A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Köszönöm a szót. A következő: most hallgatja Jutka néni a Bethlen Gábor utcában a rádió adását, és azt fogja nekem otthon mondani, hogy Mihály, kedves, lejárt az M5-ös szerződése. Azt mondta a miniszterelnök, hogy meg fogjuk venni. Eladjuk ezért a Postabankot. Mihály! Hát miért nem vették meg akkor azt az autópályát? Miért vesznek föl olyan hitelt, amiről azt sem tudod mondani, hogy mennyibe kerül? Aztán most utólag idehozzák a parlament elé, Mihály, hogy hagyja jóvá, amikor nem is láttuk? Azt sem tudjuk, mennyibe fog ez az út kerülni?

Hát, közpénzügyi államtitkár úr, hogy fogok én Jutka néninek válaszolni? Tessék nekem megmondani azt, hogyan ügyel ön az állam pénzére, és mit fogok én mondani Jutka néninek, hová tűnt el a 101 milliárd forint? Hát a miniszterelnök úr azt mondta, sőt, még számolgattuk is Jutka nénivel a Bethlen Gábor utcában, hogy nem kerül ez az M5-ös annyiba, futja még a Békéscsaba-Kecskemét közötti útszakaszra! Na most, kedves államtitkár úr, mit mondok én Jutka néninek a Bethlen Gábor utcában, mennyibe kerül ez a kutya M5-ös, oszt miért veszünk föl hitelt, ha valamire megvan a pénzünk? Ezt csak a buta ember csinálja!

No, kedves államtitkár úr, próbáljunk meg erre a kérdésre választ adni valamilyen úton-módon. (Dr. Géczi József Alajos: Így már jó. - Dr. Fónagy János: Így már érted? - Derültség.)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy aki most ismételten a rádiót hallgatja, tisztelt hölgyek, urak, tisztelt Ház, azt fogja mondani, hogy amiről itt szó folyik, az képtelenség. Kedves államtitkár úr, én úgy gondolom, hogy a választók, akik az ön számára is léteznek, ezt a dolgot nem fogják megérteni. Hogyan fogunk mi számot adni arról, hogy fölvetődik egy kérdés ebben az országban, és nem lehet megnézni, nem lehet rá korrekt választ adni? Ha nincs mit takargatni, akkor mitől kell félni? Én már azt gondoltam volna, hogy ön ezt megnézi, és referál a parlamentnek, hogy ez van, az van, amaz van. Volt ebben a tisztelt Házban arra példa, hogy államtitkár lemondott vagy épp miniszter is, és ehhez hasonlók.

Visszatérve erre a dologra, úgy gondolom, hogy ezt sem fogja tőlem Jutka néni elfogadni, aki a Bethlen Gábor utcában lakik, de néha a piacon is megakaszt engem, mert Jutka néni nem politizál - csak már nincs itt államtitkár úr, aki ezt fölvetette -, ő csak racionálisan gondolkodik, és ha ő megért dolgokat, akkor biztos, hogy jól csináljuk, és ha valami ellenvéleménye van, akkor holt sicher, hogy valami bűzlik Dániában. Erre az ügyre is azt fogja mondani, mint az előző kérdésre, hogy Mihály, itt bűzlik valami Dániában, nézzék már meg ezt az ügyet! Jutka néni azt is fogja mondani, és csípőre teszi majd a kezét: mondja meg a Kellernek, hogy nem üvegzsebe van, hanem valószínű, üvegszeme van neki, hát vegyen hozzá okulárét, hogy jobban lássa a problémákat. (Keller László: Én nem személyeskedtem! - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azt is mondja majd Jutka néni… (Zaj.) Nem én vagyok az üvegzseb-államtitkár! Azt is fogja mondani Jutka néni, hogy igen, Mihály, Ádernak igaza volt: nekem hazudtak éjjel-nappal, minden hullámhosszon, de most már elegem volt, és ne higgyék, hogy hülye vagyok! Nem fogja hinni az autópályáról, nem fogja erről az ügyről hinni, és neki elege van már ebből.

Tisztelt Képviselő Úr! Gondolkozzon a magyar állampolgár fejével, aki a rádiót hallgatja most is, mint mondtam: ő ezt tőlünk nem fogadja el. Azt is fogja nekem mondani a választópolgár, hogy tisztelt képviselő úr, rossz híre van ennek a Háznak - mintha csinálnák! Mondja, direkt csinálják azt, hogy maguknak rossz hírük legyen?! Hát ennyire bűz van ott? Ne haragudjon meg, azt is fogja mondani, hogy magát meg a Domokos urat én ismerem, meg még sok mást. Nem hiszem, hogy a sok becsületes ember közt annyi konkoly van, hát vigyázzon magára, mert aki korpa közé keveredik, megeszi a disznó! No, hát én nem szeretnék ilyen lenni. Épp ezért úgy gondolom, ha fölvetődik egy probléma az országban, akkor arra igenis választ kell adni, tisztelt képviselő úr.

Hiteltelenné tesszük magunkat, tisztelt képviselő úr, pontosan ezekkel a vitákkal, amikor egy ilyen problémánál és másnál is csak visszafelé mutogatunk, és nem nézzük meg adott alkalommal azt a kérdést, és nem vizsgáljuk meg, és nem adunk az embereknek konkrét választ. Erre azt várhatják tőlünk a rádióhallgatók és Magyarország állampolgárai, hogy csináljanak már, tisztelt képviselő urak, végre rendet, ne beszéljenek mellé, ne mutogassanak vissza, hanem arról beszéljenek, ami napirenden van. Tudja, azt is mondaná nekem Jutka néni a Bethlen Gábor utcából, hogy ha ennyire mellébeszélnek, maga már régen megvonta volna valakitől a szót, azt mondta volna, hogy beszéljen a napirendről. Arról a napirendről kellene beszélni, hogy megnézik ezt a kérdést vagy nem nézik meg, rendben van az autópálya szerződése vagy nincsen rendben. Mert azt is fogják mondani, hogy nem esznek már mindent meg a magyar állampolgárok, mert elegük van belőlünk.

Úgyhogy én is azt mondom: ne egyenek meg mindent, tegyünk rendet végre, és tegyünk erre a kérdésre is pontot a vizsgálattal, van-e valami takargatnivaló vagy sem. Tisztelt hölgyek, urak, ez a kérdés, erre kell választ adni!

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megvallom őszintén, hogy nagyon zavarodott helyzetben vagyok, ugyanis hallgatva a kormánypárti képviselők érveléseit, takto bugye, ahogy a tót mondja, ahogy van, úgy van, úgy jó, ahogy működik; azért ez nincs helyén, tisztelt képviselőtársaim. Ugyanis leírta az ÁSZ, hogy a tisztelt tulajdonost megjelenítő parlament foglalkozzon ezzel az üggyel. (Gőgös Zoltán: Ezt csináljuk!)

Azt mondják, hogy mit várunk el. Nem hiszem, hogy arról van szó, hogy most mit várunk el, és mit nem várunk el, de azt mindenféleképpen elvárjuk, hogy egy részvénytársaság, amelynek költségvetési kapcsolata van, jelentős állami, azaz közpénzből támogatott… Nagyon hálás vagyok, hogy Keller képviselő úr megjött, mert úgy gondolom, hogy csősze a közpénznek (Derültség.), és nemcsak üvegzsebbel, hanem jó látással észreveszi a gazdálkodás problémát. Nos tehát, nincs jól ez így, mégpedig úgy gondolom, nem lehet az a szándékuk, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy most azt mondják, hogy jól van ez így, mert akkor jobb hírt ír rólunk az MTI.

(15.00)

Akkor sandaság van az ügyben. (Derültség.) Akkor azt mondom, ha túl sok pénzt költenek, méghozzá felelőtlen módon, akkor ezt a dolgot meg kell vizsgálni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vigyázz, mert rosszat írnak rólad!) Miért? Á, csudát! Úgy gondolom, hogy nagyon fontos kérdésre kell rávilágítanom.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A Tulajdonosi Tanácsadó Testület nem fogadta el ezt az elszámolást. Erre föl a kormánypárti képviselők pedig azt mondják, hogy jól van ez így. Hát akkor miről beszélünk? Sőt, mi több, azt sem tudják, hogy amikor a tisztelt kormányuk 2003-ban további állami támogatást biztosított, azt mondta, hogy ehhez üzleti terv szükségeltetik. Akkor miért nem beszélünk itt részvénytársaságról, ha már a kormány is deklarálta, hogy részvénytársaságnak fogadja el, és kéri hozzá a feszes és pontos gazdálkodást? Itt nem történt meg ez, és ezért vitatkozunk és beszélünk erről. Tisztelt Hölgyek, Urak! Azt javaslom, hogy erről tárgyaljunk.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, Keller képviselő úr, államtitkár úr, hogy méltatlan volt, amit mondott. Ugyanis nem értem, miért beszél más dologról, amikor arról beszélünk, hogy a nemzeti hírügynökségről van szó, és ennek a feladatát nem kell kitalálni.

Kedves Keller Képviselő Úr és Államtitkár Úr! Van ott elnök, van ott alelnök, van ott mindenféle menedzsment, sőt mi több, tulajdonosi tanácsadó testület, sőt fb. Keller képviselő úr, arról szól a történet, hogy itt úgy néz ki a dolog, hogy számolatlanul folyik a pénz, nem jól gazdálkodnak. És ki mondhatja ezt? A Számvevőszék mondta, mert leellenőrizte. Most arról beszélgetünk, amit Domokos képviselőtársam mondott, hogy legyen végre pénzügyi rend a tisztelt Magyar Távirati Irodánál. Nincs, kedves képviselő úr!

Nyilvánvalóan fura egy dolog, mert ez egy kvázi költségvetési intézmény. Azért kvázi költségvetési intézmény, majdnem költségvetési intézmény, mert a parlament dönt arról, hogy milyen forrásokat bocsát rendelkezésre. Kvázi részvénytársaság, mert a piacon van. De egyik funkciójának sem felel meg, tisztelt képviselőtársam! Azért nem felel meg, mert ha költségvetési intézmény lenne, akkor már régen megbillentették volna a vezetőket, mert nem tartja be a költségvetésére vonatkozó jogszabályokat. Sőt, ha részvénytársaság lenne, akkor meg a tulajdonosok billentették volna már a menedzsmentet a csudába, mert szintén nagyon fontos, hogy ne termeljen ez a részvénytársaság további veszteségeket, ne élje föl a vagyonát. Akkor úgy fogunk járni, mint a többi közmédiummal, hogy föléli a vagyonát.

Nos, úgy gondolom, hogy pénzügyi rendet kell teremteni itt is, és a menedzsmentnek kell költségekre, létszámra és fejlesztésre, sőt a piachoz való alkalmazkodásra is elképzelésének lenni. Azt hiányolja Domokos László képviselőtársam és a Fidesz-frakció is, hogy nem látjuk ennek a kialakulását. Sőt mi több, erre azt mondja a tisztelt Állami Számvevőszék, hogy nincs ez így jól, és le is írja hosszan.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki oldalon.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó képviselő úr azt mondja, hogy a rendtől nem lesz még megtakarítás, azaz nem lesz eredmény. Hát, tisztelt képviselő úr, nem tudom, hol tanult közgazdaságtant, én sem franciául, sem németül, de magyarul igen. Úgy gondolom, a pénzügyi rend eredménnyel jár, mégpedig úgy gondolom, ha ki kell fejtenem a tisztelt Ház előtt, csak meg kellene ismételnem mindazokat, amelyeket az Állami Számvevőszék mond. De ha nem mondom el azt, hanem csak egyébként elmondom, hogy mi a menedzsment feladata, többek között a költségekkel való gazdálkodás.

Úgy gondolom, nagyon lényeges kérdés a fejlesztési terv. Azonkívül nagyon fontos - mindenhol a legdrágább költség a munkaerő - a létszámgazdálkodás. Aztán úgy gondolom, hogy kellene fejlesztési stratégia, meg sok egyéb más, alkalmazkodás a piachoz.

Úgy gondolom, hogy ténylegesen ez a menedzsment feladata, és ezt most, úgy látszik, hiányoljuk, és nem látjuk az MTI, azaz a Magyar Távirati Iroda vezetésében. Úgy gondolom, a Magyar Távirati Iroda közmédium esetében nem kell pozitív eredményt elvárnunk, nem kifejezetten előírás, de legalább nullszaldósnak kell lennie. Azt is gondolom, hogy 2002-ben mi azért voltunk kissé engedékenyek ezzel a veszteséggel vagy negatív eredménnyel, mert nagyon sok embert eltávolítottak. Azt mondtuk, hogy ez végkielégítéssel jár, nyilvánvaló, hogy veszteséget jelentett. Nem vizsgáltuk túlságosan a számvitel kérdéseit, az ott levő adatokat, de a menedzsmentnek ez 2002-ben figyelmeztetés kellett volna legyen 2003-ra. Nem történt meg.

Nos, épp itt az ideje, miután ez az év is eléggé rosszul néz ki, hogy igenis foglalkozzunk a renddel, mégpedig a pénzügyi renddel, és még egyszer megismétlem, a költségekkel való gazdálkodás tekintetében a fejlesztéssel, a létszámgazdálkodással, sok egyéb mással, tisztelt képviselőtársam. Úgy gondolom, miután a piacon van, üzleti stratégia sem árt.

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kárpáti Zsuzsa Képviselő Asszony! Beszélünk magunkkal, sőt én még magammal is szoktam alkalmasint, eléggé el nem ítélhető módon. 12 százalékkal több volt a forrás, ez így igaz, csak ne felejtse el, kedves Kárpáti Zsuzsa, hogy az önkormányzatok működésével kapcsolatos költségek 90-95 százalékát teszik ki általában az önkormányzatok összbevételeinek, összkiadásainak. Ebből az intézmények működése 80-85 százalék, tisztelt Kárpáti Zsuzsa, és ha a bérköltség és járulékai megemelkednek, akkor innentől kezdve kevés a 12 százalék. Márpedig önök eléggé helyes módon megemelték a béreket átlag 50 százalékban, de ugyanakkor ezt a terhet, költséget velünk fizettették ki, mint a rossz barát, aki meghív a kocsmába, és velem fizetteti ki az őáltala rendelt számlát.

Én azt mondom, hogy 2003 nem volt az önkormányzatok éve. Úgy gondolom, e tekintetben meg kell hallgatni a szövetségek véleményét, mindegyikét, és az ÁSZ véleményét, amit a 2003. évi költségvetéssel kapcsolatban már előre jeleztek.

Most egy más kérdésről szeretnék beszélni. Mégpedig arról, Füle képviselő úr, ön azt mondta, hogy 3200 önkormányzat van, és nem bírja az ország. Képviselő úr, megdöbbentem. Én úgy gondolom, hogy ha ön a 3200 önkormányzat létére azt mondja, hogy nem bírja az ország, akkor ön megkérdőjelezi a demokratikus önigazgatás, önkormányzás alappilléreit. (Dr. Füle István közbeszólására:) Tisztelt képviselő úr, pontosan ezt mondta, nézze meg a jegyzőkönyvben.

Ha arról beszélt volna, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtsanak a települési önkormányzatok, akkor beszélhetünk ennek szakmai kérdéséről, de ha ön kijelenti azt, hogy nem bírja az ország a 3200 önkormányzatot, akkor valahol ön nem jó helyen áll, és nem hiszem, hogy méltó képviselőnek lenni. Ezt pont akkor mondja, amikor a települési önkormányzatok napja van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, de tiltakoznom kell. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértek Göndör képviselő úrral, mégpedig abban, hogy ha felvetünk egy problémát, akkor a jövőre vonatkozó javaslatot is meg kell mondani. Meg fogom tenni, tisztelt képviselő-testület - bocsánatot kérek -, tisztelt képviselőtársaim. Úgy gondolom - s most tessék figyelni -, hogy az önkormányzatok nagyon fontos dolgot, közszolgáltatást nyújtanak tízmillió embernek. Én azért tiltakoztam, mert azt mondták, hogy 3200 önkormányzatot nem visel el az ország. Ez ellen most is tiltakozom, és ha bármikor lehetőségem lesz, tiltakozni fogok az ilyen kijelentések ellen. Tudniillik az a demokratikus berendezkedést kérdőjelezi meg, aki egyáltalán beszél arról, hogy nem kell önkormányzatiság.

De most beszéljünk másról, mégpedig arról, hogy a szolgáltatások, az intézmények működtetése jellemzi az önkormányzatokat. Tisztelt hölgyek, urak, ha marad pénz, akkor fejlesztenek. Arról van szó, hogy a működési költségeket önök megemelték a bérköltséggel, és ezt nem finanszírozták le; ezt nem én mondom, hanem a szakmai szövetségek. A kormány a tavalyi és az ez évi költségvetés után 250 milliárd forinttal tartozik az önkormányzatoknak, azzal, amit nem finanszírozott le a kötelező feladatokhoz. És ha marad fejlesztésre lehetőség, azt hogyan csinálják? Kérem, pályázzunk, persze, hogy pályázzunk. És az önerőt honnan biztosítjuk? Pályázat útján, sőt mi több, hitellel. Gondolják végig, hogy eladósodunk! Otthon pont azért szekálnak minket, hogy eladósodunk, mert szeretnénk fejleszteni. De mi van a kicsikkel, a kis településekkel, ahol a működésre sincs meg a forrás? Ez a gond, tisztelt képviselőtársaim.

A 2003-as költségvetés és a mostani zárszámadási törvény arról szól, hogy hogyan volt 2003-ban. Rosszul volt, tisztelt képviselőtársaim, mert nem finanszírozta le a parlament az önkormányzatok működései költségeit, nem fedezte le, és ezt nem én állítom, hanem a Számvevőszék és az önkormányzati szövetségek.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok 2003. évi gazdálkodásánál felvetődő kérdések nagyon lényeges kérdésre reflektálnak és világítanak rá; többek között arra, hogy milyen kötelező feladatot címzünk a 3200 önkormányzathoz. Nos, ha a feladatot hozzátűzzük, ahhoz pénzről is kell gondoskodni, és 2003 nem erről szólt az állami költségvetésben, és ezt mondja minden önkormányzati szövetség, a kötelező feladatok mellé a kormány nem tette hozzá a pénzt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van.)

Ez tény, kérem, és ezen kár vitatkoznunk, mert ezt rajtunk kívül állók is megállapították, az önkormányzatok és az Állami Számvevőszék, valamint a szövetségek. 250 milliárddal tartozik a kormány a két év működési kiadáshoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arról lehet beszélni, és az nem demagógia, hogy milyen szakmai metódussal, hogyan lehet korszerűsíteni az önkormányzatok hivatali munkáját. Ez egy más kérdés. De nem tévesztendő a hivatali munka az önkormányzatisággal. Az alkotmányos és törvényes szervezet, és úgy gondolom, nem megkérdőjelezhető. Jelenleg Magyarországon 3200 van, a törvényhozás bölcsességén múlik, hogy hogyan, miként lesz tovább. De én úgy gondolom, addig az önkormányzatiság tabu, amíg ezt a törvény nem rendezte másként. És ehhez ragaszkodnunk kell. Viszont a kötelező feladatok szaporodnak, és hozzá a források pedig nem.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Nem maradt időm arra, hogy elmondjam, milyen javaslataim vannak. Úgy gondolom, a 2003. évi költségvetés is példa arra, hogy lehetett volna több forrást biztosítani az önkormányzatoknak, ha az állam mértéktartó. Tehát a központi igazgatás költségei jelentősen megszaporodtak, és elkövetkeztek olyan kormányzati problémák, pénzügyi gazdálkodási problémák, amelyek tovább sújtják a költségvetés szaldóit, és ezért kevesebb marad az önkormányzatoknak.

Tisztelt Hölgyek, Urak! A kormánynak kell jobban kormányozni, több pénz marad az önkormányzatoknak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy Jauernik képviselőtársam nem szemlélte igazán kritikusan a 2003. évi költségvetést.

Képviselő Úr! Nekem a nagyanyám azt mondta, hogy kisfiam, tanuld meg, az ég nem rózsaszín és nem fekete, hanem az ég kék, de sajnos ez az ég lehet derűs, lehet borús és lehet napfényes. No, tisztelt képviselő úr, ha e mérsékeltebb irányzatban próbálunk színjelzőt találni, akkor erősen borús volt, mondhatnám, majdnem viharos volt a felhő az önkormányzatok 2003. évi gazdálkodása felett.

Képviselő Úr! Ön majdnem teljesen rózsaszínben festette föl, hogy 12 százalékkal több forrása volt. Ön mondta az előző szavaiban azt, hogy nincs egyensúlyban a kitűzött feladat és a finanszírozás. Kérem, a 2003-as évben teljes egészében megörököltük a béremelés 50 százalékát. 12 százalékot adott a kormány, mondja ön - én nem láttam, de maradjunk annyiban, hogy igen. De ugyanakkor a bérek 50 százaléka, amely a működési költségek 85-90 százaléka, az bérköltség, tisztelt képviselő úr. Tehát úgy gondolom, hogy 2003 igenis pontosan kormányzati, és ne tessék mellébeszélni, kormányzati intézkedésből többletterheket jelentett az önkormányzatoknak, és a központi költségvetés, az állami költségvetés ezt nem finanszírozta le.

Nos, tehát úgy gondolom, hogy a normatívák tekintetében is, nézzük csak meg ezeket a bázisszámokat, és kérem, a szakmával meg lehet vitatni, még a polgári kormány idejében elértük az általános iskolai oktatás 80-85 százalékos állami normatíváját, azaz annyit finanszírozott a tényleges költségből. Ez lezüllött 65 százalékra, tisztelt képviselő úr. Akkor most ki ügyeljen arra, hogy a feladatok mellé forrást kell tenni, tisztelt képviselő úr?

Én úgy gondolom, ez kormányzati felelősség, és a kormány sajnos ezt a fontos elvárást az elmúlt évben az önkormányzatok tekintetében nem teljesítette. Köszönöm, hogy szólhattam.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, mélyen tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Jauernik képviselő úr azt mondja, hogy nem mondok igazat. Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ön akkor nemcsak rám mondja ezt, hanem az ÁSZ-ra is, és ugyanezt mondja az önkormányzatok összes szövetségére, akik állítják, hogy a 2003. év sajnos nagyon zivataros és felhős, sőt mi több, sötét volt az önkormányzatoknak.

Nos, tisztelt képviselő úr, azt mondta annak idején, 2002-ben az önök kormánya minden településen - kérdezzék meg, Kunszentmártonban is így volt -, hogy több pénzt az embereknek és több pénzt az önkormányzatoknak - pont fordítva, de teljesen mindegy. Lényeg az, hogy ez sem valósult meg, mert amire többet adtak, és most nem vitatkozom önnel a számokon, nem csak feladatot adtak a megemelkedett forráshoz. Tisztelt hölgyeim és uraim, emlékezzünk vissza a gázáremelésre: 40 százalékkal sújtotta az önkormányzatokat. Nézzük meg akkor a villanyár emelését, gondoljunk a közüzemi díjakra. Sőt mi több, tisztelt képviselő úr, elfelejti az áfa emelkedését, amely szintén sújtotta az önkormányzatok gazdálkodását.

Tehát egy kézzel adott, kettővel visszavett a tisztelt kormányzat. Tisztelt képviselő úr, növekedtek a szociális kiadások az önkormányzatoknál azért, mert az emberek sajnos pontosan ezek miatt az áremelések miatt szegényedtek. Tudja, hozzám jó párszor jött idős néni, akinek 27-30 ezer forint a nyugdíja, hogy nem bírja kifizetni a gázszámláját, a villanyszámláját és a szociális segélyek száma meggyarapodott. Azonkívül 400 ezer új munkahelyet ígértek. Viszont a munkanélküliség nőtt, tisztelt képviselő úr. Ezek az emberek megjelentek (Dr. Vojnik Mária: Nem nőtt!) az önkormányzati szociális ellátórendszerben (Göndör István: Több igazságot, képviselő úr!), és muszáj volt támogatni őket.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Úgy gondolom, hogy mindezen növekményeket nem ellensúlyozta a gázáremelés, a villanyáremelés, a gyógyszeráremelés és sok egyéb más. Kormányozni nagyon nehéz, méghozzá jól, nagyon nehéz, de ha valaki otthon kiseperi a konyhát, üres kamrában bolond a háziasszony.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Göndör képviselőtársam mondott olyat az otthonteremtéssel kapcsolatban, ami, úgy gondolom, azért kijavításra szorul. Ugyanis én úgy gondolom, az államháztartás hiányát nem elsősorban a lakásépítés állami támogatása okozza - hangsúlyozom még egyszer, elsősorban. Tehát ha most 2004-ről is beszél, az államháztartási hiányról, akkor nem hiszem, hogy a nagyon fontos cél és a 30 vagy 15 millió problémája jelentette ezt a gondot.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha elgondolkodik rajta, '94 és '98 között nem épültek otthonok, sőt '90-et követően sem, és elbizonytalanodtak az állampolgárok, felfokozott igény van az otthonteremtésre. Tisztelt Képviselő Úr! Ha önök úgy gondolják, hogy nem támogatják olyan mértékben az otthonteremtést, mint a polgári kormány tette, ez legyen az önök gondja, megítélik majd a választópolgárok és a fiatalok. De egyet szeretnék elmondani önnek: aki nem tud építeni vagy nem tud vásárolni új lakást, akkor annak használt lakást kell vennie. Annál nincs szociálpolitika, és ahhoz kevés a 15 millió forint, tisztelt képviselő úr, jó, ha tudja. Viszont az egy nagyon fontos állami cél, hogy legyen lakásmobilitás, mert akkor mindenki a szükségleteinek megfelelően tudja lakásigényét kielégíteni, és ez jó az államnak, jó nekünk.

(20.10)

Úgy gondolom, szembesíteni kell önöket azzal az ígéretükkel - és nem szívesen teszem, higgye meg, de önök ígérték -, hogy önök a polgári kormány lakástámogatási politikáját továbbfejlesztik, bővítik. Nem ez történt, tisztelt képviselő úr. Visszafejlesztése történt! (Jauernik István közbeszól.) Úgy gondolom, hogy önök nem tanultak 2002 száznapos programjából, annak anyagi kihatásaiból, ezért sikerült félre a 2003-as év. Az a véleményem, hogy ez 2004-ben is látszik. Ennek következménye van a napokban itt a parlament előtt.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam, de azért a szociális bérlakásokról még lehetne szót ejteni.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem én hoztam szóba az államháztartás és a lakástámogatás közötti összefüggéseket, hanem Göndör képviselőtársam. Azt most is állítom, hogy nem lehet arra hivatkozni, hogy egy magasabb összegű lakásvásárlási támogatás okozza az államháztartás hiányát, ez nem igaz. Ha erre a következtetésre jutnak (Göndör István: Nem is ezt mondtam!) 2003-at és 2004-et is illetően, nem járnak közel az igazsághoz. Mondja azt, hogy nem az öngondoskodást támogatja, de az állam terhére tegye. Úgy gondolom, erről majd szintén a választók mondanak véleményt. Egy országnak fontos az öngondoskodást támogatni, az otthonteremtés szempontjából a fiatalokat támogatni, mert azt hiszem, ekkor számíthatunk arra, hogy gyermeket is vállalnak, és ez fontos nekünk.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos kérdés kimaradt, mégpedig a szociális bérlakások ügye az öngondoskodással összefüggésben. Vannak Magyarországon olyan félkarú, ellehetetlenült családok, akik nem tudnak otthont teremteni. Viszont 2003-ban is visszaesett a szociális bérlakások építésére fordítható összeg. Szeretném szíves figyelmükbe ajánlani, hogy ezt vegyék evidenciaként, mert igenis, úgy gondolom, egy kormánynak kötelessége, egy parlamentnek kötelessége az öngondoskodásra való buzdítás mellett támogatni azokat, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném ismételten szembesíteni önöket azzal az ígéretükkel, hogy önök a polgári kormány által kitűzött otthonteremtési célkitűzéseket továbbfejlesztik, továbbfolytatják, sőt bővítik. Nem ez történt. Erre hivatkozni, hogy azért van gondja a 2003. évi zárszámadásnak, mert az otthonteremtést preferálta, úgy gondolom, nagyon távol áll az igazságtól. Köszönöm.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 29. számú módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném kérni önt és a kormányt, hogy egyértelműen próbáljon meg választ adni arra a kérdésre, hogy támogatja-e dr. Világosi Gábor képviselő úrnak a törvényjavaslat 31. §-át kiegészítő javaslatát, amely szerint kettő új bekezdéssel kívánja kiegészíteni. Ugyanis az előterjesztő képviselője a gazdasági bizottság ülésén egyetértett, míg a költségvetési bizottságban nem támogatta ezt a 29. számú, Világosi Gábor-féle indítványt.

Miről van szó ebben az indítványban? 1 milliárd 4 millióról van szó, mégpedig a következő szöveg van; az indokolását nem láthatom most, mert nincs közelünkben, de elolvasom a módosító indítvány szövegét: “Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a száz százalékban állami tulajdonú Kisrókus 2000 Ingatlankezelő Kft. - és most tessenek figyelni! - az APEH által megállapított 728 millió - a forintokat nem emlegetem - és a 275 millió forint késedelmi pótléknak a Magyar Államkincstárnál vezetett APEH általános forgalmi adó bevételi számlára, illetve késedelmi pótlék bevételi számlára való fizetési kötelezettsége alól mentesüljön.ö

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ez nagyon rossz üzenet lenne. Még ha állami tulajdonú is egy cég, és nem fizeti be az áfáját, akkor nem azt kell csinálnunk, hogy a költségvetésben ezt elengedjük, és eltöröljük ezt a befizetési kötelezettségét, hanem ki kell rúgni a vezetőket.

(21.10)

Elmondok önöknek egy példát egy önkormányzati cégről, ahol közmunkát szerveztek. Az önkormányzat jogosult a közmunkára, megbízza a kft.-jét, és szerződést köt vele, mert a közpénzekkel el kell számolni, márpedig a munkaügyi központ támogatja, el kell számolni, és szépen megbízza szerződéssel a cégét. Elszámol ezzel a céggel a közmunkák terheiről, a befizetésekről, s nem ad neki semmi mást. Kitalálja az APEH - merthogy az államkassza bajban van -, hogy be kell fizetnie a kft.-nek 10 millió forint feletti áfát. Ha ezt most az önkormányzat mint száz százalékban tulajdonosa ennek a cégnek, elengedte volna - mert ugye elengedi -, akkor nem is dolgoztak volna meg azért a problémáért, hogy ugyan már, kedves APEH, gondolja már végig, hogy a magyar államkasszából közmunkát szervezve, azt lebonyolítva egy produktív céggel, amelynek száz százalékban tulajdonosa az önkormányzat, hogy a csudában kell erre még áfát is terhelni, hiszen az állam az egyik zsebéből kiveszi, a másikba beteszi.

Egy ingatlankezelőnél pedig úgy gondolom, hogy ingatlannal foglalkozhat ez a kft., és akármilyen tulajdonlású, nem jogosítja föl arra, hogy az állami pénzzel felelőtlenül bánjon. Nagyon rossz üzenet erre, tisztelt képviselőtársaim, ha elengednénk az áfabefizetési kötelezettséget, amelyet jogerősen megállapítottak, mert akkor arra buzdítanánk a száz százalékban állami tulajdonú cégeket, hogy ezek a cégek, mint a Magyar Televízió és sok egyéb más, ne fizessék be a munkaadói, a munkavállalói járulékot, az adót, az áfát és sok egyéb mást.

Szeretném önöket emlékeztetni egy másik történetre, amely a 2002. évi zárszámadás kapcsán volt, mert ez most egy SZDSZ-es javaslat. A 2002. évi zárszámadás kapcsán Keller úr hasonló módon egy ilyen járulék- és adómegfizetési ügyben indítványozott módosítást egy Pest megyei önkormányzatnál, és el kellett engedni. El is engedték, ha jól emlékszem, bár olyan dühös voltam, hogy nem figyeltem meg a végét ennek az ügynek.

Nos, ha mi akár önkormányzatnál, akár más, állami tulajdonú cégnél vagy önkormányzati cégnél elengedjük, és behozzuk ide a költségvetési törvénybe, hogy ne kelljen megfizetni a jogerősen megállapított járulékot, akkor kérem, ebben az országban senki sem fogja tisztelni a törvényt, mégpedig az áfatörvényt sem. Úgyhogy én úgy gondolom, tisztelt kormány, tisztelt államtitkár úr, gondolják meg a támogatását. Én úgy gondolom, hogy ilyet nem szabad csinálni, mert ez egyenlő a jogbizonytalansággal, mert aki ki tudja járni, annak nem kell befizetni, aki meg befizetné, az majd meggondolja, hogy befizeti-e, mert hátha ő is ki tudja járni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a módosító indítvány véleményem szerint 1 milliárd 4 millióról szól, amelyet a költségvetésnek, azaz a zárszámadási törvénynek kellene állnia, és nem kellene megfizetnie ennek a Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft.-nek. Még egyszer mondom: jogerősen megállapított áfa- és késedelmikamat-tartozásról van szó. Úgyhogy kérem önöket, hogy e tekintetben a törvényt tisztelve járjunk el, és ne emeljük be egy másik törvénybe a felmentést.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Félreértés ne essék, én nem lobbizok a 29. számú módosító indítvány mellett, hanem azt szerettem volna mondani, a kormány döntse el, hogy nem támogat ilyen indítványokat, mert nagyon rossz üzenete lenne a kormánynak, ha az állami tulajdonú kft. nem fizeti be az áfát, ha az egyesület nem fizeti vissza a hitelt a banknak, akkor a banknál is helytállunk, és a kft.-nél is helytállunk. Az állami költségvetés ilyen ügyekben ne álljon helyt, hanem a dolognak legyen jogi következménye. Aki nem fizette vissza a hitelt, az a bankkal - amelynek van biztosítása - intézze el, és ha valaki nem fizette be az áfát, akkor fizesse be, mert jogkövetőnek kell lenni minden egyes gazdasági szervezetnek, egyesületnek, állampolgárnak, legalábbis mindenkit a törvény tiszteletére szeretnénk rászorítani.

Ha ilyen módosító indítványokat támogat a kormány, akkor önmaga mutat majd példát arra, hogy az állampolgárok ne kövessék a törvényt, és ne fizessék meg, amit meg kell fizetniük, hanem keressenek valami áthidaló megoldást, lobbizzanak, mondjuk, a zárszámadási törvénynél, hogy akár 1 milliárdot, akár 10 milliárdot írjanak le szépen az állami költségvetésben az adófizetők pénzéből azért, mert valakik rosszul dolgoztak vagy felelőtlenül vállalkoztak. Ez az ügy nem vis maior, de a másik sem, amikor az egyesületek hitelt vettek fel, hanem - úgy gondolom, nem megbántva őket, hogy - felelőtlennek tűnő gazdálkodás. Még egyszer mondom, nagyon rossz üzenet és precedens lenne. Az áfát pedig be kell fizetni, és a hitelt vissza kell fizetni, a bankok pedig biztosítsák a követeléseiket, ahogy tudják, és akkor helyezzenek ki sok pénzt és forrást, amikor annak a fedezetét is látják.

Csak arra szeretném biztatni a kormányt, hogy legyen egyértelmű a döntése, ne igent meg nemet mondjon, hanem az ilyen kérelmeknek, az ilyen módosító indítványoknak ne adjon teret és lehetőséget, az állami pénzek védelme érdekében.

Köszönöm szépen.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mélyen tisztelt államtitkár úr, végtelenül örülök, hogy ön van ma bent, mert fiatal ember lévén szeretnék önnél lobbizni, mégpedig véleményemet elmondani, és gondolom, korosztálya kapcsán fogékonyabb is erre a kérdésre, amit mondani szeretnék.

Én úgy gondolom, nem az a kérdés, hogy hány minisztérium van, hanem az, hogy milyen drága, mit csinálnak, milyen feladat van, milyen hatékonysággal dolgoznak, tehát igazából az a szervezet, amely igazgat, stabil-e és hatékony, mit végez, és mennyire eredményes.

Nézze, államtitkár úr, tisztelt elnök úr, úgy gondolom, ha elfogadják - szakmám is az igazgatásszervezés -, nem az a lényeg, hogy hány minisztériummal oldom meg egy kormányzás feladatát, hiszen ez az önök dolga, önök ezt meghatározzák, és így fognak kormányozni, de azért mindig fontos meghatározni a szakmában a célt, a feladatot, a szervezetet és a feltételt. A cél mindenképpen egy bonyolult fogalom; azt önök tudják, kormányozni szeretnének, és különböző prioritásokat állapítanak meg. Ezekhez a prioritásokhoz kell feladatokat összegezni, szervezetet és feltételt alakítani.

Szeretnék, tisztelt államtitkár úr, lobbizni önnél a sport- és ifjúsági ügyek vitelében, mert hangsúlyozom, lehetnek kisebb minisztériumok, lehetnek olcsóbbak, és értem azt a szándékot is, sőt biztos vagyok benne, hogy a kormányzatnak az a szándéka, hogy csökkentse a központi igazgatás költségeit. De ezen belül nem sikkadhatnak el területek és feladatok, célok és feladatok. Úgy gondolom, ilyen a szociális kérdések, a család kérdése; mert ez eléggé eltörpülő és manapság elmosódó értékrend, de egy társadalom, egy ország létezésének nagyon fontos színtere a család, valamint a foglalkoztatás - ez egy olyan feladatkör, amely, úgy gondolom, együvé tartozik. Tudniillik, ha valaki csak szociálisan akar kezelni egy problémát, és nem intézkedik, és nem egyben, ökumenikusan nem foglalkozik a foglalkoztatás kérdésével, és nem vizsgálja a családot, akkor úgy gondolom, hogy hibás következtetésekre, hibás intézkedésekre fog sor kerülni.

Nagyon biztató számomra az, hogy az egészségügyet minden szociális témakörről leválasztják, és az egészségügy az egészségügy. És akkor most következik a kérésem, hogy a sport- és ifjúsági kérdéshez mindenképpen szükség van az Ifjúsági és Sportminisztériumra, államtitkár úr, és ezért hivatkoztam az ön korára is. Csatlakozom Szakács Imre kiváló képviselőtársam és kiváló polgármester úr, dr. Gémesi György véleményéhez is: az olimpia évében nem tehetjük meg ezt, és ebben az országban nagyon fontos, sőt úgy gondolom, hogy a jövőt illetően nagyon fontos, hogy az ifjúsággal és a sporttal külön minisztérium foglalkozzon, külön feladatfelelőse legyen ennek a kérdéskörnek.

Mondom ezt mindazért, mert úgy gondolom, hogy a sportfeladatok, a prevenciók, az ifjúsággal való foglalkozás a jövővel való foglalkozás. Úgy gondolom, a mostani átalakítása és megszüntetése e minisztériumnak, e tárcának a bizonytalanságot erősíti e tekintetben, és gyakorlatilag a jövőképből vesz el egy nagyon fontos szeletet. Úgy gondolom, hogy az ifjúsági és sportfeladatok hasznos tevékenykedésének, munkájának egészséghozadéka van. Nézze, úgy lehet ebben az országban életminőség, ha a gyerekek, a fiatalok jó entrée-t kapnak, lehetőséget kapnak arra, hogy egészséges felnőttek legyenek. Akkor nem terhelik majd az egészségügyet, nem lesznek betegek, és boldogabb emberek lesznek. Úgy gondolom, meg kellett érteni a polgári kormány idejében is és el kellett fogadtatnunk, hogy egészséges nemzedékre van szükségünk, egészséges életmódra, életformára, tömegsportra és egyáltalán erre a korszerű, mozgással teli életformára, mert ennek egészséghozadéka van, és teljes életet tudnak élni az emberek.

(22.20)

Nézze, államtitkár úr, tudnék mondani arra példákat, hogy hol lehetne takarékosabb államot megvalósítani. Ön is bizonyára tudja, és azt hiszem, a kormány többi tagja is, hogy nagyon sok a bonyolító kft., háttérszervezet. Nézze, a pályázatok 20 százalékát elbonyolítják. Személyes tapasztalataim kapcsán az államkincstári, a megyei és az országos szervezetek mindenféle bürokratikus duplázott szerződéskötései rengeteg pénzt visznek el, és agyonbonyolítják az életünket. Úgy gondolom, a minisztériumoknál a létszámkérdéseket kellene átvizsgálni, a szakértőket, a háttérszervezeteket, a segédszervezeteket, mert itt rengeteg pénz elfolyik. Nos, nem kívánok ezekben tanácsot adni, mert gondolom, e bölcsességekkel és tapasztalásokkal önök is rendelkeznek.

De demagóg sem szeretnék lenni, visszatérve az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, mert úgy gondolom, hogy aki a felnövekvő nemzedékről nem gondoskodik megfelelő módon, és eljutottunk ehhez az értékhez, ehhez a felismeréshez, ha nem gondoskodunk, akkor a jövőről nem gondoskodunk. Ezt meg nem tehetjük meg. Mert lehet, hogy ma sok a beteg, sok az idős és megrokkant ember, de meg kell előznünk, és ezt ma kell elkezdenünk. Nézze, kisvárosunkban is azt tesszük, hogy a gyerekeket a fogantatástól kezdve megpróbáljuk gondozni, gondoskodni róla, a védőnői szolgálattal, a gyermekorvossal, a sportklubokkal, a sportfeltételekkel, és egyáltalán, divatossá kívánjuk tenni az egészséges életmódot. Persze lehet, hogy valaki aztán később elrontja, de ez az ő felelőssége, de úgy gondolom, hogy az esélyt meg kell adnunk e tekintetben.

Államtitkár Úr! Úgy gondolom, jó lenne stabil kormányzás, kormányzati struktúra, és nem biztos, hogy kormányonként ezt váltogatni kellene. Mert sok tekintetben ez további kiadásokkal jár, mert úgy szokott lenni, hogy az átalakítás mindig pluszpénzzel jár, és pluszkiadással, mert ilyenkor az emberek mennek, jönnek, kedvesek, maradnak, még hozunk, a kevésbé kedveseket eltesszük, aztán lehet, hogy még többet veszünk föl. Kellenek a kocsik, az ingatlanok, a telefonok és sok egyéb más, ez rettentő sok költséggel jár. Mértéktartó módon kellene átalakítani.

Végezetül csak azt szeretném mondani, hogy ha a kormányzat komolyan gondolja a központi kiadások csökkentését, akkor azt a bizonyos régi közmondást, amelynek nem mondom el az elejét... - bban a bizonyos házban nem a függönyt kell kicserélni, hanem a házban lévőket kell megvizsgálni, helyesen teszik-e a dolgukat.

Tehát összegezve, államtitkár úr, szeretném kérni önt arra, hogy fontolják meg az Ifjúsági és Sportminisztérium sorsát, nagyon fontos dologról van szó. Bízom abban, hogy segít ebben a lobbiban.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én és mi nem a jereváni rádió vagyunk, hanem a tisztelt magyar parlament, és ebben a parlamentben lehet, hogy jereváni rádió módjára Kovács képviselő úr azt mondta, hogy félhavival visz haza többet mindenki 2005-ben. Nos, úgy gondolom, hogy valami nincsen rendjén. Ennyit az adótörvények hitelességéről meg egyáltalán a kormánypárti képviselőtársaim igazmondásáról, sőt, úgy gondolom, imamalmáról, mert valahol rosszul olvasta el a sorokat.

Úgyhogy azt szeretném mondani, gondolja meg a tisztelt kormánypárti képviselő úr, hogy mit mond, mert ha otthon a Cervinus Rádióban ez elhangzik, akkor mindenki azt fogja hinni, hogy komolyan beszélt Kovács képviselő úr, holott úgy gondolom, hogy csak mellébeszélt, és imamalom az egész.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy nyíltan és őszintén kell beszélni. Az adótörvények nem arról szólnak, amiről a papagájkommandó és az imamalom beszél. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Hanem arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy kilyukadt az államkassza, és elfolyt a pénz. Nem üvegzsebű ez, hanem lyukas már! S miután arról van szó, hogy kell a bevétel, szétmaszatolják mindenféle adókedvezményre való hivatkozással, holott a bevételeket növelni kívánják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2005. évi adótörvény nem az adók csökkentéséről, hanem az adóbevételek növeléséről szól, a adóprésről, a terhelésekről és a bizonytalanságról, az állampolgárok bizonytalanságáról. Azért, mert a pénz nagyon kell a nagy kasszába, és valahol nagyon-nagyon furcsa módon rosszul kezelik és elfolyik. Ezek az adók az adóterhet növelik a magyar állampolgárok, a magyar vállalkozások számára. Várjuk már a füstadót is, mert ez a következő. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök úr. Jutka néni nekem otthon, a Bethlen Gábor utcában azt fogja mondani: Mihály, ebben a parlamentben megint félrebeszélnek a kormánypártiak. Mert akárhogy csűrik-csavarják, tisztelt hölgyeim és uraim, ennek az adótörvénynek az a dolga, hogy a bevételeket fokozza, mert istentelenül magas, nagy az államháztartás hiánya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet itt a részletekkel elfedni, mert ezt értik otthon is és az országban mindenhol, hogy az adóbevételeket, az emberek adóterheit kívánják növelni. Ez úgy rossz, ahogy van, ez az adótörvény úgy rossz nekünk, ahogy van, és ez az adótörvény nem egyéb, mint kész átverés, a nagy átverés törvénye, és ez az egész átverés. (Derültség az ellenzék padsoraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekünk ez az adótörvény nem kell, és önök másról sem beszélnek két-három éve, hogy az adókat emelik, mert mértéktelenül éhes az államkassza.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök úr. Nem tudom, Gúr képviselő úr miért mondta nekem, nem vitatkoztam önnel ebben a kérdésben.

De Keller képviselővel szeretnék beszélni, mert ő a szakmaiságot hiányolta. Én úgy gondoltam, tisztelt képviselő úr, hogy pontosan tudja a számadatokat, mert üvegzsebügyi államtitkár volt - valószínű, miniszter lesz belőle -; azt hittem, tudta pontosan, hogy mennyivel növekedett meg az önök kormányzása alatt az államháztartási hiány: 3 ezer milliárddal növekedett meg, a jelenlegi szintje pedig 12 900 milliárd, a hiány. (Egy hang a kormánypárti oldalról: Államadósság...) Bocsánat, így van, államadósság. Ezért kívánják önök az adóprést bekapcsolni, és erről szól a mai adótörvény.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki oldalon.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Tállai képviselőtársammal, azért mondtam, hogy az adótörvény úgy rossz, ahogy van.

Szabó képviselő úr, nagyon kisstílű volt az érvelése. Bocsásson meg, hogy el kell mondanom önnek, de valószínű, hogy el kell mondanom a nyilvánosságnak, hogy miről szól a 2005. évi adótörvény. Nem a polgármesterekről, nem az országgyűlési képviselőkről - bár attól függetlenül emberek ők is -, hanem szól a tízmillió magyar állampolgárról, szól az önkormányzatokról, szól az ország sorsáról, a kis- és középvállalkozásokról és sok egyéb másról, és a gazdaságról, ami nagyon fontos. És szól arról, amit önök sugallnak: a bizonytalanságról.

Tisztelt Képviselőtársam! Ne feledje el azt, hogy a helyi adót például, ha önkormányzatokról beszélünk, 50 százalékkal ajánlják megemelni, szembeállítva az önkormányzatokat a lakossággal. Elhiszem, hogy Budapesten, a flaszteren nem értik pontosan a kisvárosi, vidéki emberek minimálbér-problémáját és megélhetési problémáját, tisztelt képviselő úr. Ehhez oda kellene költözni, vagy kellene vele foglalkozni. De azt értik, tisztelt képviselőtársam, tisztelt Szabó képviselő úr, amiről szól a mai adótörvény, mégpedig arról, hogy 3 milliárddal nőtt két év alatt az államadósság, amit önök felhalmoztak. (Lasztovicza Jenő: 3000 milliárd forinttal!) 3000 milliárddal - köszönöm a javítást, mert pontosnak és szakszerűnek kell lenni. Nagyon bánom, hogy nincs itt Keller képviselő úr, mert ez közpénzügyi kérdés. Hova tűnt el ez a 3000 milliárd? Mire használták fel, tisztelt képviselőtársaim? Keller úrnak erre kellett volna reflektálnia és figyelnie.

Úgy gondolom - és azt hiszem, rajtam kívül ezt mindenki hiszi ebben az országban, tízmillió ember -, hogy az adótörvény nem a jótékonysági törvény és nem a jólét törvénye, és nem szociális törvény. Tisztelt Hölgyek, Urak! A 3000 milliárd és a 12 900 milliárd, amely már adósság, arról szól, hogy hogyan kívánják önök ezt beszedni, mégpedig tőlünk, a tízmillió magyar állampolgártól.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy Szabó képviselő úr továbbra is csak az imamalmát mondja, és beszél mindenféle 80 ezer forintos jövedelmekről és arról, hogy milyen egyéb más kedvezményekről van szó. Elmondtam, de úgy látszik, elkerülte a figyelmét - kérem, figyeljen! -, az adótörvény nem szociális törvény elsősorban, hanem az államkassza bevételnövekedését célozza meg.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, nevezhetem nyugodtan e tisztelt Ház előtt nagyon erős blöffnek és megalapozatlan, szakmaiatlan kijelentésnek azt, amit ön válaszolt a 3 ezer milliárdos adósságra, amit önök két év alatt értek el. Nem hiszem, sőt tudom, hogy ez nem abból származik, hanem abból, hogy önök elköltötték ezt a pénzt, és adósságba verték az országot. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A csecsemőtől a 90 éves idős néniig 1,3 millió forint adóssága van minden magyar állampolgárnak - benne Jutka néninek is -, amit önök gyűjtöttek össze.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arról van szó, képviselő úr, hogy az adótörvények nem arról szólnak, amit ön mondott. Ez nyilvánvaló elmaszatolása az ügynek. A szociális és különböző kedvezményekkel az adótörvények lényegét kívánják elfedni, mégpedig azt, hogy az a bevételről szól, hogy növelni kell az államkassza bevételét, mert iszonyú a hiánya, az adósság pedig lassan elviselhetetlen. Arról szól tehát, hogy a bevételeket és a terheket növelni kell, de ez nekünk, magyar állampolgároknak a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot és az önök rossz kormányzását jelenti.

Ezért elfogadhatatlan számunkra az adótörvény. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megint álszenteskedésről van szó, megint a lényeget el kívánjuk fedni azzal, hogy nőnek a helyi adók.

Tisztelt Jauernik Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy nincsenek az önkormányzatnak külön érdekei, mert 3200 önkormányzat tízmillió magyar állampolgárt szolgál. Tehát ha rossz az önkormányzatnak, az rossz tízmillió állampolgárnak. Nem értem, miért jó az, hogy a helyi iparűzési adót meg kell emelni. (Gőgös Zoltán: Hol van ez leírva?) És emellé lehetőséget adnak, sőt elvárják, hogy emeljük meg, az önkormányzatok. (Gőgös Zoltán: Olvasd fel, hogy mi van leírva!) Önök majd elfogadják.

Száz szónak is egy a vége (Gőgös Zoltán: Nem igaz, olvasd fel!), ezzel megint az adóteher nő. El fogom mondani! (Gőgös Zoltán: Olvasd fel!) Úgy gondolom, hogy ha nőnek a helyi adók, akkor nőnek a helyiadó-terhek a magyar állampolgároknál, és ez nem jó. Úgy gondolom, ezt a foglalkoztatással összekeverni, ez megint a lényeg elfedése, ugyanúgy, mint a mai napon az egész vita arról szól, hogy a személyi jövedelemadó-kedvezmények alá teszik mindazt, ami azt jelenti, hogy többet akar az államkassza kasszírozni. Itt pedig azt mondják, hogy mi szedjünk helyben többet, emeljük meg a helyiek adóterheit. Lehet, hogy ez Budapesten jó, de tessék megmondani, hogy ki volt az a polgármester, aki azt mondta, hogy igen, növeljük a helyi adót, és beszéljünk mindenféle foglalkoztatásról és sok egyéb másról, keverjük ehhez az ügyhöz. Ezt önök keverték össze, az egész adótörvény ilyen mixtúra, elfedve a lényeget, mégpedig azt, hogy önök több adót kívánnak beszedni a magyar állampolgároktól, tízmillió embertől.

Köszönöm.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pedig sunyiság van az ügyben, ugyanis nem rendelik el az emelést, nyilvánvalóan igazuk van. De megadják a lehetőséget rá, ez pedig annyit jelent, hogy majd az adóerő-képességnél beszámítják. Ez a sunyiság lényege. Megint el akarják fedni a dolgot, és mindenféle maszlaggal össze kívánják keverni.

Úgy gondolom, hogy kevesebbet akarnak adni. Jauernik képviselő úr, kevesebb forrást akarnak adni az állami közfeladatokhoz, amelyeket az önkormányzatok látnak el. Ezt általában helyi adókkal szoktuk kompenzálni, kiegészíteni a száz százalék költségre. Valószínűleg itt a sunyiság. Hogy nem bízunk már önökben, az egy tény, mert úgy gondolom, hogy nem az a dolgunk. Önök annak idején azt ígérték: több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hölgy, azt hiszem, nincs is itt - a jegyzőkönyvvezetőn kívül. Úgy gondolom, hogy nem tették meg azt, amit ígértek, nekünk pedig az a dolgunk, hogy szembeállítsuk önöket azzal, amit ígértek. Arról pedig, bocsássanak meg, amit önök a frakcióban beszéltek... - miről van szó? Hát az önök véleményéről. Mi van beterjesztve? Nem értem, mire tetszik gondolni, hogy mit nem támogatnak, mit támogatnak. Beszéljék meg a kormányukkal, és ne jöjjön be így a Ház elé. Önök beküldtek egy törvényjavaslatot, közben nem értenek egyet, de könyörgöm, ezt ne velünk tárgyalják meg, és ne lőjenek le azzal, hogy önöknek nem ez a véleménye, a frakció nem támogatja.

Beszéljék meg először a kormányukkal, és ne azt mutassák az állami költségvetésre - mert tudnánk beszélni róla, ha korán megkaptuk volna -, hogy itt az állami költségvetés (Felmutatja.), csak éppen nem adom oda. Akkor össze tudnák hasonlítani, hogy tényleg bajban vagyunk-e az állami közfeladatok helyi finanszírozásával. Önök ebben is sunyik.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó képviselő úr showman. Délelőtt mosolyogtam is rajta, mint pék kutyája a zsömlére szokott, most pedig, megvallom őszintén, kezdek félni. Mert úgy gondolom, egy magára adó polgári társadalomnak, egy országnak, egy kormánynak, egy parlamentnek nyilvánvalóan segítenie kell a rászorulóknak, a megnehezült körülmények közt élőknek, a szegény embernek azért, mert ő a vidéken él, mert annak idején szegregálták. A szolidaritás nagyon fontos e tekintetben, mégpedig azoknak, akiknek van lehetőségük.

De, tisztelt képviselőtársaim, mi az a fogalom, hogy legjobb módúak? Mi az, hogy gazdagok? Május 1-jétől vagyunk uniós állampolgárok. Mi az, hogy gazdagok? Miről beszél? Magyarországon hol általános a gazdagság? Az önök retorikájában igen, nagy a jólét, meg beszélnek jóléti fordulatról. Arról szól a történet, hogy szegénységet akarnak? Miért kívánják ezt? Akkora Magyarországon az adóprés, hogy sehol ilyen az Unióban nincs. Hol vannak a magyar bérek az uniós bérekhez képest? Könyörgök: egynegyede, egyharmada! Miről beszélnek? Hol itt a jólét? Hol itt a gazdagság? Nem értem, miről beszélnek!

Tudják, az a baj, és ekkor kezdtem el félni, hogy a mostani retorikájuk - már nem mai gyerek vagyok, 57 éves - a hatvanas-hetvenes évek tendenciájára kezd emlékeztetni. Amikor azt mondták, hogy egy Trabant neked, ha majd jut, és majd tíz-húsz évig, vagy esetleg egy Wartburg, ha már jómódú vagy, egy kis panellakás meg egy kis kert. Akkor most a tisztességes, törekvő embereket, akik megdolgoznak érte és jövedelmet termelnek, önök pejoratív módon gazdagnak meg legjobb módúaknak nevezik?

Akkor elkezdtem megint félni, amikor azt mondta, hogy a karcagi tanár sohasem fog majd 100 ezer forintos adókedvezményt igénybe venni. Szabó úr, ezt komolyan gondolja, hogy egy tanárnak nem jár, hogy igénybe vehessen 100 ezer forintos adókedvezményt? Igazságosságról beszélnek? Elfedi az egészet! Elfedi azt, hogy az adóprést, az adóterhet növelik, mégpedig rendkívüli módon.

Úgyhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, én úgy gondolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy páratlan az elvonás a Magyar Köztársaságban, és ezt önök fokozzák.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyek, Urak! Azt hiszem, hogy ma a minimálbérnek csak az adóterhei jöhetnének szóba, de ha önök már beszéltek a minimálbérről, hadd osszam meg önökkel a véleményemet és tapasztalataimat.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A minimálbér nem csökkentette a magyar ipar versenyképességét. Jó, ha ezt elfogadja mindenki, mert tessenek már szétnézni, és gondolják végig: itt Budapesten, a Dunántúlon és a gazdaságilag fejlett térségben, mit csökkentett? Semmit sem! Az emberek már régen ennek a háromszorosát (Gőgös Zoltán: Na!), négyszeresét, ötszörösét keresték. Az ország gazdaságilag fejletlen részében pedig kellett volna annak idején, a Horn-Kuncze-kormány idejében valami gazdaságpolitikát csinálni. Mondjuk, netalántán Békésben, a Dél-Alföldön gazdaságot kellett volna fejleszteni, ipart kellett volna telepíteni, vagy lehetőleg azt elő kellett volna segíteni.

Beszéljünk arról, tisztelt hölgyek, urak, hogy én csak annyit kívánok, aki a minimálbér polgári kormány által történt megemelését kifogásolja, az a tisztelt képviselőtársam szíveskedjék minimálbérből megélni! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Tudniillik tudják, hogy azoknak a családoknak Észak- és Dél-Alföldön, akiknek 50 ezer forintos minimálbérük van, mennyi az egy főre eső jövedelmük? 15-18-20 ezer forint! Ebből meg sem lehet élni, járkálnak összevissza segélyért. Kérem, ott ez a gond, és ne beszéljenek arról, hogy a minimálbért miért kellett megemelni, meg kellett emelni. Szégyen és gyalázat azért, hogy ilyen alacsony bérek voltak Magyarországon, szégyen és gyalázat, hogy az uniós átlagnak egyharmada-egynegyede nálunk a minimálbér!

Tisztelt Hölgyek, Urak! Ne innen a parlamentből gondolkodjunk a megélhetésről, hanem arról beszéljünk, hogy élnek Magyarországon azok az emberek, akik nem kapnak esélyt!

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (A mikrofonja leesik.) Bocsánatot kérek, lepottyant a mikrofonom. Az utóbbi módosító javaslattal és egyáltalán a törvénybe foglalt passzusokkal szeretném megosztani önökkel az aggályaimat, szeretném elmondani önöknek mindezt.

Miről szól a történet? Hogy szükségük van az önkormányzatoknak szociális bérlakásokra. Ez egy jól kialakult módszer volt, mégpedig az állami támogatásra pályázható szociális bérlakások. Önök most erre nem adnak lehetőséget, hanem azt mondják, adják bérbe.

Node, tisztelt hölgyek, urak, egyszerűen nem jellemző, hogy a mi vidékünkön - és gondolom, Nyíregyháza környékén sem -, az Észak- és Dél-Alföldön, a Dunántúlon a települések rendelkeznek szociális bérlakásokkal, helyesebben bérlakásokkal olyan számban, hogy azokat bérbe adják. Ilyen előfordulhat, de azt a piacon tudják értékesíteni, és el tudják adni használatra, bérletre.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Arról szól a passzus, hogy a kormány beismeri, egyszerűen nem akar a kistelepüléseknek - az olyanoknak, mint amilyenek mi vagyunk a Dél-Alföldön - a szociális bérlakásépítésre lehetőséget adni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelmükbe ajánlom: a spórolásnak ez a legrosszabbik módja, mert önök akkor most beismerik, hogy nem kívánnak segíteni az otthonteremtőknek, az otthon nélküli állampolgároknak, mert igenis, a fiataloknak lehetőséget kell adni, hogy viszonylag olcsó bérlakásokhoz jussanak. Nem az a megoldás, amit önök ezzel a jogszabállyal kívánnak megoldani, hanem az, hogy folytassák a szociális bérlakásépítés programját, amelyet a polgári kormány elkezdett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, a most önök által is kifogásolt minimálbérből élő dél-alföldi, észak-alföldi embernek nem lesz lehetősége, és nincs is ezeken a településeken olyan bérbe adható lakás, amelyet szociális alapon bérbe vehetnének. Úgy gondolom, jobb lenne ezen elgondolkodni, és én személy szerint beismerésnek látom, hogy önök leállították a szociális bérlakásprogramot.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Igen, a szociális bérlakás adója van napirenden. Ez még hibás is, mint Kosztolányi képviselőtársam elmondta, sértő is és diszkriminatív. Nézzük meg, mi van mögötte, miért kerül ez egyáltalán napirendre, miért kerül az adótörvényekbe. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért, mert önök megígérték, hogy folytatják a polgári kormány lakásépítési, otthonteremtési támogatását, és folytatják a szociális bérlakások építését. Nem ez történt.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Ki kell mondani: önök megvonták az otthonteremtés támogatását, ezáltal csökken a lakásépítés, megvonták az adókedvezményeket, és a szociális bérlakásprogram pedig leállt. Én erről beszéltem az imént. Nem tudom, hogy miért lassul a szociális bérlakások építése - mert nekem ez fáj -, és nem szociális bérlakást szeretnénk, bérbe vett lakást, hanem építeni szeretnék szociális bérlakást, azért, mert a polgári kormány ideje alatt ez nagyon szép trendet indított el, és otthont teremtett, nagyon sok fiatal házaspárnak, családnak, otthont adott. Most pedig önök ezt teljes egészében leállították. Miután leállították, valami pótcselekvésről kellett gondoskodni: most betették a szociális típusú bérlakások adókedvezményét. Ez a dolog lényege. Nehogy azt higgyék, hogy valaki is igénybe fogja venni!

Ne haragudjanak meg, ez a lakástámogatást, amit Csabainé asszony emlegetett, az országban nagyon egyenlőtlenül Budapesten és egypár nagyvárosban van ilyen, ahol üzleti alapon esetleg beruháztak és vásároltak vagy építettek lakást. De vidéken szociális bérlakásra van szükség, építettre. És tudják, miért jó? Azért jó, mert ez közben munkát ad, áfát hoz be, munkaadói, munkavállalói járulékot hoz a költségvetésbe, a büdzsébe, forog a pénz, és munkát ad ott, azokon a vidékeken is, amelyek gazdaságilag depressziósok és nincs otthonuk a fiataloknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Leállították a szociális bérlakások építését. Erről szól a történet, és helyette adókedvezménnyel operálnak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös és Kovács Képviselőtársaim! Igen, jó volt a polgári kormánynak ez az otthonteremtési programja, hiszen önök azt ígérték a választási kampányukban, hogy ezt folytatják, sőt továbbfejlesztik. (Dr. Géczi József Alajos: Folytattuk is! - Derültség a Fidesz soraiban.) Na most, akkor mi történt? Olybá jónak tartották, hogy igénybe is vették sokan.

De tisztelt képviselőtársaim, nyilvánvalóan helyénvaló kérdés, hogy miről is beszélünk. Tehát a szociális bérlakások, bérbe adott lakások adókedvezményéről. Úgy gondolom, hogy nem rossz dolog ez. Ha kijavítják, amit mond az én képviselőtársam, és önök még lecsökkentik nullára az adóját, akkor ez egy nagyon hasznos dolog. De mint ahogy önök azt mondták, hogy van ám az országban nagyon sok hely, ahol már ember sem lakik a házak közelében... - mert ugye Észak-Békésben és Dél-Békésben, tudják, ott már semminek sincs ára, ember sincsen; nagyon kevés van, és a házakat sem lehet eladni.

De én nem azt mondom, hogy mindenhol szociális bérlakást kell építeni, hanem tudják, mi a problémám? Hogy a szociális bérlakás adókedvezménye miatt mi nem építhetünk szociális bérlakást ott, ahol kell - nem építhetünk. Tehát ez az ára, hogy önök rosszul osztották be a pénzt, és nincs a kasszában pénz a szociális bérlakásra, és most helyette egy adókedvezményt ígérnek. Ez a mi gondunkat kutyára nem oldja meg, tisztelt képviselőtársaim, semmit sem segít. Ne beszéljünk mellé! Ha egy adókedvezménynek az az ára, hogy nem épülnek szociális bérlakások, akkor én azt nem tudom elfogadni.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Ezért nem támogatom ezt az adókedvezményt, bár jó is, esetleg jó lehet valahol, de nem tudom, hogy hol, mert nálunk nincs mit bérbe adni. De szociális bérlakásra viszont szükség van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy folytatni kellene az otthonteremtés támogatását szociális bérlakásra is.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, Szabó képviselő úr, meg kell mondanom önnek, hogy önt hallgatni egy kicsit idegborzoló, és közben feláll az ember hátán a szőr. Tudniillik néha mond olyan dolgokat, hogy az ember esze megáll. Elhiszem, hogy nem vette észre, hogy sok minden volt ebben az országban a polgári kormány ideje alatt, többek között háború, belvíz, árvíz és sok egyéb más. De ön ezt nem vette észre. (Dr. Szabó Zoltán: Háborút is tetszettek indítani?) Nem, az a szomszédban volt, Szeged mellett. Nem tudja? Ne kötözködjön velem, mert nem hiszem, hogy az korrekt és tisztességes, bár öntől a tisztességet számon kérni nagyon nehézkes lenne. (Ékes József: Amikor az infláció nőtt, akkor az olajárra hivatkoztak.)

Nos, tisztelt képviselőtársam, a Széchenyi-tervvel kapcsolatban pedig annyit: ön nem vette észre itt Budapesten, mert ez túl nagy város ahhoz, hogy az ön szeme láttára valami eredmény is észrevehető legyen. De vidéken, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim igenis volt eredménye. Belendült a gazdaság, munkahelyek teremtődtek, otthonok létesültek, az idegenforgalom fölpörgött, a kis- és középvállalkozások jól prosperáltak.

Nézzük meg, ha valami közgazdasági probléma volt - világgazdasági válság és ehhez hasonló -, akkor általában milyen dolgok keletkeztek kis hazánkban. Annak idején Széchenyi a hitelt pörgette fel, Baross Gábor és Podmaniczky a közmunkát, aztán volt egy korszak, amikor ötéves terv volt, de arra a legszívesebben nem emlékeznénk, mert hitel volt ott is, aztán fogd meg, ereszd meg, sok minden volt, majd jött a polgári kormány és akkor volt Széchenyi-terv, s jó páran bizakodhattunk, épültünk és fejlődünk.

(20.20)

És mi volt az önök kormányzása alatt? Volt Bokros-csomag. Most meg van Draskovics 1., Draskovics 2. és van 3 ezer milliárd adósságnövekmény, két év alatt. Kedves Szabó képviselő úr, erről miért nem beszél? No látja, ha egy kicsikét közelebb járna az igazsághoz, akkor mértéktartóbb lenne. Lehet, hogy önnek nem tetszett a Széchenyi-terv, ez magánügye, de ebben az országban a választópolgárok felének igen.

Köszönöm, hogy szólhattam. Viszontlátásra! (Gőgös Zoltán: Szarvas mennyi támogatást kapott?)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Gőgös képviselő úr, nem kívánom önt megbántani, mert tisztelem, becsülöm, de tudja, az az igazság, hogy jól kormányozni nem könnyű, hanem nehéz. Úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, és ezt jó megjegyezni, hogy az adótörvény nem szociális törvény. De nem mi mondtuk ezt erről a törvényről, hogy szociális törvény, önök mondták, hogy igazságot tesznek, a gazdagoktól elveszik, a szegényekhez teszik. (Font Sándor: Új Robin Hood.) Miről beszélnek? Igen, új retorikája van az egész adótörvénynek. Én az államtitkár úr véleményét osztom, hogy gazdasági törvény, alapvetően a bevételt biztosítja a költségvetés oldaláról. Önök mondták, hogy igazságosat akarnak csinálni. (Gőgös Zoltán: Igazságosabbat, igazságos nincs.)

Úgy látom, hogy ez nem nagyon sikerül, kedves képviselő úr. Önök kormányoznak, és a felelősség is az önöké, mert ugyebár az egyik szabad demokrata képviselőtársunk azt szokta mondani, hogy hol a lé. Mi is azt mondjuk, hogy hol a pénz. Ha van bevétel, akkor kell kiadás is, és én számon fogom kérni önöktől, mert semmi más dolgom nincs itt, mint hogy figyelmeztessem a hibáikra, figyelmeztessem a jobb megoldásra, és figyelmeztessem az ígéretekre. Nos, mit ígértek önök? Azt mondták, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek. Azt is mondták, hogy jóléti fordulat, azt is mondják, hogy lendület.

Most az a baj, hogy ebbe a lendületbe, ebbe a fordulatba belepusztulunk, tisztelt képviselő uraim. Nagy a hiány, és beindult az adóprés. Semmi másról nincs szó, a költségvetés kiadási oldalát a bevételek oldaláról meg kell alapozni. Továbbra is csak azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársam, hogy igen, el kell mondanunk önöknek, hogy önök nem ezt ígérték; nem ezzel nyertek. Szabó képviselő úr itt fennen hangoztatja, hogy nem minket választottak többségében az állampolgárok, önöket választották. De mire választották? Az ígéreteikre. Nos, tehát ilyenkor pedig meg kell kérdeznünk, hogy mit ígértek. Amit megígértek, azt pedig próbálják teljesíteni. Nem könnyű feladat, de önökön a sor. Mi csak ügyelünk erre.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megszokhattuk, az életben semmi sincs ok nélkül, és aki nem tudná, ebben a parlamentben sincs előterjesztés ok nélkül. És mögötte mi húzódik meg? Hát szeretném feltárni. Ugyanis úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ez a javaslat nem egy szűzies javaslat, amely netalántán megfogant három képviselőtársunk homloka mögött, agyában, hanem arról van szó, hogy megvilágosodtak: eszköz kell ahhoz, hogy a befolyást emeljék.

Éppen ezért felkért a kormány, ahogy szokott lenni, felkért három képviselőt, itt van, fiúk, írjátok alá ezt az előterjesztést... (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) - így szokott lenni, így csinálták, tisztelt képviselőtársaim, és ne beszéljünk itt mindenféle szűzies megvilágosodásról! Befolyás kell a Magyar Nemzeti Bankra, ezért a kormány úgy döntött, hogy fölkér kormánypárti képviselőket, szíveskedjenek beadni ezt a módosító indítványt. Felkérték önöket.

Ugyanis a kormánynak rövid távú érdekei vannak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt van a Magyar Köztársaság költségvetése. (Felmutat egy CD-t.) Ebből látszik, hogy a szándékot mi motiválja. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése. Azért, mert kevesebb kamattal kívánnak számolni, és úgy gondolják, hogy ezért a Magyar Nemzeti Bankot a kormány rövid távú érdekeinek alá kell vetni. Ez a történet lényege, és ha kicsit őszintébbek lennének, akkor megpróbálnák másként megmagyarázni a dolgot, bár lehetetlen szerintem. Befolyást kívánnak gyakorolni a független Magyar Nemzeti Bank irányába, befolyásolni akarják a monetáris politikát, kézi vezérléssel, és ez a történet lényege, ezért voltak szívesek beadni, tisztelt képviselőtársaim, önálló indítványként, amit a kormány készített önöknek. Ez a történet lényege.

Köszönöm, hogy szólhattam.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, Kóródi Mária, nagyon fontos a jegybank függetlensége. De most miről szól történet, tisztelt Kóródi Mária?

Arról szól, hogy jelenleg útjában van a jegybank függetlensége a kormányzati gazdaságpolitikának. Ugyanis azért van útban, mert túlköltekeztek, rosszul gazdálkodtak. Innentől kezdve eszközt kell találni arra, hogy beavatkozzanak a jegybank monetáris politikájába, saját kényük-kedvük szerint alakítsák, rövid távú kormányzati politikai érdekek szerint alakítsák a jegybank monetáris politikáját, épp azért, hogy ez kiszolgálja az önök gazdaságpolitikáját, mégpedig ez arról szól, hogy ez az egész előterjesztés bűnbaksztori.

Tehát ehhez az elhibázott kétéves gazdálkodáshoz egyszer az egyik oldalon bűnbakot kell keresni - ez önök szerint a jegybank, holott szerintem nem így van -, és a saját hibájukat kívánják elfedni, mégpedig azt, hogy rosszul gazdálkodtak az elmúlt két évben. Úgy gondolom, hogy nem gondolják át azt, hogy milyen kárt okoznak azzal, hogy rövid távú politikai érdekeket kívánnak kiszolgálni a most beterjesztett önálló képviselői indítvánnyal.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy tényleg bűnbaksztoriról van szó, bűnbakot keresnek, és naivitás azt hinni, hogy ez a történet a jegybank függetlenségéről szól, és annak irányába megy, mert ha ezt gondolják, és ezt akarják elhitetni a közvéleménnyel, akkor önök nem mondanak igazat.

Tehát még egyszer szeretném mondani: ez támadás a jegybank ellen, azért, mert hibát követtek el az ígéreteikkel, a gazdálkodással, nagyon fölszaporodott a hiány, és ezzel a hiánnyal valamit kezdeni kell, ezért a monetáris politikát kell célba venni azért, hogy rövid távon valahogy magyarázzák azt, amit nagyon elrontottak.

Köszönöm, hogy szót kaptam. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elmesélném önöknek, hogy amiről ma itt beszélünk, az egy forgatókönyv része, mégpedig a lendületes forgatókönyv része. Ugyanis a cél micsoda? A cél, tisztelt hölgyeim és uraim, az adósságcsökkentés, mert az elmúlt két év felszaporította a Magyar Köztársaság adósságát.

Nézzük, ehhez milyen eszközök járulnak hozzá, ehhez a nemes célhoz, hogy csökkenteni lehessen az adósságot. Önök abban gondolkodnak, kimondva-kimondatlanul, hogy leértékeljék a magyar forintot, az inflációt növeljék.

Aztán nézzük meg - ez a harmadik -, hogy mi a feltétel ahhoz, hogy mindezt a célt és eszközt igénybe vehessék. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hát ez a törvényjavaslat! Mégpedig, hogy a monetáris politikába közvetlen befolyást kerítsenek. Ez a törvényjavaslat semmi mást nem szolgál, mint azt a feltételt, hogy önök a leértékelés, az infláció útjára vigyék a Magyar Köztársaságot, amely inflációt jövőre önök az állami költségvetésben 4,5 százalékkal terveznek. Tudják nagyon jól, hogy ez nem lesz igaz. Mert ha önök leértékelni akarnak és inflációt növelni, akkor miért tervezik az állami költségvetésbe a 4,5 százalékot? Tehát önök pénzromlással terveznek, leértékeléssel és magasabb inflációval. Ez a gazdaságpolitikai céljuk, és úgy gondolom, hogy ez semmi egyéb, mint a szegény emberek vámszedője, az emberek zsebéből veszi ki a pénzt.

A mai törvény lényegesen többre mutat rá, mint a Nemzeti Bank függetlenségére. Dehogyis, kérem! Itt a leértékelésről, a magyar munka leértékeléséről van szó, a magasabb inflációról, és arról, hogy javítsanak valamit a költségvetés helyzetén.

Úgy gondolom, az adósságlavina megállításához nem ez az egyetlen eszköz, tisztelt hölgyeim és uraim, mert amit önök most terveztek, ezek az eszközök és feltételek a bizonytalanságot, a szegénységet, az elszegényedést segítik.

Köszönöm, hogy szólhattam.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megszokhattuk az életben, hogy minden mindennel összefügg, és mindennek valami oka van. Nézzük akkor még egyszer, mert úgy látom, hogy kormánypárti képviselőtársaim megint el akarják fedni az egész problémát. Ugyan a jegybanktörvényről beszélnek, de az igazi célokat el akarják fedni.

Mi a helyzet? Az a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az adósság a csillagos égben van. Megbukott a kormány, megbuktak az ígéreteik, mert azt mondták, hogy jóléti fordulat lesz, meg több pénzt az embereknek, és hasonló dolgokat ígérgettek, de ezt nem tudják készpénzre váltani, mert az adósság a csillagos égben van. Ezt csökkenteni kell. Ez teljesen nyilvánvaló és helyes dolog, csak éppen nem jó utat választanak. Mit választ a kormány? Azt, hogy le szeretné értékelni a magyar forintot. Ócsítani akarja - ahogy annak idején Medgyessy miniszterelnök úr mondta -, leértékelni a forintot, ez pedig inflációt gerjeszt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nincs itt Szabó képviselő úr, de Békés megyei képviselőként tiltakozom, a magyar forintot ne inflálják el, ne értékeljék le, mert az infláció a mi szegénységünk vámszedője, a nyugdíjak elértéktelenedéséhez, magyar munka leértékeléséhez vezet. Beszélnek itt ingatlanról, de ne haragudjon, ha egy fiatal el akar adni egy lakást, nem mindegy, hogy mennyi forintért adja el, és mi annak a vásárlóereje. Lendületes inflációt szeretnének, és ehhez kívánnak a költségvetésnek pozíciókat szerezni, ugyanis statisztáltatni kívánják önöket is. A dolog lényege tehát az, hogy önök le kívánják értékelni a magyar fizetőeszközt, és ehhez eszközként, feltételként most a Magyar Nemzeti Bankot célozták meg, ahelyett, hogy normális gazdaságpolitikát folytatnának.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Erről van szó, hogy ne szegényedjen el az ország, hogy ne nullázódjon le a vagyonunk, hogy ne értéktelenedjenek el a nyugdíjak. Ez a kérdés, kérem!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Bocsásson meg, hogy néha közbeszóltam, neveletlen voltam, kérem szíves elnézését. Remélem, megbocsátja, de sajnos azok, amiket közölnek és mondanak, néha az embert közbeszólásra ingerlik. Akkor tessék nekem még egyszer megmondani, hogy mi a csuda a céljuk ezzel a törvényjavaslattal. Mit szándékoznak ezzel elérni, mi a tervük? Ugyanis nem hiszem, hogy három képviselő csak úgy hirtelen megvilágosodott. Képviselő asszony elfelejti, hogy önök ez alatt a bő két év alatt ötször módosították a jegybanktörvényt. Miért nem tették bele egyszerre, ha így akarták rendbe tenni az ügyet?

Képviselő Asszony! Ne legyen naiv, nem virtuális vitáról van szó, hanem arról van szó, hogy mi az önök valódi, valóságos célja.

(14.50)

Kedves Képviselő Asszony! Adóssághegy van, az egekben az adósság, ezt kívánják kezelni. De tudják, mit? Ez a módszer rossz módszer: bűnbakot keresnek, és ráadásul rossz irányt is vesznek.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nekünk az a kötelességünk, arról kell beszélnünk, mert lehet, hogy a hó olvadása jó a mezőgazdaságnak, de az ilyen gazdaságpolitika, amibe önök már egy fél kormányt belebuktattak, nem jó a magyar embereknek. Nem jó a Békés megyeieknek, nekünk nem jó.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arról szól, hogy a beterjesztett jegybanktörvény mögött milyen szándékok húzódnak meg, és milyen következményekkel jár a Magyar Köztársaság polgáraira. Mi pontosan erről beszélünk, mert látszik egy gombostűhegy, közben pedig alatta egy nagy lufi van, amely, kérem szépen, következményeit illetően azzal fog járni, hogy elszegényedünk, azzal, hogy zsákutca ez az egész, és bizonytalanságot szül a Magyar Köztársaságban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ehhez nem szeretnénk a nevünket adni, és óvjuk önöket attól, hogy ezt a hibát elkövessék, azért, mert tízmillió magyar ember, magyar állampolgár látja kárát, mellette Jutka néni a Bethlen Gábor utcában. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszöntöm, mélyen tisztelt elnök úr. Köszönöm a szót. Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, Faragó képviselő úr azt mondta, hogy feltételezzük a rosszat? Kérem szépen, nem feltételezzük, hát önök rosszul csinálják. (Dr. Faragó Péterhez:) Tisztelt képviselő úr, tetszik rám figyelni? Ugyanis megbuktatták a kormányt, a csillagos égben van az adósságállomány. Éppen ezért kell figyelnünk minden lépésükre, mert lehet, hogy önök megbuknak, és megbukhatnak, de nem szeretnénk, ha belebukna az ország. (Göndör István: Az még messze van.) Nem szeretnénk, ha elszegényednének az emberek. Tisztelt képviselő úr, erről van szó.

Göndör képviselőtársam azt mondja, magas a jegybanki alapkamat. Tisztelt Képviselő Úr! Hangosan kérdem, remélem, meghallja: ki generálta azt, mely folyamatok, mely kormányzati intézkedések, hogy a jegybanki alapkamat magas legyen? (Göndör István: A választási eredmények.) Én elmondom önnek. Kérem szépen, éhes az állam, rosszul költekeznek, rossz a gazdaságpolitikájuk, és elhibázott lépéseket követtek el. Tisztelt Képviselő Úr! Igaza van, mindannyian megfizetjük, tízmillió magyar állampolgár. De ne mindegy mikor és mennyit fizetünk már megint. Elegünk volt, tisztelt hölgyek, urak! (Göndör István: Misi, ezért kell csökkenteni a forintárfolyamot.)

Sőt, vissza kell térnem arra is, hogy ennek következménye, a nagy adósságállománynak és a magas kamatnak következménye az infláció. Tisztelt hölgyek, urak, 5,6-tal adtuk át a kormányzást, benne voltak a második félévben, már sokat rontottak rajta, de mindegy, 4,5-re lemegy. Tisztelt hölgyek, urak, most meg 7,1. Mi egyéb ez, ha nem a rossz gazdaságpolitika következménye, mégpedig azért, mert önök rosszul játszanak. Zsákutca!

Tisztelt hölgyek, urak, a mai törvényjavaslat, amiről tárgyalunk, zsákutca. Ha ebben látják a megoldást, tévednek, tisztelt hölgyeim és uraim. Tévednek, mert nem ez a megoldás ezekre a gazdasági problémákra, hanem tisztes, hozzáértő, szakszerű gazdaságpolitika és gazdálkodás. Csökkenteni kell az állami kiadásokat, és jól kell gazdálkodni és nem fölpörgetni. Zsákutca, és kívánom azt, hogy ne bukjunk bele mindannyian. Higgyék meg, nekünk nem éri meg, mert egyszer élünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném, ha ezt megfogadnák.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök úr. Faragó Képviselő Úr! Mitől félünk? Erre a kérdésre kell válaszolni. Tisztelt Képviselő Úr! Megvallom őszintén, önöktől, mégpedig a hozzá nem értésüktől, a sandaságtól, a hazugságtól, a félrevezető politizálástól és sok egyéb mástól; félünk a felelőtlen ígéreteiktől.

Tisztelt Képviselő Úr! Félünk az inflációtól, azért, mert ennek a gazdaságpolitikának vagy költségvetési politikának az a következménye, hogy önök az inflációt kívánják felpörgetni. Ezt érezzük mögötte. Márpedig az inflációtól minden magyar állampolgár fél, mert volt már szerencsénk megélni az önök inflációs politikáját, emlékezzenek vissza annak idején a Horn-Kuncze-kormány esetére.

Tisztelt Képviselő Úr! Az egész törvényjavaslat skandalum, skandalum, kérem! Ha annyira jelentéktelen, akkor vonják vissza. Miért erőlködnek? Én úgy gondolom, ez a javaslat támadható, azért, mert zsákutcába vezet. Nem ez a megoldás.

Tisztelt Államtitkár Úr! Én elfogadom a szavait: a magyar gazdaság jól működik. Node, kedves államtitkár úr, hová tűnik a lé, ahogyan Kuncze képviselő úr szokta mondani. Önök az ígéreteiket nem teljesítik. Miért van szükség Draskovics-csomagra? Miért növekszik a csillagos égig az adósság? Miért 1,7 százalékos (Sic!) az infláció? És miért szegény az ország egyharmada?

(15.30)

Tisztelt Államtitkár Úr! Hol a pénz? Tehát ha jól mennek a dolgok, akkor valahol önök rosszul költekeznek, valahol nagyon rosszul csinálják! Én úgy gondolom, hogy ha én otthon túlköltekezem, vagy magas adósságom van, akkor magam nézek körbe a saját gazdálkodásom tekintetében, és nem mutogatok másra. Önök mit választottak ezzel a törvényjavaslattal? Kiszúrták bűnbaknak most az MNB-t, és be akarnak avatkozni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Elismerve az ön szavait, és azt, amit mondott, mert tisztelem önt mint szakembert, de akkor tessék nekem megmondani, hogy hol a pénz, és miért akarnak magasabb inflációt, amelytől mindannyian félünk, tisztelt képviselőtársam - okkal, azért, mert a szegények vámszedője. Mi pedig azok vagyunk!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretnék szólni, de azt szeretném elmondani Göndör képviselő úrnak, ha eltévesztette volna: önök kormányoznak. Tehát úgy gondolom, hogy ennek a felelősségét… - mármint a mutogatásnak semmi helye ebben a Házban, mert kérem, mindent következményt önöknek kell viselni a Magyar Köztársaság állampolgárai előtt. Úgyhogy kérem, a jelenlegi állapotok, amelyek kialakultak, az adósság magasba szökése, az adósságállomány növekedése az önök problémája. Csak az a baj, hogy tízmillióan élvezzük a negatív hatásait.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Elkövetkezett az a pillanat, amikor azt kell mondanom, és nincs bent képviselőtársam, sajnálom, amikor egyetértek Kovács képviselőtársammal, mert igen, magas a kamatláb, és ez nem jó senkinek sem. (Göndör István: Végre elismerted.) Bocsánatot kérek, ebben mi egyetértünk. Csak az a baj, hogy ez a magas kamatláb inflációt gerjeszt, de hát mi ennek az oka, hogy magasak a kamatlábak? Úgy gondolom, hogy önvizsgálatot kell tartani, mert egyszer már figyelmeztettem önöket. A Magyar Köztársaság költségvetésében önök költekeztek túl, és a túlígérgetés, a túlköltekezés következménye az lett, hogy a hiány növekedett. Éhes volt az államkassza, és fölverte a piacon a kamatokat. A kamatok következménye, az önök kormányzásának következménye pedig adósságnövekedés, kamatemelkedés, infláció, bizonytalanság. Ez, aminek ma tanúi vagyunk a Magyar Köztársaságban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tegyék jobban a dolgukat! Ne költekezzenek túl, úgy gondolom, be kell látniuk, hogy a levegőbe és összevissza ígérgettek a Magyar Köztársaság állampolgárainak. Ennek következtében megnövekedtek a kamatok, a kamatterhek. Valószínűleg ott kell keresni azt a pénzt, amit a magyar gazdaság kitermel. Ennek okozója az önök kormányzása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezt kéne megfontolniuk. Tegyék a dolgukat okosan és bölcsen! De úgy látom, nem ezt teszik, hanem a bankra mutogatnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Nem kértem szót, de szívesen veszem öntől. Azt hiszem, a Házszabály sem tiltja, kedves elnök asszony, hogy az ember esetleg egy valótlan állítás miatt beszóljon, és azt mondja, hogy az nem fedi az igazságot. De bocsássanak meg, kérem, ha nem tudtam magam fékezni, de azok a valótlanságok, amelyek itt elhangzottak, elég bosszantóak voltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nagyon nehéz helyzetben az ország, mert a 2005. évi költségvetése senkinek sem jó. Nincs kedvezményezettje, nincs nyertese, csak vesztese: 10 millió magyar állampolgár.

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök asszony. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozni szeretnék Domokos László képviselőtársamhoz és az előttem szólt képviselőtársamhoz.

Tisztelt Kóródi Mária! A leszakadást emlegette. Igen, azt hiszem, hogy ez az ország ötvenéves bűnök kapcsán leszakadt Európától, mégpedig, úgy gondolom, nem a polgári kormány négy éve alatt. Szeretném emlékeztetni, tisztelt képviselő asszony, ugye, nem haragszik meg érte, hogy több mint hat éve kormányoznak együtt a szocialistákkal, és ez a leszakadás sajnos csak nőtt.

Hadd említsek egypár példát: a bérek egynegyede az európai átlagnak, a nyugdíjak egynegyede, mint Európában, azonkívül az ország egyharmada létminimum alatt van, tisztelt képviselő asszony, a minimálbér pedig szégyenletes, úgy gondolom. A munkanélküliek ellátása egynegyede az európai átlagnak, és el kell mondanom azt is, hogy a biztonság, azaz az anyagi biztonság, a létbiztonság, az egzisztenciális biztonság, az egészségügyi biztonság sajnos nagyon a minimumon van Európában. Tisztelt képviselő asszony, nagyon fontos dolgokat emlegetett, de úgy gondolom, hogy önök többet ígértek, és nem tettek. A cselekvés elmarad.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon fontos mindaz, amiről szólt, és amiről én is szóltam, de a jelenleg benyújtott költségvetés vesztese azon kívül, amit ön sorolt, egy nagyon lényeges kérdésre szeretnék reflektálni: az oktatás vesztessége, azonkívül a kistelepülések elhalása és vesztessége, ezek nagyon fontos kérdések. Ezenkívül valószínűleg vesztese lesz az egész ország, mert eladósodás és elbizonytalanodás van a 2005. évi költségvetésben. Ezt fontolja meg, képviselő asszony.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem magam, tisztelt államtitkár asszony, mint az iskolapadban, amikor a rossz tanár korhol. Ugyanis ön kioktat, lehurrog, rendre int minket és számon kér. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ha demagógok vagytok, akkor jogosan!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Osztom Selmeczi Gabriella képviselő asszony véleményét, mert úgy gondolom, hogy keresni kell az okát, hogy miért ilyen a modor: miért ilyen kioktató, miért ilyen lehengerlő, miért ilyen arrogáns, tisztelt államtitkár asszony. Hát valószínű, hogy nem tudtak csinálni semmit két és fél év alatt. Ugye, nehéz kormányozni, képviselő asszony (Dr. Szabó Zoltán: Nektek nem is sikerült!), de úgy gondolom, ezt a terhet önök vállalták, mégpedig ígéretekkel, tisztelt képviselő asszony.

Azt szeretném mondani, hogy Magyarországon ma nőtt a betegek bizonytalansága. Nincs biztonságban a beteg sem és az ott dolgozó sem. Nincs biztonságban falun, városban és kórházban, tisztelt képviselő asszony és államtitkár asszony. (Egy hang az MSZP soraiból: Miből derül ez ki?) Az egészségügyet az ott dolgozók szorgalma tartja csak össze, így érthető, hogy tüntetnek, és ez nekünk nem jó, tisztelt államtitkár asszony. Szeretnénk biztonságban, egészségügyi biztonságban is érezni magunkat.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Varga Mihály: Helyes!)