Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság még az elmúlt évben, a karácsonyi ünnepeket megelőzően kezdte meg ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását; természetesen - vagy inkább sajnálatosan - nem ünnepi hangulatban tárgyaltuk. Jelentős vita alakult ki a bizottságban erről a törvényjavaslatról. Elsősorban azért, mert úgy gondoljuk, hogy egy ilyen törvényjavaslatot úgy lehet jól és hatékonyan megtárgyalni, ha az előterjesztő a bizottság elé, illetve a parlament elé tárja azokat a tapasztalatokat, amelyek az előző országgyűlési határozati javaslat alkalmazásával születtek, és az ebből levonható következtetések alapján tesznek javaslatot erre az új országgyűlési határozati javaslatra.

(18.50)

Hát ez az, ami a leginkább hiányzik ebből a határozati javaslatból; ez az, amit nem találtunk meg benne.

A javaslattal kapcsolatban több alapvető kifogás is megfogalmazódott a bizottsági vitában. Az egyik ilyen, hogy az előző határozati javaslatban megfogalmazódott a decentralizáció szükségessége. Elhangzott és a miniszter úr expozéjában is hallhattuk, hogy nő a decentralizáció mértéke, 50-ről 60 százalékra. Ennek látszólag még örülni is lehetne, ha nem tudnánk, hogy a regionális fejlesztési tanácsok összetétele hogyan néz ki (Dr. Kis Zoltán: Ez az!), de tudjuk, hogy ezekben a tanácsokban a kormány képviselői vannak jelentős többségben, tehát gyakorlatilag nemhogy decentralizációról lenne szó, hanem sokkal inkább központosításról. Nem az az igény jelenik itt meg, ami az európai direktívákban megfogalmazódik, hanem pontosan ezzel ellentétes folyamat, vagyis 50-ről 30 százalékra csökken azoknak a megyei területfejlesztési tanácsoknak a hatásköre, amelyekben a kormánynak nincsen többsége.

A másik ilyen problémakör a kedvezményezett térségek besorolási köre. Tapasztaltuk az elmúlt években, hogy kísérletek történtek egy olyan rendszer elfogadására, amelyet az önkormányzatok többsége is elfogadna - ez sajnálatos módon nem sikerült, de az az érzésem, hogy ez a dolog ezzel a mostani javaslattal se fog sikerülni. Csak példaként szeretném elmondani - talán az önhiki-rendszer mégis mutatja az önkormányzatok állapotát -, hogy Tiszaújváros és térsége most kikerül a kedvezményezetti körből. 22 település tartozik ebbe az önkormányzati körbe; a 22 településből 1998-ban 12 volt ebbe a kategóriába sorolható. Az elmúlt két évben ezeknek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek a száma 17-re vagy 18-ra emelkedett, és ez a javaslat ezt most úgy állítja be, mintha ez a térség jelentős fejlődésen ment volna át az elmúlt két évben. Tehát ez a probléma ezzel a javaslattal; továbbá az, hogy a kormány ehhez a javaslathoz nem nyújtott be valamiféle próbaszámításokat, hogy a képviselőknek egyáltalán legyen fogalmuk arról, milyen következményei lesznek ennek a törvényjavaslatnak.

Még egy dologra szeretnék rátérni. Úgy gondoltuk, ez az új területfejlesztési rendszer egy olyan rendszert hoz létre, amely alkalmasabbá válik az EU-források befogadására. Sajnos az elmúlt két-három évben nem bizonyosodott be, hogy ez a rendszer ilyen. Leginkább ez a követelmény fogalmazódik meg az Európai Unióban az átláthatóság tekintetében; ez nem nőtt az elmúlt két évben, és ez a javaslat sem tartalmaz erre vonatkozóan garanciákat. Ezért nem tudták az ellenzéki képviselők a gazdasági bizottságban ezt a javaslatot támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)