Felszólalás adatai

Ezzel együtt a javaslat célul tűzi ki a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítását az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, valamint az Európai Unió jogának való megfelelést. Végül a javaslat módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt is.

A javaslat szerint a büntetőeljárásról szóló törvény főbb változásai az alábbiakban foglalhatók össze. Korábbi hiányt pótol a javaslat, amikor a Be.-nek az eljárás akadályaira vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti a joghatás hiányával, azaz az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy a cselekmény elbírálására a magyar hatóságoknak nincs joghatósága. A joghatóság hiányát a javaslat beiktatja a további eljárási szakaszokra vonatkozó rendelkezések közé is, mint a nyomozás megszüntetésének oka, az eljárás megszüntetésének oka, illetve a másodfokú eljárásban is eljárásmegszüntetési ok, azaz a büntetőeljárás minden szakaszában.

A törvényjavaslat kiegészíti a büntetőeljárási törvény lakcímre vonatkozó rendelkezéseit a terhelt adatváltozás-bejelentési kötelezettsége, a terhelt és a tanú kihallgatása, valamint az iratok kézbesítése körében az értesítési címmel, mely módosítás oka, hogy 2013. március 1. napjával hatályba léptek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény azon rendelkezései, amelyek bevezetik az értesítési cím bejelentési lehetőségét.

A polgár értesítési címe az a cím, amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül bejelentett. Ha a polgár bejelentette, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értesítési címét is.

Az értesítési cím bejelentésére vonatkozó eljárás új jogintézményként történő megjelenése pedig szükségessé tette a büntetőeljárási törvény érintett rendelkezéseinek módosítását. Például az értesítési cím bevezetéséhez kapcsolódóan a Be.-nek a terhelt kihallgatására vonatkozó rendelkezései azzal egészülnek ki, hogy a terhelttől a kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni az értesítési címét. A kézbesítésre vonatkozó rendelkezések között a címzett kérheti az iratok részére történő kézbesítését - az idézés kivételével - az értesítési címére is.

A javaslat a lakásmaffia áldozatainak védelme érdekében biztosítja, hogy a zsarolás, csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos polgári jogi igényt is tartalmazó indítványban a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott ideiglenes intézkedésként kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését és ennek a magánfél birtokába bocsátását.

A javaslat újraszabályozza a Be. zár alá vételről és biztosítási intézkedésről szóló rendelkezéseit. Ezzel szükségszerűen módosítja többek között a bírósági végrehajtásról, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt is. Ennek során a korábbi szabályozást pontosítva, kifejezetten meghatározza, hogy mi lehet a zár alá vétel tárgya, kimondja, hogy a zár alá vétel a dolog, vagyoni értékű jog, követelés, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel.

A javaslat bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi haladéktalan elrendelésének lehetőségét, ugyanakkor garanciális szabályként kimondja, hogy az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel csak a bíróság határozatának meghozataláig tart. Terminológiai pontosítást végez a javaslat akkor, amikor kimondja, hogy a zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is feloldhatja, azaz az ügyész az eddigi megfogalmazástól eltérően nem megszünteti a zár alá vételt, hanem feloldja.

A javaslat a biztosítási intézkedés jogintézményét hatályon kívül helyezi.

A javaslat több pontja is érinti továbbá a Be. kényszerintézkedésre vonatkozó szabályait. Például módosítást követően a jármű átkutatását - a jelenlegi szabályozástól eltérően - házkutatás keretében lehet végezni, nem pedig mint jelenleg, motozás keretében.

A Be. 138. § (4) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint csak abban a kivételes esetben nincs szükség a terhelt hozzájárulására a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg. A módosítás a terhelt hozzájárulásának szükségességét minden esetben megszünteti.

A javaslat a Btk.-ban a katona fogalma módosításának megfelelően módosítja a büntetőeljárási törvény katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat módosítja végül a szabálysértésekről szóló törvényt is egyebek mellett azzal, hogy bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 2007. január 1-jén lépett hatályba, az ebben szabályozott közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatai pedig azt támasztották alá, hogy a szabálysértések esetén is indokolt lehetővé tenni a közvetítői eljárás igénybevételét.

(15.20)

Így a szabálysértési eljárás kötelező felfüggesztésének esetei is kiegészülnek a közvetítői eljárásra utalással. A közvetítői eljárást a szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértések miatt indult szabálysértési eljárások során lehet alkalmazni. A szabálysértési mediáció lefolytatására rövid idő, mindössze 30 nap áll rendelkezésre.

A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára legfeljebb akkora időtartamra függeszti fel az eljárást és utalja az ügyet közvetítői eljárásra, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet, és sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenné. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához, és a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető. A javaslat értelmében az ügy közvetítői eljárásra utalásának szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

Összegzésként elmondható, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/12617. számú törvényjavaslat, mely javaslat rendelkezéseinek túlnyomó többsége elfogadása esetén 2014. január 1-jén lépne életbe, elsősorban a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását, a hatékonyabb és gyorsabb büntetőeljárás megvalósulását célozza, figyelemmel van ugyanakkor az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra, és gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelésről is. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)