozásokat, ahol 2,5 millió forint is nagy pénz.

Nekünk az az elképzelésünk, hogy egy olyan magyar gazdaságra lenne szükség, ahol erős a helyi gazdaság, és folyamatosan jönnek létre kisvállalkozások. Az ilyen szabályok nem ebbe az irányba mutatnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úr kétperces hozzászólásra jelentkezett.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Nehéz higgadt vitát folytatni ebben a kérdésben, ugyanis, akik ismerik a tárgyat, amiről vitatkozunk, rájöhettek arra, hogy már rég nem a tárgyban lévő törvényről vitatkozunk, hanem az elfogadott polgári törvénykönyvről vitatkozunk, mégpedig annak arról a szabályáról, hogy mennyi is legyen a kötelező törzstőke mértéke.

De mégiscsak, mivel itt a hatálybalépés kérdése érinti természetesen a vállalkozásokat, ezért engedjék meg, hogy kifejtsem azt a véleményemet, hogy először is a hárommilliós törzstőkének vagy a félmillió forintos törzstőkének a különbözősége nagyon sok vállalkozásnak a törzstőkén felüli vagyonában rendelkezésre áll. Másrészt, akiknél pedig nem áll rendelkezésre, hogy ha valaki nem akar félmillió forintot se kockáztatni, hanem egyszerűen azt mondja, hogy ő egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét, akkor bizony azt kockáztatja, hogy a teljes vagyonával felel. Tehát, aki félmillió forinton akarja tartani a vállalkozások felelősségét, az azt mondja, hogy még annyival se feleljenek a vállalkozók, amennyi egyébként a saját vagyonuk.

Tehát én megfontolandónak tartom, különösen, mintha a Jobbiknak eddig nem ez lett volna a politikája, hogy a felelősséget szeretné csökkenteni a vállalkozásokban, hanem inkább a felelősség növelése a cél. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó módszer arra, hogy legalább valaki annyit áldozzon a törzstőkében a felelősség erejéig, addig emelje fel a törzstőkéjét, ami mondjuk, a törzstőkén felüli vagyonában egyébként is szerepel.

Önök is tudják, hogy a vállalkozások milyen vagyontárgyakat vesznek számlával, úgymond, a vállalkozás tulajdonába. Ezek bőven fedezik egyébként ezt a megemelt összeget. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ez egyébként nem a hatályosulás kérdése, valóban, hanem azé, hogy hol húzzuk meg a minimális felelősséget.

Köszönöm szépen.

(13.30)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólások sora. Én is akartam kérni, amit államtitkár úr mondott, hogy próbáljunk meg az ajánlási pontoknál maradni, mert nehezen lesz követhető a vita, hiszen egészen biztos, főleg, hogy az 1-17. pontokra tartjuk a részletes vitát, nekem itt sűrűn lapozgatnom kell, és itt van előttem, kerestem, hogy ki melyik ponthoz szól hozzá. Úgyhogy kérem szépen, mindenki jelezze, hogy melyik ajánlási ponthoz kíván hozzászólni. Igaz ez a kétperceseknél is természetesen, némi megszorításokkal. Jámbor Nándor képviselő úr, Jobbik.

JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az 5. ajánlási ponthoz szólnék, ami szintén ezt a törzstőke-emelési részt érinti. Bizonyos keretek között Répássy államtitkár úrnak igaza van, hiszen a vállalkozások egy részénél valóban forgóeszközben, állóeszközben rendelkezésére állhat a vállalkozásnak ez a 3 millió forint értékösszeg. De vannak bizony kisebb vállalkozások is, amelyek éppen amikor korábban leszállították a cégalapítási határt, akkor, mivel ők egy kis céget kívántak létrehozni, 500 ezer forinttal megalapították kft. formában a vállalkozásukat. Na most, nem biztos, hogy ezek a cégek az elmúlt időszakban, tekintettel a válságra és a fogyasztás csökkenésére, meg tudtak olyan mértékben erősödni, hogy jelentős álló- vagy forgóeszközt halmoztak volna fel, vagy olyan fejlesztést tudtak volna végrehajtani, hogy most beapportálnák ezt a vállalkozásba, és így megteremtenék a 3 millió forintos tőkét.

Viszont a vállalkozások közötti kapcsolatokban valóban nem sokat jelent ez a 3 millió forintos eltérés. A bizalom kell hogy kialakuljon. Illetve, ha a két fél között egy szerződés megszületik, annak a cégnek utánanéznek. Nem azt nézik, hogy mennyi a törzstőkéje, 10 vagy 20 millió forint a törzstőkéje vagy még több, hanem hogy volt-e sorban állás a számláján a banknál. Ugyanúgy, mint a pályázati feltételeknél, nagyon szigorú kritériumokat alkalmaznak egy-egy üzleti cselekmény megkötése előtt. Tehát nem a törzstőke az a szempont, ami a cégek közötti bizalmat növelné. A bizalmat az növelné, ha a csőd kockázata csökkenne az üzleti életben. A vállalkozások csődbemenetelének kockázata csökkenjen, ez a legfontosabb pontja a gazdaságpolitikának és a gazdaságpolitika megfelelő kialakításának.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Aradszki András képviselő úr, kétperces, KDNP!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is ehhez a ponthoz szeretnék hozzászólni elsősorban, másodsorban reagálni a Schiffer képviselő által elmondottakra. Megtisztelem képviselő urat, hogy próbáljunk egy kis szakmai érvet is belevinni ebbe a vitába. Ugye, mik azok a kis- és középvállalkozások? A mai társasági rendszerben mit nevezünk középvállalkozásnak? Az eredeti elképzelés a Gt. megalkotásakor az volt, hogy pont a kft.-k legyenek a középvállalkozások derékhadai, ezért volt a 3 millió forintos törzstőke előírása. Most ezt kellene visszaállítani, mert jelen pillanatban belefolytak, beleidomultak a kft.-k a kisvállalkozások közé, és ez nem jó, a gazdaságpolitikai célok között sem jó, mert ezeknek a vállalkozásoknak kéne biztosítékot adniuk a megrendelőiknek, hogy komoly középvállalkozások. Ez az egyik része a dolognak.

A másik része az ügyvezető felelőssége, képviselő úr. A jelenleg hatályos Gt. szerint is egyébként, ha komolyan vesszük az ügyvezetés és a tulajdonosi felelősség, a kompetenciák elválasztását, megfelelő bírói gyakorlat esetén, a mai napig is lehetne korlátlan felelősséggel támadni az ügyvezetőket. De hozzáteszem az új Ptk. rendelkezését, ha figyelemmel lenne a felelősségi szabályokra, amelyek kiegészítő szabályként tartalmaznak egy olyan lehetőséget, hogy az ügyvezetők, azaz a vezető tisztségviselők felelősségét közvetlenül is meg lehet állapíttatni, azaz közvetlenül velük szemben is lehet akár kártérítési igényt is indítani. E tekintetben egy szélesebb jogkört biztosít a károsultaknak, illetőleg a hitelezőknek az ügyvezetőkkel szemben.

Tehát én úgy látom, hogy a 3 millió forinttal és a mögöttes felelősségi szabályok újragondolásával tényleg középvállalkozásoknak kell tekinteni majd a kft.-ket, ezért támogatom a 3 millió elfogadását.

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr, kétperces!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Elég nehéz úgy vitatkozni, hogy én mondtam valamit, majd Aradszki képviselő úr úgy csinál, mintha nekem válaszolna, közben teljesen másról beszél. Én az ügyvezetői felelősségről egy árva szót nem szóltam. Én arról beszéltem, hogy a korlátolt tulajdonosi felelősség áttörésére volt egy javaslatunk még a Ptk. vitájában, pontosan annak érdekében, hogy amikor több száz millió forintos tartozásokat csalárd módon maga után hagy egy vállalkozás, akkor a jelenlegi vagy a korábbi keretekhez képest is bővebb lehetőség legyen arra, hogy a tulajdonosnak utána lehessen menni vagy a tulajdonos eltüntetett vagyona után lehessen nyúlni. Erről beszéltem, egy árva szóval nem emlegettem én az ügyvezetést.

Kettő: azt hiszem, talán Jámbor képviselőtársam már tett valami halovány említést arról, hogy akkor, amikor itt arról megy a polémia, hogy 3 millió vagy 500 ezer, akkor nem érdektelen itt a történetiségre is utalni. Arról van szó, hogy az elmúlt 15-20 évben ez már a sokadik társasági törvény 1988 óta, és több menetben lett ide-oda rángatva a kötelező törzstőke, tehát a törzstőkeminimum. Volt már olyan, hogy megemelték, és volt olyan 2006-ban, hogy lecsökkentették, eléggé drasztikus módon. És vannak családok, amelyek bíznak, lehet, hogy nem kellene, de bíznak az állam szavában.

Az állam akkor azt mondta, hogy 500 ezer forint, és ehhez képest alakítottak ki vállalkozást. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy ki volt kormányon, mert az egyszerű adófizető állampolgár az államban próbál bízni, úgy látszik, hiába.

Tehát akkor, amikor ilyen szabályt megalkotunk, azzal is kalkulálni kell, hogy az emberek próbálják igazítani a viselkedésüket, a saját életpályájukat a jogszabályi környezethez. Sajnos, ez elég nehéz egy olyan országban, ahol az alapvető gazdasági jogi szabályokat meglehetősen sűrűn rángatják.

A konkrét módosító javaslattal kapcsolatban két kérdésem lenne, a 3. ajánlási pontnál: az egyik, hogy miért nem lehet támogatni azt, hogy közzétételi és illetékfizetési kötelezettség nélkül (Az elnök folyamatosan csenget.), illetve hogy az üzleti év végéig kelljen a törzstőkét felemelni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úr kétpercese.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Meghallgatva az ellenzéki képviselők kritikáját, fenntartom azt az álláspontunkat, hogy nem lehet vállalkozásellenes az a törzstőke-emelési szabály, ami a törzstőkét olyan összegre kívánja emelni, ami éppen csak hogy meghaladja, mondjuk, egy egyéni vállalkozó vagyonának nagyságát, vagy körülbelül egy egyéni vállalkozó felelősségével azonos. Bizonyos esetekben az egyéni vállalkozónak még ennél is nagyobb a felelőssége.

Most arról beszélgettünk, hogy ha valaki egyéni vállalkozóként vállalkozik, a kis- és középvállalkozó kategórián belül egyéni vállalkozóként vállalkozik, akkor egyéni vállalkozóként milyen felelősséggel tartozik a kereskedelmi forgalomban, illetve ha társaságot alapít, akkor a társaság milyen összegig felel. És azt kell mondjam, hogy 3 millió forint mint társasági cégforma felelőssége egyáltalán nem tűnik eltúlzottnak, amikor az egyéni vállalkozó néha ennél még nagyobb felelősséget is kell hogy vállaljon a saját maga által okozott szerződéses vagy szerződésen kívüli károkért.

Gondoljanak az olyan vállalkozásokra, amelyek egyes szakmák művelőit bizonyos vállalkozási formában jellemzik. Ilyen például egy orvos, egy fogtechnikus vagy bármilyen más szakmának a művelője, aki néha teljes vagyonával felel a vállalkozásáért. Ezzel szemben most arról beszélgetünk, hogy valaki 500 ezer forintért vagy 3 millió forint vállal-e felelősséget. Kifejezetten azt gondolom, hogy gazdaságélénkítő hatása van annak, ha komolyabb törzstőkével rendelkeznek a vállalkozások, és ezek a vállalkozások minél hamarabb tudják azt bizonyítani, hogy a gazdasági forgalomban valós tőkével vesznek részt, nem csak virtuális tőkével.

Köszönöm.

ELNÖK: Még mindig kétpercesek. Gyüre Csaba, Jobbik!

(13.40)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úrnak válaszolnék, hogy itt egységesen megjelölve az ellenzéknek mondja azt, hogy mi a cégek, társaságok felelősségét akarjuk csökkenteni. Egyik javaslat sem erről szól, államtitkár úr. Nem erről szól! Mi nem mondtuk azt, hogy 500 ezer forint legyen. Nyilván nem is adhatjuk be, hiszen azt a polgári törvénykönyv vitájában megbeszéltük.

Itt egy időpontról van szó, de ennek az időpontnak a meghatározását várjuk, nem a felelősséget. Abban, azt hiszem, mindannyian egyetértünk, itt, akik itt ülünk, akár az ellenzéki, a többszínű ellenzéki oldalon vagy akár a kormányoldalon, hogy valóban óriási szükség van arra ma a XXI. században Magyarországon, hogy a cégek, a cégvezetők a megfelelő felelősséget viseljék, és bizony át is tudjuk terhelni azt a felelősséget, vagyis érvényesíteni tudjuk, amennyiben megszegték a jogszabályokat, vagy kijátszották a kisvállalkozókat, az alvállalkozókat, és a többi, és a többi; ebben közöttünk egyáltalán semmilyen vita nincs. Mi azt mondtuk és azt mondjuk, hogy ha az állam adott egy ígéretet egy szektornak, egy résznek arra, hogy egy bizonyos ideig ilyen összegért ebből csinálhatsz egy kft.-t, akkor viszont, ha ezt meggondolja az állam, ne egyik napról a másikra kelljen odaidomulni hozzá, hanem legyen egy bizonyos ésszerű átmeneti időszak. Arról vitatkozhatunk, hogy ez most 2015. december 31. vagy 2016. december 31. vagy 2016. március15., ez mind egy-egy vagylagos dolog, amelyben vitatkozhatunk. A felelősséggel, azt gondolom, mindannyian tökéletesen egyetértünk, és ezért is nem született olyan javaslat, mert megtehette volna bárki, hogy azt mondja ebben a pontban, hogy kérjük a 3 millió forint kötelező módosítást, a felemelés módosítását csak 2025. december 31-ére kelljen beadni. Ez nyilván nevetséges lenne, és akkor valóban a felelősségről beszélnénk, hogy ki akarjuk játszani a felelősséget. Nem erről van szó. A felelősségre szükség van, viszont megfelelő határidőn belül. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr, kétperces.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Folytatva az előttem szólót, itt három dologról van szó: 2016. december 31-ig legyen ez a határidő, tehát az üzleti év végéig; 2. amiben azért talán valami megállapodásra jutunk, hogy a legelső társaságiszerződés-módosítás ne tegye kötelezővé rögtön a törzstőke felemelését; 3. a kötelező törzstőke-felemelésből ne következzen illeték-, illetve közzétételidíj-fizetési kötelezettség.

Viszont szeretnék szólni egy másik ajánlási pontról, ez az 1. ajánlási pontban előterjesztett módosító javaslatunk, amely a gondnokság új szabályaival összefüggő. Az új Ptk. a hatályos szabályozástól eltérően és rendkívül üdvözlendő forradalmi módon nem állapít meg kivételt a kötelező felülvizsgálat kötelezettsége alól. A felülvizsgálat meghatározott időközönként részleges és teljes korlátozás esetén egyaránt kötelező. A felülvizsgálatra a javaslat által meghatározott 5 éves periódus 3 évre történő lerövidítésére tett javaslatunk célja, hogy különösen a régebbi gondnokság alá helyezéseknél humanizálja az új szabályoknak való megfelelés átfutását, és ne fordulhasson elő, hogy a cselekvőképesség általunk egyébként határozottan ellenzett teljes, kizáró korlátozásától a kötelező felülvizsgálatig jóval több, mint az új Ptk.-ban meghatározott maximum 10 esztendő telik el. Tehát az 1. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatom azt a helyzetet próbálja kezelni, hogy legyenek olyan cselekvőképességükben érintett személyek, akik bőven túl a törvényben meghatározott 10 éves időtartamon kerülnek csak kötelező felülvizsgálat alá. Azt gondolom, ha úgy tetszik, azt a humanista fordulatot, amit ebben a tekintetben az új Ptk. hozott, következetesen kellene képviselni, itt az átmeneti szabályoknál is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr, aki nem a kétpercesek sorában, hanem normális hozzászólóként, a többiek sem voltak nem normálisak... (Dr. Staudt Gábor közbeszólására:) Tessék, elnézést!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Normál hozzászólás.

ELNÖK: Igen, csak belekeveredtem a rossz mondatba, természetesen a többiek sem voltak természetesen nem normálisak, csak ez a rendes hozzászólás.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Igen, köszönöm, én a rendes hozzászólásoknál szeretnék, nem vettem részt ebben a kétperces állóháborúban.

Visszatérnék az eredeti javaslathoz. Szerencsés helyzetben vagyok, mert ott voltam az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahogy az államtitkár úr is, azért el tudom mondani az ottani tapasztalataimat.

Annak örülünk, bár nem a mi módosító javaslatunk kapcsán, de megtermékenyítően hatott a kormányra és talán a minisztériumra is az a javaslatunk, hogy toljuk ki, illetve a határidő esetében, ahogy az elhangzott, ne az első módosításkor, ne a társasági szerződés első módosításakor kelljen kötelezően felemelni az alaptőkét, a törzstőkét, hanem ennek fix határideje legyen. Ez megvalósult, az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként ezt benyújtotta. Egyébiránt hozzá kell tenni, hogy ameddig meg nem történik, addig a hatályos Gt. hatálya alatt maradnak ezek a cégek. Tehát ez a szakmai kiindulópont, amit természetesen üdvözlünk, mert ez egy jó irányba tett lépés. Nem szeretném megint ismételni az érveket, hogy miért jó az, ha ennek fix határideje van, és nem az első társaságiszerződés-módosításnál kell megtenni. Ehhez képest lehet arról vitatkozni, hogy ez március 15-e, 2016. március 15-e legyen-e, vagy esetleg december 31-e, amit Schiffer András képviselőtársunk javasolt a 3. ajánlási pontban. Persze az is jó lenne, ha nem kellene a cégbíróság felé ezért külön illetéket és költségtérítést fizetni, de a lényeg az megvalósulni látszik az 5. és a 6., az alkotmányügyi bizottság által formálisan benyújtott, de egyébként Gyüre Csaba és jó magam által az 5. pontban javasoltak által. Tehát ez a része mindenképpen elmondandó. Abba a számháborúba nem mennék bele, hogy a 3 millió vagy az 500 ezer forintnak milyen hatásai vannak, ezt megtettük a polgári törvénykönyv vitájában.

Viszont a 8. pontnál szintén egy fontos dolgot ki szeretnék emelni, mert az alkotmányügyi bizottság ülésén volt róla szó, és kaptunk rá egy választ, de az szerintem nem fogadható el száz százalékig. Itt arról van szó, hogy ha valaki, valamelyik cég határidőn túl tesz eleget ezen kötelezettségének, akkor a cégbíróság kötelezően kell-e, hogy őt pénzbírsággal sújtsa, vagy erre diszkrecionális joga van, tehát sújthatja, ahogy ezt Gyüre képviselőtársam elmondta. Erre az alkotmányügyi bizottság előtt egy olyan választ kaptunk, hogy egyébként is igazolási kérelemmel lehet élni, vagy egyéb módokon lehet az önhiba hiányát bizonyítani, viszont erre ott nem tudtunk válaszolni, mert ez ott az előterjesztői zárszóban hangzott el. Ez nem ugyanaz az esetkör, hogy ha igazolás kérelemmel vagy egy önhiba hiányával állunk szemben, vagy azt kell igazolni, vagy a cégbíróság önmaga eldöntheti a saját jogkörében, hogy mely eseteket szankcionálja, és a cégbírókra bízzuk annak az eldöntését, hogy mely esetekben szükséges a pénzbírság. Ez arra engedne következtetni, ha ezt kötelezően előírnánk, hogy egyfajta bírságolási szemlélet jelenne meg itt is, ebben a törvényben, mint oly sok jogszabályban, ezért szeretném kérni, hogy a 8. pontban a Gyüre Csabával beterjesztett javaslatunkat erre vonatkozóan az Országgyűlés támogassa, ha már az alkotmányügyi bizottság ezt nem tette meg.

Még egy, véleményem szerint fontos javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, ez a 13. javaslat. Ott szintén Gyüre képviselőtársammal arra teszünk javaslatot, hogy a házassági bontóperekben már a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévőknél is lehessen érvényesíteni az újabb és véleményünk szerint kedvezőbb szabályokat. Arról van szó, hogy jelen pillanatban is egy formális dolgot követel meg a hatályos szabályozás az elváló felektől, hogy az ingóságokban egyezzenek meg, és a bíróságot tájékoztassák arról, hogy ebben egyezségre jutottak. Ezt sokszor egyfajta blöffként elővezetik, hogy ez megtörtént, mert szeretnék mielőbb a válás kimondását elérni. Úgy gondoljuk, hogy az új Ptk. ezen jó irányban módosít, viszont a folyamatban lévő válóperekben is meg kellene engedni azt, hogy magát a válást, a válás tényét és adott esetben, mondjuk, az ingóságokról való megegyezést vagy az arról szóló helyzet rendezését el lehessen választani egymástól. Nem győzött meg az alkotmányügyi bizottságban az a magyarázat, hogy itt akkor ez nagy bonyodalmat okozna, hogy egy folyamatban lévő bontóperben akkor milyen szabályokat kellene alkalmazni. Ez pont egy körülhatárolható szabály, és nem gondolom, hogy ha már egyfajta előrelépés történik, akkor pont a folyamatban lévő ügyekből kellene ezt kizárni.

Úgyhogy mindezzel együtt köszönöm az államtitkár úrnak, hogy bár alkotmányügyi bizottsági módosítóként, de elfogadták ezt a javaslatot. Szerintem azért ez messze van attól, amit Rétvári államtitkár úr szokott itt semmitmondóan és sajnos a szakmai dolgokra nem koncentrálóan előadni. Úgy gondolom, bár mindenben nem fogunk egyetérteni, de bizonyos fontos pontokban azért egyet tudtunk érteni, és jobbá válhat ez a törvénymódosítási javaslat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.50)

ELNÖK: Gyüre Csaba képviselő úr kétpercese következik.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csatlakozni szeretnék Staudt Gábor szavaihoz a 8. ajánlási ponttal kapcsolatban, és az alkotmányügyi bizottságban elhangzott vitára is részben válaszolva, amire ott már nem volt lehetőségünk válaszolni: a cégbíróság a céget a határidőn belül be nem jelentésért - tehát ha e törvényből fakadóan határidőn túl tesz eleget - pénzbírsággal sújtja az eredeti szöveg szerint, ami javaslatunk szerint, amit Staudt Gáborral beadtunk, sújthatja. Erre kaptuk azt a választ, hogy igazolási kérelmet lehet benyújtani. Igen, valóban, akkor, amikor valamit önhibánkon kívül mulasztottunk el. Azonban számtalan olyan eset lehet, amikor valahol van önhiba, de mégsem felróható. Akkor pedig miért büntessük meg az illetőt?

Elmondok egy esetet. Ha az eredeti szöveg szerint lép hatályba a törvény, az azt jelenti, hogy az első módosítással egyidejűleg fel kell emelni a törzstőkét. Tehát akkor, ha az eredeti verzió kerül elfogadásra, és nem veszi figyelembe a mi korábban benyújtott módosítónkat, ebben az esetben 2014. március 15-étől ez a jogszabály fog élni. Ha valaki, egy kft. ügyvezetője egy nappal később, 2014. március 16-án elhalálozik, akkor harminc napon belül új ügyvezetőt kell választani, ez társaságiszerződés-módosítással jár, át kell vezetni a cégjegyzéken, tehát beáll a kötelezettség, hogy ez esetben fel kell emelni a törzstőkét is. Ott van egy örökös, adott esetben lehet kiskorú, akkor neki igazolnia kell, hogy 2,5 millió forintot harminc napon belül befizetett. Ha ezt nem tudja megtenni, mert nincs rá pénze és képtelen ezt megtenni, akkor mit kap? Kötelezően kap még 500 ezer forint bírságot is a cégbíróságtól.

Hát ez minden, csak nem az igazságosság és nem is célszerű. Ezért kell a mi módosítónkat elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkezőt. Lezárom a részletes vitát, és Répássy Róbert államtitkár urat kérdezem, hogy kíván-e most válaszolni. (Dr. Répássy Róbert: Nem.) Nem kíván a továbbiakban szólni. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Soron következik az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. T/12095. számon az előterjesztést, T/12095/4. számon pedig a bizottsági ajánlást megkapták. Összesen három ajánlási pontot tartalmaz az ajánlás. Azt javaslom, hogy egy szakaszban tárgyalja az Országgyűlés. Ha egyetértenek ezzel, akkor jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Így tárgyalunk tovább.

Megnyitom tehát az 1-3. pontokra a részletes vitát. Ki kíván hozzászólni 15 perces időkeretben? (Nincs jelentkező.) Nem látok hozzászólási szándékot. Lezárom a vitát. Répássy államtitkár úr jelzi, hogy így nincs is mire válaszoljon. A következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. T/12096. számon az előterjesztést, a bizottsági ajánlást pedig T/12096/2. számon kapták meg. Egy módosító javaslat érkezett, tehát nem kell határoznunk a vita szerkezetéről.

Megnyitom a részletes vitát. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így aztán le is zárom a részletes vitát. Répássy államtitkár úr jelzi, hogy nincs mire reagáljon, nem kíván szólni.

Soron következik a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája. T/12097. számon az előterjesztést, T/12097/4. számon pedig a bizottsági ajánlást megkapták. Három ajánláspontot tartalmaz az ajánlás. Egyszakaszos tárgyalást javaslok. Senki nem tiltakozik, és ha ezt támogatják, akkor eszerint fogunk továbbhaladni. (Szavazás.) Köszönöm a támogatásukat.

Az ajánlás 1-3. pontjaira megnyitom a vitát. Staudt Gábor képviselő úr jelentkezik, Jobbik.

Felszólalások:   69-76   77-105   105-108      Ülésnap adatai