Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt, hogy alul- vagy felülfinanszírozott-e a kutatás, elég nehéz így megállapítani, mert hiszen ha azt mondanánk, hogy tökéletesen rendben van, akkor az a Kánaánt jelentené. Abban, azt hiszem, egyet kell értenünk, hogy azok a lehetőségek, csatornák, amik megnyíltak, egy nagyon leromlott helyzetben lévő kutatási szférában jelentős előrelépést adnak. De azért a "Mi mennyi? Mi harminc?" helyett talán tényleg jó lenne objektív számokról beszélnünk.

Révész Máriusznak, gondolom, csak nyelvbotlása volt, amikor, emlékszem, először azt mondta, hogy az állami hozzájárulás, a kiadás a 0,67. Nyilván a 0,67 kiinduló szám, és a teljes kutatásra fordított összeg volt. Azt, hogy a GDP hány százalékát fordítja az ország kutatásra, azért csak visszamenőleg lehet megmondani, és jelenleg 2001-ről is nehéz beszélni, mert jelentős részben a gazdasági szférának a kutatásra fordított összegeivel kell számolni, ami nem olyan módon előre meghatározott, mint az állami forrás. Ezért magam is egy kicsit, nem azt mondom, hogy kötve hiszem, azt mondom, bízom benne, hogy 2002-ben a másfél százalékot el fogjuk érni. De végül is ez a jóslás egy elég nagy bizonytalansági tényezőn alapul, mert akkor azt kell előre, elég határozottan megmondani, hogy az elkövetkező évben a világpiac által is erőteljesen befolyásolt gazdasági társaságok, vállalkozások pontosan mennyit fognak kutatás-fejlesztésre fordítani.

Tehát én jobban örülnék, ha az előrelépés objektív adataként például egy stabil 2000-es, mondjuk, a KSH által biztosan megállapított (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) adatot tudnánk, vagy 2001-ről egy véglegest majd jövőre. Köszönöm.