Készült: 2024.09.23.01:17:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2005.03.29.), 263. felszólalás
Felszólaló Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:09


Felszólalások:  Előző  263  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tulajdonképpen szinte folytathatnám azt, amit Podolák képviselő úr mondott, hiszen ő nagyon plasztikusan kiemelte azt a tényt, hogy nem akármilyen körülmények között és nem akármilyen történelmi szituációban vizsgáljuk az Energia Hivatal működését. Tulajdonképpen békeidőben, azt mondanám, hogy a hivatal nagyon jól dolgozott, és akkor ezzel nem is kéne már tovább szaporítani a szót. Azért mégis van néhány olyan körülmény, amit, úgy gondolom, feltétlenül ennek a vitának a mentén a kormány részéről el kell mondanunk.

A Magyar Energia Hivatal 2001., 2002. és 2003. évi jelentései olyan időszakot ölelnek föl, amikor lezárult az energiaipari társaságok szabályozásának ’94 óta tartó első szakasza, és 2002-t követően pedig megkezdődött az energiapiacok fokozatos megnyitása, azaz - és itt a történelem - a liberalizáció. A vonatkozó ágazati törvények alapján a villamosenergia-piac 2003. január 1-jétől, a földgázpiac pedig 2004. január 1-jétől nyílt meg. A villamosenergia-piac két évvel ezelőtti fokozatos megnyitása következtében jelenleg párhuzamosan működik a versenypiac és a közüzemi piac. Kialakult és érvényesül a hálózatokhoz való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés.

Az uniós előírásokkal összhangban 2003-ban az úgynevezett feljogosított nagyfogyasztók léphettek ki a piacra, 2003 végéig a villamosenergia-felhasználás 20 százalékát érintően 59 fogyasztó lépett ki a közüzemi szolgáltatásból; 2004 júliusától pedig a villamosenergia-piac, követve az EU szabályváltoztatását, minden nem lakossági fogyasztó előtt megnyílt. Ma már elmondhatjuk, hogy a két évvel ezelőtt liberalizált piac zavartalanul működik, és a fokozatos piacnyitás nemzetközi összehasonlításban is jól vizsgázott, nyilván ez egyben minősíti az Energia Hivatal munkáját is.

Hasonlóképpen zökkenőmentes volt a gázpiac nyitása. 2004. január közepéig két fogyasztó lépett ki a közüzemi ellátásból, ami az éves gázfogyasztás közel 4 százalékát jelenti.

(18.40)

A múlt év nyaráig ez a szám, mármint a közüzemi ellátásból kilépettek száma már 28-ra nőtt, amit megközelíti a piac 5 százalékát.

Az említett piacnyitással összefüggésben számottevően nőtt a hivatal önállósága és feladatköre. Ez utóbbi magában foglalja a működési, létesítési engedélyek kiadását, az ármegállapítás előkészítését, az energiaellátás minősítését, a jogszabály-előkészítésben és stratégiaalkotásban való közreműködést, az energiatakarékossági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését a hatósági eljárások során, tehát nagyon komplex feladatról van szó.

A hivatal munkájában kiemelt jelentőséggel bír a monopol-, illetve természetes monopolhelyzetben lévő földgáz-, villamosenergia-ipari és távhőtermelő társaságok energetikai szabályozása és az engedélyes társaságok tevékenységének felügyelete. Elég csak utalnom arra, hogy a hivatal által felügyelt társaságok az ország energiaellátásának mintegy 70 százalékát adják. A piacnyitás a hivatal hatósági munkájában is éreztette hatását, jelentősen megnőtt a működési engedélyek és a piaci szereplők száma. A 2003-ban hozott több mint 550 határozat 60 százaléka engedélyezéssel, 30 százaléka fogyasztóvédelemmel - és itt megint utalok Podolák képviselő úr szavaira -, 10 százaléka pedig ár-felülvizsgálati kérelmekkel volt kapcsolatos. A jogbiztonságot erősíti, hogy napjainkban a hivatal határozatai már csak a bíróság előtt támadhatók meg, tehát a miniszter, a minisztérium megszűnt mint másodfokú hatóság működni.

Az Energia Hivatal feladatai között a villamos energiáról szóló törvény kitüntetett szerepet tulajdonít a fogyasztóvédelemnek; megint csak említhetem Podolák úr szavait. Ennek keretében a hivatal egyeztetéseket folytatott a fogyasztóvédelmi szervezetekkel, kivizsgálta a fogyasztói panaszokat, bejelentések alapján célellenőrzéseket végzett, illetve átfogó vizsgálatokra is sor került. Az évi, úgy ezres nagyságrendű panasz elbírálása során - most egy meglepő számot fogok mondani - 40 százalékban állapította meg a hivatal a fogyasztók érdeksérelmét. Én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül hatékony és szinte felvállalt érdekvédelmi munka. Bár a vizsgálatok alapján bírságok kiszabására és szankciók alkalmazására is sor került, úgy ítéljük meg, hogy a fogyasztók érdekében a szolgáltatás színvonalával és az ellátás biztonságával kapcsolatban a jövőben még szigorúbban és következetesebben kell eljárni. Ennek a szigornak a hatása tavaly és tavalyelőtt már bizony érzékelhető volt.

Ki kell emelnem a hivatal jogszabály-előkészítő és ármeghatározó tevékenységét. Együttműködésükkel az utóbbi években több mint hetven rendeletet dolgoztunk ki az energetika területén. Óriási munka ez, kérem! A 2001-ben bevezetett négyéves árszabályozási ciklus közepén a villamos energia árszabályozási és ármeghatározási rendeleteinek módosítására is sor került. 2003-ban megkezdődött a földgáz árának régóta esedékes rendezési folyamata és a kompenzációs rendszer kialakítása. A közeljövőben kerül a kormány elé az 1993-ban megalkotott energiapolitika végrehajtásának értékelése, azaz bő egy évtizedet követően. Addig is, amíg az Európai Unió nem rendelkezik saját energiapolitikával, a direktívák átvételét és integrálását - nyilván az Energia Hivatallal közösen -, az energiapolitika folyamatos aktualizálását tekintjük alapvető feladatunknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Az energiapolitikában rögzített szempontok alapján még ebben a félévben elkészül a megújuló energiahordozó program is, amelyet az Országgyűlés energetikai albizottságának is módja lesz megismerni. Itt szeretnék utalni arra, tisztelt elnök úr, hogy a megújuló, úgynevezett alternatív energiaforrásoknak a kellő és a közvélemény bevonásával is kellő tárgyalása még előttünk álló feladat. Azt hiszem, valamennyien ámulunk és bámulunk például a magyar mezőgazdaság megannyi gondján, miközben a földekről borzasztó mennyiségben lehetne lehozni az energiát. (Az elnök ismét csenget.)

Mindezekre tekintettel a kormány a Magyar Energia Hivatal 2001., 2002. és 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóit, valamint a gazdasági bizottság határozati javaslatait a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolja, és egyben hadd gratuláljak elnök úrnak és munkatársainak a végzett munkához.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  263  Következő    Ülésnap adatai