Felszólalás adatai

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném biztosítani a tisztelt Házat arról, hogy az alkotmány és a törvények által garantált sajtószabadságot a Magyar Köztársaság ügyészsége nem korlátozza.

Ami a képviselő úr által felhozott ügyet illeti: kérem, engedjék meg, hogy az objektív véleményalkotás érdekében néhány tényt és az eljárás alapjául szolgáló néhány jogszabályt ismertessek.

Ami a tényeket illeti: a büntetőeljárás alapjául szolgáló, sajtóban megjelent levél első mondata többek között szó szerint azt tartalmazza, hogy “a fenti számú, titkos nyomozásban keletkezett telefonlehallgatás anyagait leplezett meghallgatásokról készített jelentéssel állásfoglalás végett felterjesztemö. A levél a továbbiakban ismételten hivatkozik az ügyben folytatott titkos információszerzésre és az ebből keletkezett adatokra.

Az ügyben illetékes ügyészi szervek eljárása alapjául a következő jogszabályi rendelkezések szolgálnak. Az államtitokköri jegyzék 46. pontja szerint államtitok a rendőrség szolgálatának konkrét személyre, illetve ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat. A rendőrségről szóló törvény kimondja, hogy a titkos információgyűjtés során beszerzett adat, az információgyűjtés ténye - hangsúlyozom: ténye - és technikai részlete államtitoknak minősül. A Btk. államtitoksértés bűntettéről szóló paragrafusa büntetni rendeli azt is, aki a tudomására, illetőleg birtokába jutott államtitkot illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé teszi; jelen esetben ez szolgált az eljárás alapjául. Végül, de nem utolsósorban szeretnék hivatkozni a sajtótörvényre is, amely kimondja, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt.

Az elmondottakból következően az ügyészség okszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően, nem közérdekű adat nyilvánosságra hozatala, hanem államtitoksértés bűntette miatt emelt vádat. Természetesen a bírósági döntés még hátravan, azonban ez a vádemelés legitimációját nem kérdőjelezheti meg, akármilyen döntés is születik.

A szóban forgó ügy tehát bűnügy, politikai alapja vagy vonatkozása nincs és nem is lehet. A képviselő úrnak nyilván tudomása van arról, hogy a közelmúltban ítéltek újságírókat szabadságvesztés büntetésre jogerősen ügyészi közreműködés nélkül, mert magánvádas ügyekről volt szó. Tehát van olyan lehetőség a magyar jogban, hogy újságírókat publikációjuk miatt törvénysértés esetén akár szabadságvesztésre is ítéljenek. A jogalkalmazót azonban kizárólag a tételes jog előírásai, az alkotmányos rend betartása vezetheti, ezen túlmenően semmilyen más körülményt nem mérlegelhet, hiszen akkor ő maga sértene törvényt. A törvényalkotónak van lehetősége arra, hogy a kor követelményeivel a jogszabályokat összevesse, és annak megfelelően változtassa a büntetőjog határait, ahogy azt a követelmények előírhatják.

Ami pedig az ügyészségnek és saját személyemnek is talán a sajtószabadsághoz való viszonyulását jellemzi, ezzel kapcsolatban egyetlenegy ügyre hadd hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét. Nem sokkal azt követően, hogy Göncz Árpád elnök úr engem legfőbb ügyésznek jelölt és a parlament megválasztott, az ügyészség ejtette a Postabank-ügyben a VIP-listákat nyilvánosságra hozó újságírók ellen megemelt vádat, azért, mert úgy gondoltuk, hogy a törvény ezt lehetővé teszi. Úgy gondolom, az ügyészségnek kötelessége a sajtószabadságot is védeni, ugyanakkor azonban az állam részéről felmerülő büntetőigénynek is eleget kell tennie.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)