Felszólalás adatai

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, évek óta tartó sajnálatos tendencia az, hogy egyre több határon túli magyar diák, főleg középiskolás jön át Magyarországra tanulni, amivel valóban veszélyeztetik a határon túli magyar nyelvű közoktatás megmaradását és fejlődését.

Ugyanakkor az elmúlt hetekben a hazai és a határon túli magyar sajtóban tévesen jelentek meg olyan információk, amelyek szerint jövőre Magyarországon több határon túli magyar diák érettségizne, mint a határon túl, de ezzel együtt a helyzet valójában súlyos. Ez a tendencia, amely kialakult, jó néhány, gyakorlatilag a '90 óta regnáló kormányok közös, jóindulatú politikájának a következménye, amellyel szemben már '96-ot követően is felléptünk, és az előző kormány is jelentős lépéseket tett ennek a tendenciának a megfékezésére.

A 2001-2002-es tanévben hazánkban a középiskolákban tanuló 3613 határon túli magyar diákból 1495 volt román állampolgárságú, és egyes gimnáziumi osztályokra vonatkozó adatok hiányában feltételezhető, hogy 900-950 határon túli magyar diák érettségizett Magyarországon, akiknek körülbelül 40-45 százaléka lehet erdélyi származású magyar diák. Eközben Romániában körülbelül 7 ezren tettek érettségit. Ez a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség adataiból következtethető.

Az oktatási tárca már az elmúlt ciklusban is intézkedéseket tett, hiszen 2001 őszén módosították azt a törvényi rendelkezést, amelynek nyomán - a határon túli magyar oktatási intézmények és szervezetek álláspontjának megfelelően - a magyarországi tanulás feltételeit egy felmenő rendszerben megszigorították.

A 2002-2003-as tanévtől kezdve, ha a nem magyar állampolgárságú tanuló nem szülővel együtt tartózkodik Magyarországon, akkor az ellátásért igénybevételi díjat kell fizetni, az iskolák pedig nem igényelhetnek normatívát. Tehát ettől az évtől kezdve ez egy jelentős szigorításnak tekinthető.

Ugyanakkor a határon túli magyar diákok többnyire azért szeretnének magyarországi középiskolákban tanulni, mert úgy gondolják, hogy az itteni középiskolai tanulás megkönnyíti a belépésüket a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az előző ciklusban, tehát 2001 végén az OM módosította a felvételi rendelkezéseket oly módon, hogy a Magyarországon érettségizett határon túli diákok ne részesülhessenek felsőoktatási ösztöndíjban. A pályázati kiírás szerint ez egy kizárási tényező.

A kérdés az, hogy ezeket az ismereteket, ezeket a pályázati feltételeket világosan tudjuk-e közvetíteni a határon túli magyar oktatásban részt vevő diákok, tanárok és szülők számára, hiszen szerintem ezek az intézkedések, amelyeket 2001 végén, de 2002-2003-as hatással az előző kormány meghozott, jelentősen csökkenthetik az itt tanuló középiskolások számát is.

(11.00)

Ugyanakkor pozitív programokkal is elő kell állni. Egyfelől már jó néhány törvényi vonatkozásban sikerült jelentősen növelni és javítani a határon túli magyar oktatás feltételeit, másrészt pedig szeretnénk felgyorsítani a határon túli magyar iskolák internethálózatra történő csatlakozását és olyan típusú szolgáltatásokat biztosítani számukra, amelyek a magyar diákokhoz hasonló információbőséggel látják el a kint tanuló diákokat is. Ehhez kapcsolódik a pedagógus-továbbképzés rendszere a határon túli pedagógusok számára és számos olyan ösztöndíjforma, amely kifejezetten a szülőföldön történő megmaradást szolgálja.

Kérem képviselőtársaimat, segítsék a továbbiakban is, hogy az a közösen vállalt cél, hogy lehetőleg minél többen tanuljanak a szülőföldjükön, és ezáltal a magyar nyelvű közoktatás megmaradjon a határon túli magyar területeken is, megvalósuljon.

Köszönöm szépen a kérdést, és kérem válaszom elfogadását.