Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje egyáltalán nem gazdasági szükségszerűség, hanem döntés és politikai prioritás kérdése.

Én három témával szeretnék foglalkozni, elnök úr, legelőször is néhány adat a KSH adataira hivatkozva, az uniós összevetéssel kapcsolatban.

Az egyéves kor alatt meghaltak arányát tekintve Magyarország az uniós átlagnál rosszabb mutatóval rendelkezik. Nálunk 1000 gyermekből 5 hal meg egyéves kora előtt, míg az átlag 3,5. Ezzel hátulról az ötödikek vagyunk. A halálozást tekintve is elég rosszul állunk. Magyarországon az 1000 lakosra jutó halálozások száma 12,8, míg az uniós átlag 9,7. Mi ezzel a negyedik legrosszabb mutatójú ország vagyunk.

A 28 tagállam közül szintén hátulról a negyedik-ötödik helyen állunk a különböző években és a két nemre számított várható élettartam tekintetében. Születéskor a férfiak 72,2, a nők 79,1 évre számíthatnak. Minél idősebb korban nézzük a mutatót, annál hátrébb kerülünk, de kirívó a 45 éves nők várható élettartama, ami Bulgáriával együtt nálunk a legalacsonyabb. Magyarországon a várható és az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012-ben az elhunyt férfiak több mint 20 százaléka a 40-59 évesek közül került ki, és a 60-79 éves korosztályból minden második meghalt a KSH adatai szerint.

Az egészségesen várható élettartamok születéskori értékeit összehasonlítva hazánk területe két, egymástól jelentősen eltérő részre bontható: Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország, illetve a többi öt régió lényegesen különbözik.

(16.40)

A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra, ez 54,2 és 54,8 év, míg a legfejlettebb régióban, Közép-Magyarországon egy férfi 62,4 évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU átlagát is meghaladja. A halálozások okát tekintve Magyarország az első a rosszindulatú daganatok okozta elhalálozást mérő mutatójával, másodikak vagyunk az öngyilkosságok arányát nézve Litvánia után, kiemelten rossz helyezésünk van a keringési rendszer okozta halálozások és az emésztőrendszeri halálozások rangsorában is.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat tekintve Magyarország hátulról a negyedik helyen van a vásárlóerő-paritáson számolva, ugyanilyen rosszul állunk, ha a GDP-arányos egészségügyi közkiadások szintjét nézzük meg.

Szólni kell még itt a statisztikák után a biztosítás nélküliekről, hogy hogyan állunk ezekkel Magyarországon. Közel félmillió embernek rendezetlen a biztosítási jogviszonya, ami azt jelenti, hogy nekik nincs olyan biztosítási jogviszonyuk, amely révén egyértelműen jogosultak egészségügyi ellátásra ‑ félmillió ember! Egy részük feltehetően olyan munkanélküli, aki már minden ellátásból kiszorult, nagy részük feltehetően olyan, aki biztosítás híján valójában egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett, ám azt nem teszi meg, mert vagy nem tudja, hogy fizetni kellene, vagy tudja, de nem akarja megtenni, vagy nem képes rá. A munkával rendelkező biztosításnélküliek pedig feltehetően feketén dolgoznak Magyarországon.

Nemrégiben adtunk be a Magyar Szocialista Párt részéről egy olyan módosító javaslatot, amelyben a fiatal felnőttek helyzetére való tekintettel javasoltuk, hogy az átlagos munkanélküliségi időtartam idejére, 180 napra emelkedjen a passzív biztosítási jogviszony, ami most 45 nap, amennyiben az érintett jogosult még nem múlt el 26 éves. Ez azt jelentené, hogy miután elvégzi a fiatal az iskolát, ne kelljen 45 nap múlva már havi 7 ezer forintot fizetnie azért, hogy jogosultságot kapjon, sokan ennek meg nem fizetése miatt válnak tartósan ellátatlanná. Én azt gondolom, ezt meg lehetett volna a bizottsági ülésen érteni, persze ezt a módosító javaslatunkat is leszavazták, mint eddig mindegyiket.

Kellene itt még beszélni, de rövid az időnk, a nyugdíj melletti munkavégzés szabályozásáról, amit megint sikerült ennek a kormánynak elég jól elrontania, de lehet, hogy még lesz rá lehetőségünk, és ezt is boncolgatjuk egy kicsit. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)