Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, ne legyünk annyira szigorúak, mert ezt nagyjából bejelentették már a választás előtt, hogy ilyen módon tudtak csak esélyes jelöltet castingolni Győrben, hogy megígérték neki előre, hogy ezt a törvénymódosítást, abban az esetben, ha megnyeri a választást, megteszik. Ezzel együtt ne számítsanak rá, hogy támogatjuk, mert mi azt gondoljuk, hogy nem lehet egy választás szabályait utólag, visszamenőleg a választás után módosítani, ez semmiképpen nem elfogadható.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Igazából én nem is erre szeretnék rákérdezni  ezt nagyon sokan elmondták képviselőtársaim közül, hogy ez a lex Dézsi tulajdonképpen , én kihasználnám azt, hogy itt van a politikaterületnek a felkent államtitkára, Pogácsás államtitkár úr, és szeretném őt megkérdezni. Nekem van egy aggodalmam, konkrétan jogi aggodalmam a törvényjavaslat kapcsán, és itt nézek az előterjesztő képviselőkre, hogy magyarázzák meg a szituációt.

Tehát konkrétan a törvényjavaslat 28. §-a változik egy új (2) bekezdés beiktatásával, amely arról szól, hogy ha listán mandátumot szerzett a képviselő, és nem veszi fel a megbízólevelét, akkor ne jöjjön létre képviselői megbízatás, és úgy lehessen rá később tekinteni, hogy ő a listán szerepelt, tehát akár kiadható legyen neki a mandátum. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy ez ellentétes a megmaradó (1) bekezdéssel, amely pedig arról szól, hogy megválasztással keletkezik a megbízólevél, tehát magával a szavazással, a szavazás lezárultával létrejön a képviselői jogviszony tulajdonképpen, és a megbízólevél át nem vétele a mandátumról történő lemondásnak tekinthető, tehát magyarul: a képviselői mandátum a választással, a szavazással jön létre. Nagyon úgy tűnik nekem, hogy ez nagyon súlyos ellentmondás az új (2) bekezdés és a megmaradó (1) bekezdés között. Egyébként hogyha a megmaradó (1) bekezdést módosítanák ilyen módon, akkor az jó eséllyel alaptörvény-ellenes lenne, tehát ez a megoldás nyilván nem volt túl kézenfekvő.

Hogyha megnézzük az összeférhetetlenségi szabályokat, itt jelentős részben ezzel sem tudunk egyetérteni, tehát mi nem gondoljuk, hogy ilyen káros összefonódásokat meg kéne teremteni. Nyilván elvi alapon most már, hogyha csak ez az egy pontja lenne a javaslatnak, azt sem tudnánk támogatni. Ez a törvényjavaslat tehát azon túl, hogy jó előre beharangozottan egy deklaráltan egy személyre szabott jogalkotás, olyan elvi és még egyébként jogi problémákat is okoz, hogy semmilyen módon nem fogjuk tudni támogatni.

És akkor még egy dolgot szeretnék csak mondani. Itt Molnár Gyula és Arató Gergely képviselő úr sorra vette a példákat a személyre szabott jogalkotásnál, de úgy emlékszem, hogy kimaradt Schmitt Pál ügye. Mindenképpen szeretném vele ezt a listát kiegészíteni. Ugye, nyilván őt sem lehetett az út szélén hagyni, és akkor gondoskodtak róla, hogy a volt államfő járandóságát csak kétharmados úton lehet módosítani, tehát erről is jó előre gondoskodott a Fidesz, hogy ezt esetleg egy későbbi kurzusváltás esetén ne lehessen megvonni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)