Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Meg kell mondjam, egy kicsit szerepzavarban vagyok. (Derültség a Fidesz soraiban.) Inkább mégse, jó? Régebben úgy tudtam, hogy a parlamentarizmus egyik sarokpontja az, hogy a végrehajtó hatalom számára megszavazzuk azokat a pénzeket, amelyeket el kíván költeni, majd a végrehajtó hatalom ezekről elszámol.

Bánki Erik képviselőtársam azt mondta, ha több pénzre van szükség, vagy ha több bevétel keletkezett év közben, akkor azt a végrehajtó hatalom ízlése szerint elkölti. Akkor most már nem azt kérdezem, hogy miért fogadunk el költségvetést, képviselőtársam, azt kérdezem, hogy mi a fenének vagyunk mi itt egyáltalán. Akkor legyen egy kormány, amely a költségvetési pénzekkel gazdálkodik belátása szerint, az aztán vagy jó, vagy nem. Úgy tudom, hogy alapvető különbség van aközött, hogy egy miniszter saját belátása szerint lépi túl a költségvetési keretet és költ el többet, mert úgy gondolja, hogy többet kell költeni egy adott területre, vagy egy kormány idejön a parlament elé, és azt mondja, hogy az elődöm által eltervezetthez képest erre a területre többet kívánok elkölteni, méltóztassanak ezt megszavazni, és a tisztelt Ház megszavazza. Utóbbi esetben a kormány jogszerűen jár el, tiszteletben tartja a parlament hatáskörét, előbbi esetben a szóban forgó miniszter jogszerűtlenül jár el, túllépi a saját hatáskörét. Ez lényeges különbség, tisztelt képviselőtársam.

Azt hiszem, hogy költségvetésről és költségvetési zárszámadásról azért vitatkozunk, hogy az adófizető polgárok tudhassák azt, mire és miért költik el a pénzüket. Ha egy miniszter belátása szerint költheti ezt el, akkor teljesen feleslegesek vagyunk itt mindannyian. (Taps az MSZP soraiból.)