Felszólalás adatai

Elfogadása esetén a törvény megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy Magyarország komoly lépéseket tegyen az infrastruktúra védelme érdekében. Megvédi azokat az infrastruktúra-elemeket, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, a gazdasági és szociális jóléthez. Ennek a védelemnek a biztosítása az infrastruktúra-elemeket működtető vállalkozások számára is fontos és megtérülő befektetés. Magyarországon is számos olyan infrastruktúra-elem létezik, amely megzavarása vagy megsemmisítése hátrányosan befolyásolná az ország mindennapi életkörülményeit, az állam és a gazdaság működését, illetve határon átnyúló hatása is lehet. Amikor pedig a veszélyekre gondolunk, nem szabad csupán a nemzetközi terrorfenyegetettséget figyelembe venni, szem előtt kell tartani számos olyan eseményt, természeti veszélyforrást, szándékos vagy gondatlan emberi magatartást, amely láncreakciókat beindítva komoly károkat képes és tud okozni.

Magyarországon a kritikus infrastruktúra-védelem nemzeti programjáról szóló kormányhatározatban a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról szóló Zöld könyv alapozta meg a kritikus infrastruktúrákról való gondolkodást. 2008. december 8-án, tehát a Zöld könyv megjelenése után nem sokkal hatályba lépett a 2008/114/EK irányelv az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről.

(16.40)

Magyarországon ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában ezután ez az irányelv határozta meg a létfontosságú rendszerek védelméről szóló szabályozás irányvonalát. Ahhoz, hogy a védelem érdekében lépéseket tudjunk tenni, először is föl kell mérni, hogy melyek azok az infrastruktúra-elemek, amelyek egyrészt kiemelkedő fontosságúak a mindennapi élet zavartalan fenntarthatósága szempontjából, másrészt viszont sebezhetőek, és nem áll rendelkezésre olyan helyettesítő eszköz, amely az elem kiesése esetén pótolhatja annak tevékenységét. Figyelembe kell venni a rendszerelemek közötti kölcsönhatást is, ugyanis az egyik meghibásodása magával ránthatja a másikat is, így dominóhatásként magával rántja egymás után a különböző szektorokat.

A törvényjavaslatban javasolt új szabályozás célja így egyrészt a létfontosságú rendszerelemek azonosítása, másrészt a kijelölés megtörténte után a védelem biztosítása. A védelem anyagi terhei a tulajdonost terhelik, nem az állami költségvetést. Az előterjesztés, bár a tervezet keretjellegű szabályozást tartalmaz, az energetikai szektor vonatkozásában speciális szabályokat is rögzít. Ebben a szektorban az üzemeltetőknek meghatározott időközönkénti azonosítási eljárást kell majd végezniük, és annak eredményeként azonosítási jelentést kell benyújtaniuk a kijelölésről döntő ágazati hatóságnak.

A fokozatosság érdekében a tervezet az érintett ágazatokat három csoportja bontja, és a három csoporthoz különböző hatálybalépési időpontokat ír elő, mint ahogy azt államtitkár úr is elmondta.

Az első csoportba tartozik az energetika és a közlekedési szektor. Erre a két ágazatra jelenleg is van hatályos európai uniós szabályozás, de az csak az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölésére vonatkozik, a nemzetiekre nem. A második és a harmadik csoportba tartozó szektorokra nézve a szabályozás bevezetése nemzetközi és hazai előzmények hiányában hosszabb előkészítést igényel.

Meg kell említeni ugyanakkor azt is, hogy mivel nem tudhatjuk előre, hogy melyek lesznek a kijelölt elemek, az sem ismert, hogy ezek milyen védelemmel rendelkeznek jelenleg, és milyenre lenne szükség a biztonságos szint eléréséhez. A javaslat szerint az egyes elemek kijelöléséről nem egy hatóság, hanem a mellékletben felsorolt ágazatok szerint egy-egy ágazati hatóság döntene a törvény felhatalmazása alapján elkészülő kormányrendeletben meghatározottak szerint, a szakhatóságok bevonásával. Tehát az elkészülő kormányrendeleteknek fontos részletszabályozásokkal kell majd megtölteni ezt a szabályozást.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a javaslat elfogadásával fokozható a lakosság életének és vagyonának biztonsága, hatékonyabban garantálható a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élők védelme is, ezért a törvény elfogadását az Országgyűlésnek javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Kontrát Károly tapsol.)