Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nem sejthettük, hogy mire vonatkozik a képviselő úr napirend utáni felszólalása, de bizonyos mértékig szerencse, hogy az igazságügyi tárca képviseli ezen a kései órán a kormányt, és így módom van röviden reagálni a képviselő úr által az igazságügy-miniszter kezdeményezésére tett megjegyzésekre.

Nem szeretném a képviselő urat kioktatni, eszem ágában sincs éjjel fél tizenegykor a Szentkorona-tanról rögtönzött kiselőadást tartani, nem is vagyok történész. Az azonban, hogy a magyar Szentkorona, ahogy ön fogalmazott, történelmi emléktárgy volna, enyhén szólva nem felel meg a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok közösen elfogadott véleményének.

Hadd utaljak arra, hogy az előző ciklusban, amikor önök voltak a koalíciós partnerükkel együtt 72 százalékos többségben, éveken keresztül folyt egy alkotmányozási előkészületi munka, és ennek keretében kidolgozásra került egy új alkotmányszöveg. Ennek az új alkotmánynak a preambulumában, vagyis a legfontosabb elvi tételeket és az alkotmány célját rögzítő részében, bizony önök, az akkori kormánypártok is - a közös konszenzus keretében - megjelenítették a Szentkoronát. Nem azért, mert bárki is azt feltételezné, pláne én, hogy a Magyar Szocialista Párt vagy a Szabad Demokraták Szövetsége a királyság államformáját kívánta volna visszahozni. Egészen pontosan arról van szó, hogy a magyar államelméleti gondolkodásban és a magyar állameszme fejlődésében kitüntetett és folyamatos szerepe van a Szentkoronának mint a szuverenitás megtestesítőjének, és semmiképpen sem koronaékszernek tekintendő, mint az jellemző volt más államokban.

Éppen ezért értelmesen fel sem tehető az a kérdés, hogy a Szentkoronáról, annak őrzéséről, illetve a hozzá tartozó drágaságokról, az országalmáról, a jogarról, a koronázási palástról szóló és előkészületben lévő törvényjavaslat vajon bármiféle, a királyság államformája felé történő visszafordulást akarna jelenteni - erről szó sincsen, szó sem lehet!

Csupán arról van szó, hogy mi értjük, önnel ellentétben értjük, hogy a magyar történelemben mit jelentett és milyen integráló erő volt mindvégig a magyar Szentkorona mint eszme. Úgy gondoljuk, hogy ennek az eszmének a harmadik évezredben is helye és szerepe lehet a magyar közgondolkodásban.

Ön többször elmondta, hogy nem érti, nem érti, hogy mi ez. Képviselő úr, anélkül, hogy személyeskedni akarnék, azt kell mondanom, hogy kiáltó ellentét van az önét megelőző napirend utáni felszólalás és az ön napirend utáni felszólalása között: mintegy két világ jelenik meg ebben a két felszólalásban. És meg kell mondanom, elhiszem önnek, hogy nem érti, hogy miért is akarunk a Szentkoronáról törvényt alkotni, mert az előző napirend utáni felszólalás során ön gúnyos mosoly kíséretében csóválta a fejét, amikor a Szent István által alapított püspökségekhez kapcsolódó igen nemes és igen emelkedett megemlékezésekről volt szó. Ön nem érti, mi pedig értjük!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)