Felszólalás adatai

Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsősorban a jogalkalmazás során felmerült jogalkotási hiányosságok megszüntetésére törekedve a büntetőeljárási törvényt módosítja, de ezzel szükségszerűen összefüggően több más, büntetőjogi és nem büntetőjogi tárgyú törvényen is átvezeti a szükséges változásokat. A törvényjavaslat célja, hogy a büntetőeljárások hatékonyabbá tétele érdekében megoldást nyújtson a jogalkalmazásban felmerült problémákra, illetve hozzáigazítsa a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket a bekövetkezett jogszabály-változtatásokhoz, továbbá technikai pontosításokat is elvégez.

A jogalkalmazási tapasztalatok alapján a büntetőeljárások eredményének javítása, illetve racionalizálása céljából a törvényjavaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza. A javaslat módosítja a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat, és lehetővé teszi, hogy a másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság a felülbírálati, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban.

(14.50)

A törvényszéken tárgyalt többvádlottas, jelentős számú tárgyalási napot igénylő ügyekben előfordul, hogy a tárgyalás elnapolására kerül sor, mert a bíróság nem minden esetben tud helyettes védőt kijelölni. Az eljárások ilyen okból történő elhúzódásának megakadályozására a javaslat kibővíti az ügyvédjelöltek bírósági eljárásban történő részvételét, és lehetővé teszi, hogy az az ügyvédjelölt, aki már legalább egyéves gyakorlattal rendelkezik, a törvényszéken elsőfokú eljárásban is eljárhasson, védőbeszédet azonban nem tarthat.

Az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló törvény 2013. március 1-jével bevezette az értesítési cím bejelentési lehetőségét. Erre figyelemmel a büntetőeljárási törvény érintett rendelkezéseinek kiegészítése vált indokolttá a hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése céljából. Ennek megfelelően a javaslat a terhelt adatváltozás-bejelentési kötelezettségét kiterjeszti az értesítési címre is, az iratok kézbesítése körében rögzíti, hogy amennyiben a címzett rendelkezik értesítési címmel, és a kézbesítést arra a címre kéri, úgy az iratot arra a nyilvántartásban szereplő címére is kézbesíteni kell.

A javaslat az úgynevezett lakásmaffiaügyekben lehetőséget biztosít a sértettek jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmére. Ennek érdekében a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott ideiglenes intézkedésként kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába adását.

A javaslat ehhez kapcsolódóan a polgári perrendtartásról szóló törvényt is módosítja. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanú vallomása beleegyezése esetén a kiemelt jelentőségű ügyeken kívül is poligráf alkalmazásával vizsgálható legyen. Továbbra sem lehet azonban a 18. életévét be nem töltött tanú vallomását ilyen módon vizsgálni, még a kiemelt jelentőségű ügyekben sem.

A gyakorlat, illetve a jogalkalmazók részéről egyre több javaslat érkezett a büntetőeljárás során panasszal támadható határozatok körének bővítésére. Ezen túlmenően uniós jogi kötelezettség is indokolja a nyomozás során bejelenthető jogorvoslatok szabályozásának módosítását. Mindezekre tekintettel a javaslat visszaállítja a korábbi szabályozást, amely szerint a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten kizárja. Meghagyja viszont azt a szűkítést, amely szerint panaszra csak az jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben valakit a büntetőeljárás során fogva tartanak, az illetékes hatóság birtokában lévő azon iratokat, amelyek a fogva tartás jogszerűségének felülvizsgálatához szükségesek, a terhelt vagy védője rendelkezésére kell bocsátani. Az irányelvnek történő megfelelés érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy az előzetes letartóztatásra irányuló indítvány gyanúsítottnak és védőnek megküldött példányához csatolni kell az előzetes letartóztatás elrendelését megalapozó nyomozási iratok másolatát is.

A javaslat nem titkoltan az ároktői cselekményekre és eseményekre is reagálva módosítja a büntetőeljárási törvénynek a lakhelyelhagyási tilalomra és a házi őrizetre vonatkozó szabályait. A hatályos szabályozás szerint a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt csak akkor lehet a terhelt hozzájárulása nélkül alkalmazni, ha az előzetes letartóztatása azért szűnik meg, mert annak a törvényben meghatározott maximális tartama eltelt. A módosítás értelmében azonban a bíróság minden esetben a terhelt hozzájárulása nélkül is dönthet a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendeléséről.

A javaslat több ponton módosítja a vagyoni jogokat korlátozó büntető eljárásjogi kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, és az egységes jogalkalmazás elősegítése céljából módosítja a zár alá vétel szabályozását, illetve hatályon kívül helyezi a biztosítási intézkedés jogintézményét.

A javaslat a büntetőeljárási törvény zár alá vételre vonatkozó szabályozásának változásához és a biztosítási intézkedés hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódóan technikai pontosításokat végez további jogszabályokban is, így például a bírósági végrehajtásról szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben és a Btk.-ban is.

A javaslat a Btk.-ban a technikai pontosításokon kívül további módosításokat is végrehajt. Megteremti a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen, ezért új tényállásként vezeti be a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen bűncselekményt a büntető törvénykönyvbe.

Az egyre szaporodó sportbeli csalások, azaz a bunda ellen is elengedhetetlen a szigorú büntetőjogi fellépés. A büntetőjog jelenleg a bundázást csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja. Egyik tényállás sem képes azonban teljességgel kezelni azt, hogy a sporteredmény nem a szabályoknak és a fair play elveinek megfelelően alakul ki. Ezért szükségessé vált egy új tényállás megalkotása, amely szélesebb körben biztosít büntetőjogi fellépést a sportversenyek eredményének befolyásolása ellen. A javaslat ezért új tényállásként jeleníti meg a Btk.-ban a sporteredmény tiltott befolyásolása bűncselekményt.

A javaslat módosítja a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit is a gyakorlati tapasztalatok alapján.

A törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási eljárásról szóló 2012. évi II. törvény módosításáról is szól. A szabálysértési törvény módosításának több indoka is volt. Elsőként kiemelendő, hogy a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatai azt indokolják, miszerint a szabálysértések - mint a társadalomra a bűncselekményeknél csekélyebb fokban veszélyes cselekmények - esetében is lehetőség nyíljon a közvetítői eljárás igénybevételére.

A szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás, a szabálysértési mediáció célja, hogy a sértett és az eljárás alá vont személy közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a szabálysértés következményének jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, mindkét fél részéről önkéntes, írásbeli megállapodás jöjjön létre. A megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettség teljesítése az eljárás alá vont személyt mentesíti a szabálysértési törvényben meghatározott felelősségre vonás alól.

A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatokban megmutatkozó, kiemelkedő eredményessége megalapozza azokat a jogalkotói elvárásokat, amelyek az új jogintézmény, a szabálysértési közvetítői eljárás létrehozásához fűződnek. A törvényi szabályozás ugyanakkor teljeskörűen alkalmazkodik a szabálysértési eljárás sajátosságaihoz. Így gyorsabb és egyszerűbb, egyben költséghatékonyabb közvetítői eljárásra biztosít lehetőséget.

A szabálysértési mediáció a fiatalkorúak által elkövetett, valamint a szabálysértési elzárással sújtható szabálysértések miatt indult eljárásban alkalmazható. A fiatalkorú elkövetők esetében az európai uniós és nemzetközi normák által is kiemelt fontosságúnak minősített cél a jövőbeni jogkövető magatartás elősegítése, amely a közvetítői eljárásnak is egyik alapcélja. Az elzárással sújtható szabálysértések esetében pedig, amelyek döntő többsége tulajdon elleni szabálysértés, a sértett jóvátételi igényének gyors és hatékony biztosítása, valamint az elzárási szabálysértési büntetés alkalmazásának visszaszorítása indokolja a közvetítői eljárás lehetővé tételét.

A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői feladatok teljesítése a pártfogó felügyelői szolgálat hatáskörébe tartozik majd.

(15.00)

A szabálysértési törvény módosításának másik célja az európai uniós szabályozással való összhang megteremtése volt a hazai szabálysértési jogban. Egyrészről ki kell emelni a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelvet. A szabálysértési törvény jelenleg is szabályozza a szabálysértési eljárásokban igénybe vehető tolmácsolás lehetőségét, azonban az ezzel kapcsolatos szabályok nem elégítik ki teljes mértékben az irányelvben előírt követelményeket. Az irányelv szerint, amennyiben valamely tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a kisebb súlyú cselekményekre vonatkozó szankciókat a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól eltérő hatóság szabja ki, és az ilyen szankciók kiszabásával szemben bírósághoz lehet fellebbezni, az ilyen fellebbezést követően az irányelvet csak az említett bíróság előtt lefolytatott eljárásra kell alkalmazni.

Az irányelvben megjelölt bírósági eljárás a hazai szabálysértési eljárásnak felel meg, amely értendő egyrészről a bíróság előtt mind első fokon, mind pedig másodfokon indult szabálysértési ügyekre, továbbá a bíróság elé állítás, valamint a perújítás esetére is. A javaslat emellett a rendőrség előkészítő eljárása során is garanciális szabályokat épít be a magyar nyelvet nem beszélő, eljárás alá vont személyek ellen indult eljárásokba. Az uniós szabályozás rendőrségi előkészítő eljárásra történő kiterjesztésének okát a bíróság hatáskörébe tartozó, elzárással sújtható szabálysértések egységes és gyors, gördülékeny lefolytatására vonatkozó igény képezi.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az irányelv különösen nagy hangsúlyt fektet a jogorvoslati jogosultság biztosításának követelményére. Eszerint szükséges bevezetni azt, hogy az eljárás alá vont személy jogorvoslattal élhessen a tolmács kirendelésére irányuló kérelme elutasítása ellen, valamint tolmács kirendelése esetén akkor is, ha a tolmácsolás minősége a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti. A javaslat szerint az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról bármikor lemondhat az eljárás során. E lemondás azonban később visszavonható. A visszavonás nem járhat az eljárás késleltetésével, tehát emiatt a visszavonó nyilatkozatot megelőző eljárási cselekmények nem ismételhetők meg. Ez a szabály természetesen nem zárja ki az eljárás alá vont személy azon jogát, hogy kérje a korábban keletkezett iratok lefordítását is. Az irányelv lehetőséget biztosít azon szabály átültetésére is, amely szerint, ha a tisztességes eljárás követelménye nem sérül, a bíróság elrendelheti a lényeges iratok szóbeli összefoglalását is. Erről a tervezet szerint kizárólag akkor dönthet a bíróság vagy a rendőrség, ha az eljárás alá vont személy kifejezetten hozzájárult, ezzel megteremtve a tisztességes eljárás garanciáját.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

A szabálysértési törvény és a Btk. módosításának további okát jelentette, hogy az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló EK-rendelet vámhatósági intézkedésként bevezette az úgynevezett egyszerűsített eljárást. Az eljárás lényege, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultjának érvényes vámfigyelési kérelme esetén, amennyiben a vámhatóság az Európai Unión kívüli államból az Európai Unión belüli állam területére, Magyarország érintésével behozott szellemi tulajdonjogot sértő terméket észlel, azt feltartóztatja, és erről a vámfigyelési kérelemmel rendelkező jogosultat értesíti.

Ezzel szemben az egyszerűsített eljárás alkalmazására a hazai jogszabálykörnyezet nem ad lehetőséget, mivel azt a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi, illetve szabálysértési jogszabályok felülírják. Az Európai Parlament időközben elfogadta a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló EU-rendeletet, amely már nem opcionális, hanem kötelezően végrehajtandó rendelkezésként szabályozza az egyszerűsített eljárást. Az új EU-rendelet hatálybalépésének időpontja 2014. január 1-je. Erre figyelemmel szükséges bevezetni, hogy a korábbi rendelet tárgyi hatálya alá tartozó cselekmények esetében magánindítvány előterjesztése alapján van helye szabálysértési és büntetőeljárásnak, ellenkező esetben a rendelet szerinti egyszerűsített vámhatósági eljárás lefolytatására van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek kiemelésével és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, a kidolgozott megoldások alkalmasak a kívánt cél elérésére, és hatékonyabbá teszik mind a büntetőeljárást, mind pedig a szabálysértési eljárást. Az, hogy ez így legyen, mindannyiunk közös érdeke. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)