Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tegnap több mint 4/5-ös többséggel döntött a házszabálytól való eltérésről annak érdekében, hogy az Európai ügyek bizottsága két indítványát, amit elnök úr volt szíves megemlíteni, megtárgyalhassa a mai napon a tisztelt Ház.

A most napirenden szereplő, általunk, a bizottság által megvizsgált két uniós jogalkotási javaslat a villamos energia belső piacára vonatkozó szabályokat állapítana meg. Ezt az Európai Bizottság 2016-ban, tehát az elmúlt esztendő november 30-án terjesztette elő egy nagyon szép, hangzatos címmel: „Tiszta energia minden európainak!”. Ez egy intézkedéscsomag, amelynek részét képezi az alábbi két jogalkotási javaslat, tehát a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezet.

Tisztelt Képviselőtársaim! E két jogalkotási javaslat szorosan összefügg, ugyanannak a csomagnak a része, ahogy említettem, és ezért indokolt, hogy részben időt is spóroljunk, hogy együtt tárgyaljuk a két jogszabálytervezetet. Az Európai ügyek bizottsága tegnap, a tegnapi ülésén megállapította, hogy a szubszidiaritás elvének vizsgálata jogilag lehetséges, mivel az Országgyűlés indokolt véleményének megküldésére rendelkezésre álló nyolchetes határidő az irányelvtervezet vonatkozásában 2017. május 9-én és a rendelettervezet vonatkozásában pedig 2017. május 17-én jár le.

Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés plenáris ülésén immáron ötödik alkalommal folytatunk úgynevezett szubszidiaritásvizsgálatot. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy ez egy olyan különleges, a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyve szerinti parlamenti eljárás, amelynek a célja, hogy a nemzeti parlamentek kifejthessék véleményüket az uniós jogszabálytervezetről, és ha kell, akkor együttes fellépéssel akadályozzák meg, hogy az uniós intézmények az átruházott hatáskörüket túllépjék. Úgy hiszem, hogy a képviselők az elmúlt évben megtanulták, megtanultuk, hogy az Országgyűlésnek úgynevezett indokolt véleményt csak kiemelkedően fontos ügyben érdemes elfogadni. Úgy hiszem, hogy jelen esetben ez érvényes ezeknél a javaslatoknál, hiszen ezek lehetséges majdani társadalmi és gazdasági következményei indokolják a parlamenti vizsgálat lefolytatását. Tudniillik az előbb említett két uniós javaslat, elsősorban a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezetek elfogadása, bizony keményen érintené az egyszerű polgárok, a családok anyagi helyzetét.

Magyarán szólva, tisztelt képviselőtársaim, arról van szó, hogy az irányelvtervezet elfogadása esetén bizony veszélybe kerülne az a rezsicsökkentés, ami a villamos energia vonatkozásában is érezhető volt a polgárok zsebében, és veszélybe kerülne mindaz, amit a polgári kormány az elmúlt másfél év során elért a rezsicsökkentés ügyében a választópolgárok közös erőfeszítésével, ha úgy tetszik, akkor éppen a multinacionális cégek érdekeit képviselő brüsszeli Bizottság ellenében.

(15.00)

Tudniillik az uniós irányelvtervezet már a hatálybalépéstől számított öt éven belül, az átmeneti idő alatt bizony szigorú feltételek fennállásához kötné a villamos energia árképzésében való állami beavatkozás lehetőségét. Ezt követően pedig teljes mértékig az Európai Bizottság úgynevezett diszkrecionális hatáskörébe utalná a döntés jogát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint a nemzeti hatósági árszabályozás a lakossági fogyasztók számára az energiaár megfizethető szinten tartásának az egyik szükséges eszköze. Magyarország is hatóságiár-szabályozást alkalmaz a kiskereskedelmi villamosenergia-árak tekintetében. Az irányelvtervezet 5. cikke ezt a jelenlegi lehetőséget olyan mértékben korlátozná, ami gyakorlatilag annak megszüntetését jelentené. Az irányelvtervezet alapvető hiányossága, tisztelt képviselőtársaim, hogy figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az energiaszektor a gazdaságnak egy rendkívül speciális szegmense, ezért az energiapiac liberalizációja, a szabályozott árak kivezetése a tapasztalatok szerint nem fokozza a versenyt, viszont jelentős áremelkedéshez vezet.

Amikor tehát, tisztelt képviselőtársaim, az előttünk fekvő uniós irányelvtervezet a hatósági ár határidőre történő megszüntetésére tesz javaslatot, véleményünk szerint nem veszi figyelembe az egyes tagállamok közötti komoly gazdasági különbséget. Tegnap Aradszki államtitkár úr a bizottságunkban elmondta, hogy Kelet-Európában a fogyasztók helyzete teljesen eltérő, és az egy főre jutó jövedelem az EU-átlag 70 százaléka, ugyanakkor a háztartások energiára fordított költségeinek aránya a jövedelmükhöz viszonyítva az EU-átlag kétszerese.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az idő előrehaladtával csak röviden az Európai ügyek bizottságában lefolytatott úgynevezett szubszidiaritásvizsgálat tapasztalatait összefoglaljam. A villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet olyan új szabályok bevezetésére tesz javaslatot, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elvét véleményünk szerint figyelmen kívül hagyva indokolatlanul túllépnek az Európai Unióra ruházott hatáskörökön. Először is, itt van a kapacitásmechanizmusra vonatkozó döntések uniós szintre emelése, ami sérti a szubszidiaritás elvét, hiszen semmi sem indokolja, hogy a piaci zavarok ilyen úton történő kiküszöbölése miért nem lehetséges kielégítő módon nemzeti szinten.

A szubszidiaritás elvének sérelmét elsősorban a rendelettervezet 18-24. cikkelyeiben meghatározott mechanizmusok alkalmazása veti fel. A kapacitásmechanizmus egy olyan létező gyakorlat, amely a piaci zavar elhárítását van hivatva célozni. A mechanizmus célja a villamosenergia-ellátás közép- és hosszú távon történő biztosítása úgy, hogy az ellátás képes legyen fedezni az igényeket, a lakosság igényeit. Alapvetően a kapacitásszolgáltatók által rendelkezésre tartott vagy újonnan kiépítésre kerülő kapacitások számára biztosítanak az állami támogatások a jogszabályokkal összhangban többletbevételt. A rendelettervezet a kapacitásmechanizmusok bevezetésére vonatkozó általános követelmények között új elemként fogalmazza meg, hogy ‑ szemben a jelenlegi érvényes gyakorlattal ‑ a tagállami javaslatnak európai szintű forrásmegfelelőségi vizsgálaton kell alapulnia.

További probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy a rendelettervezet nem vesz figyelembe költséghatékonysági szempontokat, továbbá semmilyen gazdaságossági szempont elemzését nem írja elő. Így tehát könnyen fennáll a lehetősége, hogy egy esetleges kapacitásmechanizmussal jelentősen drágább eszközzel kerüljön megoldásra egy jövőbeni kapacitáshiány. A szubszidiaritás kérdését veti fel az energiamix tagállami meghatározásának közvetett elvonása a rendelettervezet által. Itt a 23. cikk (4) bekezdése alapján a rendelet hatálybalépése után meghozott beruházási döntések által meghatározott termelő­kapacitásoknak meg kell felelniük az 550 gramm/CO2/kilowattóra kibocsátási határértéknek, amely egyértelműen kizárja a széntüzelésű erőműveket a kapacitásmechanizmusból. Ezzel pedig magyarán, a fenti kibocsátási határérték a szén alapú villamosenergia-termelést igenis hátrányos helyzetbe hozhatja, és azon tagállamok esetében, itt van például Lengyelország vagy Románia, amelyek jelentős mértékben alapoznak a szén alapú villamos energia előállítására, ez a rendelkezés az energiamix-meghatározás közvetett korlátozását jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint sérti a szubszidiaritás elvét, hogy a rendelettervezet regionális szintre emelné a tagállamok villamos átviteli rendszerirányító feladatkörének egyes elemeit. Önálló döntési hatáskörrel rendelkező regionális operatív központokat hoznának létre, amely véleményünk szerint ellentétben van azzal, hogy egyébként az EU-tagállamot terheli az ellátásbiztonság felelőssége. Tehát a regionális operatív központ létrehozása erősen korlátozza a tagállamoknak az ellátásbiztonság érdekében történő beavatkozási lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága tegnap második alkalommal vitatta meg a rendelet- és irányelvtervezetet, és a vitát követően 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést és a határozati javaslat tervét. Ez utóbbi megállapítja, hogy a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Utaltam rá a felszólalásom elején, hogy a szubszidiaritásvizsgálatnak akkor lehet igazán politikai súlya, ha ugyanazon jogalkotási javaslat kapcsán több nemzeti parlament fogad el reasoned opiniont, úgynevezett indokolt véleményt. Ezt tette a német Bundestag és a Bun­des­rat, indokolt véleményt fogadott el a rendelettervezetről, azaz, ahogy mondtam a napirend előtti felszólalásomban, sárga lapot mutatott az Európai Bizottságnak, és ilyen indokolt vélemény várható egyébként a szejmtől is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném megemlíteni, hogy a lengyel alsóház EU-bizottságának elnöke, Izabela Kloc hívta fel a figyelmünket erre a két problémás javaslatra. Most tehát azon kell dolgoznunk, hogy minél több nemzeti parlament emeljen kifogást az Európai Bizottság tervezeteivel szemben. Úgy hiszem, hogy erre még megvan a megfelelő idő a jelzett időpontig.

Szeretném megköszönni, hogy az eljárás során a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkársága szorosan együttműködött a parlament Európai ügyek bizottságával, így álláspontom szerint a szükséges információkkal felvértezve, nyugodtan mondhatom, hogy világos indokok alapján és megalapozottan jutott bizottságunk arra a következtetésre, hogy a két jogalkotási javaslat sérti a szubszidiaritás elvét. Végül szeretném megköszönni az Európai ügyek bizottsága munkatársainak, Juhász Lászlónak és Tamás Csabának a kiváló munkáit.

Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a H/15097. számú határozati javaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)