Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás alapvető célkitűzésének kell lennie, hogy az ügyfeleket szolgálja, és az ügyfelek bizalommal fordulhassanak a közigazgatási szervek, a közigazgatásban dolgozók felé. Miközben ez magától értetődik, pontosan tudjuk, hogy ez nagyon sokáig nem így volt, az állampolgárok gyakran nem jó érzéssel léptek be egy-egy hivatal kapuján, ha ügyeket kellett intézniük. Mindez nemcsak az 1990 előtti időszakot jellemezte, hanem sokáig a rendszerváltást követő éveket, évtizedeket is, érdemi változások, érdemi előrelépés nélkül. 2010-et követően következett be a szemléletváltás a hazai közigazgatásban, hogy végre nem az ügyfél van a hatóságért, hanem a hatóság feladata, hogy kiszolgálja az ügyfeleket, és valódi közigazgatási szolgáltatásokat nyújtson számukra. Ennek a szemléletmód-változásnak az érvényesülését szolgálta 2011-től a kormányhivatali rendszer létrehozása, a közigazgatási szervek összevonása, 2013-tól a járási hivatali rendszer kialakítása és 2013-tól napjainkig a kormányablakrendszer kiépítése, amely most már több mint 300 helyen biztosít szolgáltatásokat, ahol új ügyintézési modellel találkozhattak és találkozhatnak mára szerte az országban az ügyfelek.

Tisztelt Országgyűlés! Természetesen a közigazgatás átalakításának nem csak egyfajta módja van, számos különböző hazai és nemzetközi irányzat létezik. A jogfejlesztésben részt vevő szakemberek, jogászok, egyetemi szakemberek, bírósági gyakorlattal rendelkezők is segítik ezt a munkát, és igyekszünk javaslatokat, módszereket, alternatívákat megfogalmazni, hogy hogyan érdemes az ország közigazgatását kialakítani és működtetni. Időnként nem könnyű ezek közül a javaslatok közül a legjobbat kiválasztani, a legjobb döntést meghozni, mellyel biztosítható, hogy valamennyi ügyfél számára könnyebbé váljon az ügyintézés, és minden releváns szempontot figyelembe vegyünk.

Mindenképpen érdemes ugyanakkor a meghozott döntéseket monitorozni, a hatásokat megvizsgálni annak érdekében, hogy a döntések ténylegesen megvalósíthatóak legyenek, és a jogalkalmazók is élni tudjanak velük, valamint egyúttal a jogszolgáltató hatóságok működőképessége is biztosított maradjon. Jelenleg is zajlik egy ilyen folyamat a közigazgatás fejlesztése keretében, annak vizsgálata, hogy hogyan biztosíthatjuk az ügyfelek részére, hogy ügyeikben mielőbb korábbi terminológiával jogerős, új terminológiával végleges és végrehajtható döntésekhez jussanak, és ezt milyen közigazgatási, illetve igazságszolgáltatási keretek között tudják megvalósítani.

A mostani felülvizsgálat eredménye ezen rövid, mindössze pár szakaszból álló törvényjavaslat, amely az Országgyűlés által 2019 decemberében elfogadott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény felülvizsgálatát, valamint ezzel összefüggésben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítását célozza.

A jogorvoslati eljárások esetében így célkitűzés, hogy azokra a lehető legegyszerűbb eljárási szabályok keretei között kerüljön sor, kerülve a feleslegesen bonyolult szabályozásokat. Természetesen igaz ez a keresetlevelek bírósághoz történő felterjesztésére is; miközben a kormányhivatali rendszeren belül indokolt, hogy a járási, fővárosi kerületi hivatal döntésével szemben benyújtott keresetlevél a fővárosi és megyei kormányhivatal útján kerüljön a bírósághoz benyújtásra, hiszen így a kormányhivatal mint felügyeleti szerv a megfelelő szakapparátusával át tudja tekinteni a keresetlevélben foglaltakat az alapeljárás dokumentumaival együtt, és szükség esetén felügyeleti intézkedésként maga is gondoskodhat a döntés megváltoztatásáról, megkímélve ezzel az ügyfeleket a bírósági eljárástól.

Ugyanakkor az már talán bürokratikus túlzásnak is mondható, hogy a megyei szinten meghozott döntéseket egészen a minisztériumokig kelljen felterjeszteni, és a minisztérium közreműködésével kerüljenek benyújtásra azok a bírósághoz. Minden ilyen típusú szabályozás korrigálását, az eljárások egyszerűsítését szolgáló döntést támogatunk, és tisztelettel kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat is ezek támogatására.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényben 2020. március 1-jével a szülő-gyermek kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek átadásra kerülnek a gyámhatóságoktól a bíróságoknak. A változtatást az indokolta, hogy a kapcsolattartási ügyek végrehajtásának több mint 90 százaléka a gyámhatósági döntéseket követően is bíróságra került, a végső, a felek által ténylegesen elfogadott döntéseket a bíróságok hozták meg eddig is, így egyszerűsíthetők és gyorsíthatók és a gyermekek érdekét szolgálják ezek az eljárások.

Mindezekhez a változtatásokhoz indokolt ugyanakkor törvényben rendezni azt is, hogy a bíróság illetékességét kizárólag a gyermek lakó- és tartózkodási helye határozza meg, továbbá azt, hogy a bírósági eljárásban a gyámhatósági eljárásokhoz hasonlóan illesse meg az érintett felet, szülőt a költségfeljegyzési jog, azaz a felmerülő költségeket az állam előlegezze meg annak a félnek, amelyet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelez. Annak az ügyfélnek, amelyet a perköltség megfizetésére kötelez a bíróság, kell majd végül az állam által megelőlegezett költségeket és az illetéket megfizetni.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott törvényjavaslat kivételes eljárásban való tárgyalását az indokolja, hogy a törvényjavaslat hatálybalépését 2020. március 1-jéig biztosítani szükséges. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy az állam így képes megalapozott, megfontolt döntéseket hozni, kellő felkészülést biztosítva egy-egy intézkedés érvényesüléséhez. Mindezekhez kérem a tisztelt képviselő hölgyek és urak, illetve a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.30)