Felszólalás adatai

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salgótarján Nógrád megye gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális központja és székhelye. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Salgótarján népessége 44 964 fő volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1990 elején. A népesség fogyását alapvetően a vándorlási veszteség okozta. A megyeszékhely népességéről elmondható, hogy a nők aránya eléri az 53 százalékot, amely magasabb, mint a megyei átlag. A lakosság életkorát az öregedési folyamat jellemzi. Sajnálatos tény, hogy az inaktívak aránya magasabb a városban mind a megyei, mind az országos átlagnál. A foglalkoztatottak részesedése elmarad az országos mutatótól, és ami a legfájdalmasabb, a munkanélküliek aránya nemcsak az országos, hanem a megyei arányt is meghaladja. Sőt, megyei jogú városi összevetésben a munkanélküliek aránya Salgótarjánban a legmagasabb. Salgótarján szocialista vezetése a mögöttünk hagyott időszakban nem volt képes a foglalkoztatás területén jelentős előrelépést elérni. Az elmúlt években megtett lépések, mint például az ipari park kialakítása, a vállalkozási övezeti cím elnyerése, néhány zöldmezős beruházás, infrastrukturális fejlesztések szükséges, de nem elégséges lépéseknek bizonyultak.

Nógrád megye, mint az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, hét éven keresztül kiemelt támogatásban részesült. A támogatási rendszert a Horn-kormány indította el, az Orbán-kormány folytatta, majd a Medgyessy-Gyurcsány-kormány szüntette meg. Pedig az eredmények magukért beszélnek Nógrádban. Megyei szinten a regisztrált munkanélküliek száma 1997. december és 2004. szeptember között 1228 fővel csökkent úgy, hogy a szocialisták ismételt hatalomra kerülésével 2002. december és 2004. szeptember között 971 fővel nőtt. Megyei szinten a munkanélküliségi ráta 1997. december és 2004. szeptember között 1,6 százalékkal csökkent úgy, hogy az MSZP ismételt hatalomra kerülésével 2002. december és 2004. szeptember között 0,4 százalékkal nőtt.

Más a kép azonban a megyeszékhelyen. Foglalkoztatási szempontból egyre fájdalmasabb a helyzet Salgótarjánban. A regisztrált munkanélküliek száma 1997. december és 2004. szeptember között 221 fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta 16 százalékos volt a városban 1997 decemberében, jelenleg 17,2 százalékos. 1997 szeptemberében a megyei regisztrált munkanélküliek 33,58 százaléka élt Salgótarjánban és térségében, 2004 szeptemberében ez az arány 39,49 százalékra növekedett. A mögöttünk hagyott két évben 120 főt bocsátottak el a Nógrád Volán Rt.-től, 200 főt az öblösüveggyárból, 150 főt az önkormányzattól és intézményeitől, 18 főt a könyvtárból.

Kiemelt kormányzati segítség nélkül Salgótarján megyei jogú város nem képes a kialakult drámai helyzeten változtatni. Nemcsak jó szóra, biztatásra és sajnálkozásra van szükség, hanem ideje a tettek mezejére lépni. Ha fontosnak tartja a kormány, hogy Salgótarján és térsége dinamikusabb fejődési pályára álljon, ha fontosnak tartja, hogy a foglalkoztatási gondokon enyhítsen, segítségre, konkrét pénzügyi és gazdaságfejlesztési támogatásra van szükség.

Salgótarján nyerni akar. Ahhoz, hogy a megyei jogú város nyerni tudjon, összefogásra, helyi gazdasági erők támogatására és nem utolsósorban egy olyan mintaprojekt elindítására van szükség, amely minimum egymilliárd forintos kiemelt kormányzati támogatás nyújtásával elősegíti a gazdasági-társadalmi felzárkózás elindítását. Salgótarján nyerni akar, de az idő egyre fogy.

Köszönöm figyelmüket.