Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita elején Balsai István képviselő úr azt mondta, hogy ott lent marad, mert ez a vita olyan színvonalú, hogy nem méltó hozzá a pulpitus. Én nyugodtan följövök, mert a szabad demokraták álláspontja, 1990 óta változatlan ebben a kérdésben, és ma is vállalható, és ma sem férhet hozzá semmiféle kétség.

Három kérdésről szeretnék röviden beszélni: mi is ez a törvényjavaslat, milyen természetű akció, ez az első kérdés, a második kérdés, hogy mi is a dolognak a tartalma, és ezzel összefüggésben mi lenne, hogyan kell ezt megítélnünk, és a harmadik kérdés: szerintünk mi a teendő.

Kezdem az elsővel. Lássunk világosan, ez a törvényjavaslat és mellette a határozati javaslat a három kormánypártnak egy politikai akciója. Van a jogállási törvény, ami '90-ben megszületett először, '97-ben módosult. A három kormánypárt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részéhez fűz egy módosítást, az összeférhetetlenségi részéhez, amivel annak idején nem értett egyet a Fidesz, nem nyúlnak, a vagyonnyilatkozat-részéhez, amivel egyetértett a Fidesz, ahhoz nyúlnak.

Kétharmados szabályozásról van szó. Úgy nyújtották be, hogy szóba sem álltak előtte az ellenzékkel. Azt állítja itt Salamon László, Mátrai Márta, akik fontosnak tartották, hogy a másfél óra múlva kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésre már most elmenjenek a plenáris ülésről, azt állítják, hogy ők nem akarnak ebben a kérdésben susmusolni. Nos, tisztelt Országgyűlés, ebben a parlamentben, amikor kétharmados törvényt meg akart alkotni a Fidesz, mint például a honvédelmi törvény módosításánál, akkor leült tanácskozni az ellenzékkel, mert valóban törvényt akart alkotni. Amikor nem akart kétharmados törvényt létrehozni, hanem csak politikai kampányt akart köré keríteni, például az ügyészség státusának módosításánál, például a jelenlegi szabályozásnál, akkor benyújtotta, mert tudta, hogy nem fogja megkapni hozzá a többséget, és ebből politikai kampányt akart csinálni. Ez is mutatja, hogy a három kormánypártnak nem az a szándéka, hogy új törvény szülessék, hanem az a szándéka, hogy politikai kampányt kanyarítson köré. Ennyit arról, hogy miről is van itt szó.

A második kérdés, hogy mi a javaslat tartalma. Tisztelt Országgyűlés! Jobb-e, mint a hatályos, vagy rosszabb? Mi a hatályos szabályozás? '90 óta, mint erről szó esett, '90 óta van vagyonnyilatkozat a jogállási törvényben. '97-ben történt egy módosítás, amely a vagyonnyilatkozatot kiterjesztette, és részben, jelentős részben nyilvánossá tette. Tehát az a szövege a fideszes képviselőknek, hogy most teszik nyilvánossá, egy valótlan állítás.

Mi a logikája ennek a szabályozásnak? Ennek a szabályozásnak az a logikája, hogy vannak bizonyos összeférhetetlenségi tevékenységek a képviselők esetében; azt, hogy folytatott-e összeférhetetlen tevékenységet és szert tett-e egy képviselő összeférhetetlen jövedelmekre, oly módon próbálja ellenőrizni, hogy a mandátum kezdetén meg a végén vagyonnyilatkozatot kell készíteni, és ha a vagyonnövekedés nagyobb, mint a legális jövedelmek, akkor ott valami baj van. Ez a funkciója a vagyonnyilatkozatnak. Most ez így volt '90-ben is, meg így volt ''97-ben is. Jó-e ez a szabályozás? Meggyőződésem szerint jó. Hiszen éppen ezért nem indították el az eljárást, amikor fölmerült egy képviselőtársunk, egy miniszter esetében ennek az igénye, mert a szabályozás jó, és ha használnák, akkor kiderülne, hogy van-e turpisság vagy nincsen.

Milyen változást javasolnak a koalíciós képviselők? Azt javasolják először is, hogy évente legyen a jelenlegi négyévente helyett. Azt kell mondanom, hogy ezen nincs vita, ezt meg lehet csinálni, ez ellen nekünk nincs kifogásunk, ha csak erről lenne szó, a dolgot meg lehetne szavazni.

A második javaslatuk az, hogy csak nyilvános legyen. Ez nagyon jól hangzik, tisztelt képviselőtársaim, csak ezzel két baj van. Az egyik baj az, hogy emiatt kimaradnak a vagyonnyilatkozatból azok a vagyontárgyak azonosítására alkalmas adatok mind az autónál, mind az ingatlannál, amelyek a jelenlegi vagyonnyilatkozatban benne vannak azzal, hogy csak akkor férhet hozzá a mentelmi bizottság, amikor fölmerül az ügy. Ez szerintem nem helyes. Másodszor, azért problematikus ez a csak nyilvános, mert olyasmit is nyilvánossá tesz eleve, amit szerintem nem helyes nyilvánossá tenni. Ez egy nem népszerű álláspont, amit mondok, én ezt vállalom.

Tudniillik miről van szó, mi a különbség a jelenlegi hatályos szabályozás szerint a nyilvános és a nem nyilvános között? Az, hogy a nem nyilvánosban benne vannak a családtagok adatai is, a nyilvánosban pedig nem. Erre azt lehet mondani demagóg módon, hogy ez miért baj. Azért baj, és itt visszautalok Balsai frakcióvezető úr fölszólalására; ő azt mondta, hogy a javasolt törvény már nemcsak a képviselők jogállásáról szól, hanem a családtagok jogállásáról is. Igaza van. A hatályos törvény csak a képviselők jogállásáról szól, mert csak a képviselőnek van olyan különleges pozíciója a közéletben, hogy az ő esetében az információs önrendelkezési jogot alkotmányosan korlátozni lehet.

A képviselő családtagja esetében nincs alkotmányos indok az ő információs önrendelkezési jogának a korlátozására. Ezt fideszes képviselőtársaink nyilván úgy intézik el, hogy ha valaki képviselő akar lenni, akkor a családja is vállalja ezt, a családtagjai is vállalják ezt, mert ők egy patriarchális módon képzelik el a családot. Mi nem. Mi azt gondoljuk, hogy a családtag egy önálló személy, aki nem függhet attól, hogy az ő férje, felesége, szülője képviselő-e. Ezért azt gondoljuk, hogy a családtag információs önrendelkezési jogának ilyen korlátozása aligha alkotmányos, és ezért hangsúlyozom, a javasolt szabályozás rosszabb, mint a hatályos, és ezért meggyőződésem szerint nem támogatható.

Szeretném hozzátenni, hogy a problémát nem is oldja meg. Mert nagyon jól tudjuk, hogy persze van olyan, hogy valamit, valamilyen vagyontárgyat a gyerek nevére íratnak, meg a feleség nevére íratnak. De emlékeznek önök még egy két éve nyilvánosságra került listában olyan nevekre, hogy Kövér Szilárd, meg Stumpf János, meg Orbán Győző, emlékeznek ilyen nevekre? Ezek nem közös háztartásban élő családtagok voltak, akik belekerülnének ebbe a nyilatkozatba. Tehát ha valaki el akarja dugni a vagyont, az üzleti érdekeltségek, a családtagok üzleti érdekeltségei, a családtagok ingatlanvagyona erre kitűnően alkalmas. A problémát tehát a Fidesz által javasolt változtatás egyáltalán nem oldja meg, a megoldás látszatát jelenti, és a megoldás látszatát mi a magunk részéről nem tudjuk támogatni.

Szeretném hozzátenni, hogy a hatályos szabályozás azt jelenti, hogy van a nyilvános vagyonnyilatkozat, és ha valaki ellen elindítanak egy eljárást, akkor tekint bele a mentelmi bizottság a nem nyilvános részbe. Ez szerintem egy világos, egyértelmű szabály.

Mit javasolnak önök, tisztelt kormánypárti képviselők? Azt mondják, hogy ha elindul az ellenőrzés, akkor - és itt megállok. Mert a javasolt törvényjavaslatban abszolút nem világos és parttalan, hogy mire terjedhet ki az ellenőrzés.

(12.40)

Bekéri az adatokat. Milyen adatokat, kitől, honnan, merre, meddig? Azt hiszem, hogy a jogbiztonsággal ellentétes az, hogy egy parlamenti bizottság korlátlan jogot kapjon adatszerzésre egy országgyűlési képviselőről, ami sérti az országgyűlési képviselőnek a parlamenttel szembeni függetlenségét, autonómiáját, amely alapvető alkotmányos érdek.

Úgyhogy azt kell mondanunk, tisztelt Országgyűlés, hogy a javasolt szabályozás rosszabb, mint a hatályos szabályozás, kifejezetten ártalmas; miközben a hatályos szabályozás alkalmas annak a feladatnak a betöltésére, amire egy összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályozás egyáltalán létezik. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy a benyújtott törvényjavaslatot csak elvetni érdemes.

Tisztelt Országgyűlés! Itt jutok el ahhoz, hogy mi a teendő. A teendő szerintem az, hogy fogadjuk el, hogy évente, ez ellen nincs kifogásunk, szabályozzuk újra az eljárási módot, mert a hatályos szabályozásban az eljárással valóban van probléma, azt a részét valóban újra kell szabályozni, s mindezt, tisztelt Országgyűlés, úgy kell csinálni, ahogy mindig csináljuk, amikor valóban törvényt akarunk alkotni és nem csak politikai kampányt, vagyis üljenek le a pártok, beszéljék meg, egyeztessék, hogy mit is kell valóban változtatni, és amikor megállapodtak ebben a kérdésben a pártok, akkor hozzanak be egy egyeztetett javaslatot az Országgyűlésbe, azt fogadjuk el, s akkor az a probléma is elesik, hogy a költségvetés meg az agrárszabályozás elől egy ilyen parlamenti vita vigye el a parlament önök által egyébként leszűkített idejét.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)