Felszólalás adatai

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Többször szó esett itt már a versenyképességről, Európa versenyképességéről és az európai országok versenyképességéről. A Versenyképességi Tanácsban van szerencsém képviselni Magyarországot, amely Versenyképességi Tanács ebben a tekintetben nagyon sok feladatot lát el a következő félévben.

Persze mindig felmerül a kérdés, hogy miben lehet mérni egy ország sikerét, mitől sikeres az elnökség. Én úgy gondolom, legalább két szempontból lehet nézni. Az egyik az, hogy milyen dossziékat képes lezárni, milyen feladatokat képes megoldani; a másik, úgy gondolom, legalább ilyen fontos, hogy mennyiben képes olyan ügyeket előrevinni, amelyek az adott ország szempontjából fontosak, mennyire igazodnak ezek a dossziék a mi prioritásainkhoz.

Nos, a Versenyképességi Tanács munkájában, utánaszámoltam, a következő félévben szerény 57 dossziét kell majd gondozni az ott lévő minisztereknek, és 57 dosszié az, amiben előrehaladást kellene elérni. Ez egy nagyon tág terület, idetartozik a belső piac, az ipar és a kutatás-fejlesztés is. Munkatársainkkal azon dolgozunk, hogy valamennyi dossziéban megfelelő mélységig eljussunk, és valamennyi dossziéban már most megfelelő ismereteket szerezzünk.

De a cél, és úgy gondolom, Magyarország törekvése is ebben a tekintetben, hogy erősítsük Európa globális versenyképességét. Nem hiszem, hogy itt ebben a teremben sokat kellene részletezni, hogy milyen új globális versenytársak jelentek meg Kínától Indiáig, Brazílián át nagyon sok országig. Európa versenyképességét meg kell erősíteni ahhoz, hogy túllépjen azon a krízisen, amibe jutott az európai gazdaság 2008-ban. Ugyanakkor úgy lehet megerősíteni Európa globális versenyképességét, ha vele párhuzamosan a tagállamok versenyképessége is erős. Támogatunk minden olyan lépést, amelyik erősíti Európát, és egyben növeli a tagállamok versenyképességét.

Nagyon röviden a Versenyképességi Tanács munkájáról, úgy gondolom, néhány súlypontra érdemes még kitekinteni. Az egyik az innováció. Itt nagyon jelentős feladatok hárulnak az elnökségre az innovációhoz kapcsolódó támogatásrendszer egyszerűsítésében. Magyarország idejére esik majd a hetedik kutatási keretprogramnak az első felülvizsgálata, és elnökségünk idején kezdődik meg az első tágabb gondolkodás arról, hogy milyen legyen majd a 2014-től induló negyedik kutatási program. Úgy gondolom, ez a magyar kutatók és a magyar tudományos élet szempontjából is nagyon fontos, mennyiben tudunk itt előrelépést tenni.

Fontos lépések vannak az innovációs politikában, amelyek a vállalkozásokat is közvetlenül érintik. Az egyik ilyen dosszié, amely a közbeszerzéseknél lehetővé teszi, hogy külön részesedjenek a kis- és középvállalkozások, számukra külön keretet lehet elkülöníteni. Amennyiben ez lehetővé válik, a magyar kis- és középvállalkozások is több esélyhez jutnak a közbeszerzéseknél.

Az iparpolitikában nyilvánvalóan a kis- és középvállalkozások állnak a középpontban. Alapvető kérdés, miként lehet a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását erősíteni. Ez Magyarországon éppúgy kérdés, mint Európában. A Versenyképességi Tanács itt nagyon sokat tehet, és a magyar elnökség is nagyon sokat tehet abban a tekintetben, hogy minél több új eszköz álljon rendelkezésre a kis- és középvállalkozások számára.

A harmadik nagy terület, amiben, úgy gondolom, Magyarország hagyományosan egyik - ha szabad így fogalmazni - éllovas, a belső piac. Egy nagy programot indít az Európai Unió a belső piac megerősítésére. Nyilvánvalóan az elmúlt időszakban jelentek meg új iparágak, amelyek igényelnek további szabályozást, e tekintetben is nagyon sok feladat hárul a magyar elnökségre. És a magyar elnökségre hárul az a feladat is, amiért - szakzsargonnal fogalmazva - Európa húz, húz, tehát egy előretekintő nemzeti intézkedési tervek köré rendező fejlesztési folyamatot fogalmaz meg. Ebben a tekintetben is nagyon sok feladat hárul a Versenyképességi Tanácsra, de úgy gondolom, az alapelvet mindenképpen rögzíthetjük, és ez viheti sikerre a Versenyképességi Tanács működését a következő félévben, ha erősödik Európa globális versenyképessége, és vele párhuzamosan erősödik a nemzetállamok versenyképessége is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)