Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lényegében minden elhangzott itt a törvényjavaslattal kapcsolatban, többféle csoportosítás az indokolásokat illetően. Az alkotmánybírósági döntés mellett, amely egy mulasztásos alkotmánysértést mondott ki, tény és való, hogy az információs társadalom fejlődése is kikényszerítette magának a jogszabálynak a módosítását, és minden ilyen jogszabály-módosítás alkalmával azért a jogalkotó igyekszik az elmúlt időszakban felgyülemlett tapasztalatokat, az élet által kikényszerített módosításokat is eszközölni.

(16.20)

Még egy negyedik csoportot szeretnék érinteni; azért időközben az Európai Unió tagjai lettünk és maga a törvénymódosítás is bizonyos uniós - ha nem is teljesen jogharmonizációs, de nevezhetjük úgy is - kiigazításokat is tartalmaz.

Ahogy elhangzott, az Alkotmánybíróság múlt év áprilisában az előző módosítással kapcsolatosan kimondott egy mulasztásos alkotmánysértést, mely szerint a törvényhozó, amikor a módosítást végezte, nem biztosított megfelelő jogállami garanciákat ahhoz, hogy a döntés-előkészítő a belső használatú adatokkal kapcsolatban csak az alkotmányos mértékben elfogadható mértékig korlátozza az adatok megismerhetőségét.

Maga az alkotmánybírósági döntés alapállásban nem tekintette alkotmányellenesnek a döntés-előkészítés, a belső használatú adatok automatikus, külön minősítési eljárás nélküli nyilvánosságkorlátozását, ugyanakkor megállapította, hogy biztosítani kell ezen adatok esetében is a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, melynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is.

Az előttünk fekvő javaslat ezért meghatározza, hogy mely közérdekű adatok eshetnek a nyilvánosság korlátozása alá, és a keletkezésüktől számított tíz évig ad lehetőséget megismerhetőségük korlátozására. A szerv vezetője a tízéves védelmi idő lejárta előtt is feloldhatja ezt a korlátozást, és ezt jogszabályalkotás formájában teheti meg. Első olvasatra az emberben fölmerülhet az, hogy egy törvény belső tartalmát megváltoztathatja egy jogszabály - általában törvényt csak törvénnyel lehet módosítani, illetve jogszabály nem lehet törvénnyel ellentétes -, de miután itt enyhítő jellegű szabályozásról volt szó, életszerűnek tűnik az, hogy sokkal rugalmasabban kezelheti egy jogszabály, mint egy törvény ezeket az időkorlátokat.

A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy igénylőként bárki kérhesse ezen közérdekű adatokat, és az adatszolgáltatás teljesítésének megtagadására pedig csak törvényben meghatározott esetekben van lehetőség. Ennek során nyílt lehetőség az adatkérő azonosítására, adatainak rögzítésére, kizárólag célhoz kötötten és csak a szükséges mértékig, majd az adatszolgáltatás után ezt törölni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha bizonyos költség az adatok megismerhetősége kapcsán fölmerül, akkor ezt nyilvánvalóan ki lehet számlázni. Magyarul, ehhez kapcsolódóan keletkezhetnek átmenetileg személyes adatok, illetve rögzítésre kerülhetnek személyes adatok, de miután ez megtörtént, az adatszolgáltatónak törölnie kell.

A javaslat azt is pontosítja, hogy amennyiben a kért adat meg nem ismerhető adatokat, részeket is tartalmaz, akkor ezeket anonimizálni kell, és így kell teljesíteni a kérést. Magyarán, nem lehet a teljes adatkör kiadását megtagadni arra hivatkozással, hogy abban meg nem ismerhető részek is vannak. A fenti tartalmi pontosítások már megalapozzák azt, hogy a törvényben a megtagadás esetére fennálló bírósági jogorvoslat a tartalmi szempontok vizsgálata mentén is megtörténhessen.

A személyes adatok külföldre továbbításának hatályos szabályai jelenleg nincsenek összhangban az Unió előírásaival. A személyes adatok külföldre történő továbbítására vonatkozó szabályok kibővítésével a javaslat rugalmas, a közösségi jog szabályainak is megfelelő, ugyanakkor a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését is biztosító szabályozást tartalmaz. A korábbinál jóval részletesebb és pontosabb szabályokat fogalmaz meg a harmadik országba történő adattovábbítás garanciáiról; lényegében arról, hogy az adatszolgáltatás mikor teljesíthető, és mikor kell azt megtagadni. Az Unió felé ezt meg kell könnyíteni, harmadik országok esetében pedig garanciákat kell teremteni, hisz a nemzetközi jogsegély kapcsán vannak olyan országok, melyek a megfelelő adatvédelmet nem garantálják, így a kérésüket meg kell tagadni, mivel az a hatályos nemzetközi egyezmények értelmében adatvédelmi szempontból nem teljesíthető.

A javaslat emellett megfelelést biztosít az európai egyezmény egyik rendelkezésével is, az adatvédelmi biztos feladatkörét illetően azáltal, hogy előírja a biztos együttműködését az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerével kapcsolatot tartó magyar bűnüldöző szervek adatvédelmi felelősével.

A személyes adatok védelméről és a közéleti adatok nyilvánosságáról szóló törvény elfogadása óta az információs társadalom rohamos fejlődésnek indult, erre azonban a magyar jogalkotás mindeddig nem, illetve csak a személyes adatok védelmével összefüggésben reagált. Az internet elterjedése kiemelt fontosságúvá tette a közérdekű adatok elektronikus igénylésére vonatkozó szabályozás megalkotását, valamint a személyes adatok kezelésének az elektronikusan közzétett, közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos szabályozását is.

A közérdekű adat megismerése iránti igény bármilyen formában, így a javaslatnak megfelelően elektronikus formában is benyújtható, az információszolgáltatás pedig ezentúl elektronikus úton is teljesíthető.

Az elmúlt évek jogalkalmazásának tapasztalatai szükségessé teszik több ponton a törvény rendelkezéseinek pontosítását annak érdekében, hogy azok megfelelő garanciát nyújthassanak a személyes adatok védelméhez való jog, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesüléséhez. A javaslat ezért pontosítja a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmának meghatározását. Ehhez kapcsolódva dogmatikailag tisztázza az állami, önkormányzati vagy egyéb jogszabályban meghatározott, közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő adataira vonatkozó szabályozást, valamint egyértelművé teszi az adatvédelmi biztosnak a közérdekből nyilvános adatokkal összefüggő hatáskörét.

Az adatvédelmi biztos jogállása az adatvédelmi törvény jogharmonizációs módosítását elvégző 2003. évi XLVIII. törvény hatálybalépése óta részben megváltozott, mivel a személyes adatok védelmével kapcsolatban immár ügydöntő jogkörrel is rendelkezik. A jogállásnak ez a kettőssége ugyanakkor megkívánja annak egyértelmű szabályozását, hogy az adatvédelmi biztos eljárása... - mennyiben és milyen eltérésekkel kell alkalmazni az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit.

A javaslat pontosítja, hogy az adatvédelmi biztos bejelentés alapján vagy hivatalból jár el. A gyakorlati tapasztalatok alapján emellett pontosítani szükséges az adatvédelmi biztos ügydöntő hatáskörére vonatkozó eljárási szabályokat. A javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy az adatvédelmi biztos a jogosulatlanul kezelt személyes adatokkal kapcsolatos ügydöntő hatáskörében eljárva határozatot hoz, melynek bírósági felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet kezdeményezni.

Ez a rendelkezés rendkívül jó véleményünk szerint, és sajnos aktuális is a nyilvánosság előtt keringő ügynöklisták, illetve a fogyasztók, előfizetők adatait nem mindig megfelelően kezelő nagy cégek és szolgáltatások időszakában.

Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint egy nagyon jól előkészített törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán. Megnyugtató számunkra, hogy az adatvédelmi biztos, illetve hivatala az előkészítés folyamán mindvégig együttműködött az előterjesztővel, és ennek kapcsán lehet kijelenteni azt, hogy az ombudsman teljes mértékig egyetért az előterjesztés tartalmával, tehát a Magyar Demokrata Fórum támogatja a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen.