Felszólalás adatai

GAZDA LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy képviselőtársam mondta, aki a gazdasági bizottság többségi véleményét ismertette, a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslatot a gazdasági bizottság 2003. szeptember 17-én megvitatta. A törvénytervezetet 7 igen és 8 tartózkodó szavazat mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

A gazdasági bizottság jelen lévő és vitában részt vevő tagjai egyetértettek abban, amit a miniszter úr is említett expozéjában, hogy az Európai Unió lisszaboni és barcelonai csúcsértekezletén megfogalmazott célkitűzés, azaz hogy az Európai Unió váljék 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává, kívánatos cél. Abban is egyetértettek, hogy a kérdés törvényi szabályozása fontos, önálló területként kell kezelni a kutatás-fejlesztést, mert míg az Unió ezt csinálja, addig Magyarországon már-már ellehetetlenült ennek a területnek a képviselete. Tarthatatlan az is, hogy míg az Unióban a közösség átlagában a K+F ráfordítások lassan elérik a 3 százalékot, és ennek kétharmadát a vállalkozások fizetik be és finanszírozzák, addig nálunk alig éri el az 1 százalékot, és ennek egyharmadát finanszírozzák a vállalkozások.

Abban is egyetértettünk, hogy biztosítani kell, hogy a többéves megvalósítású projektek és az éves ciklusú költségvetés keretei között is finanszírozhatók legyenek az innovációs elképzelések és projektek, és hogy olyan új rendszer alakuljon ki, melynek keresletorientáltsága erősítse a vállalkozások versenyképességét, és - én erre helyezném a hangsúlyt - permanens megújulásra késztesse őket, növelje a nonprofit kutatóhelyek tevékenysége iránti keresletet. Azaz - és talán ez a legfontosabb - a szellemi kutatások eredményei valóban váljanak termelőerővé, és hogy az egyetemek, a főiskolák és intézetek olyan tudásközpontokká váljanak, melyek kapcsolatai a versenyszférával hétköznapiak, mindennaposak.

Különbség közöttünk tehát az alapokban nem volt, a nézeteltérés abban bontakozott ki - és nem azon az alapon, hogy kormánypártiak vagyunk-e vagy ellenzékben ülünk -, hogy szabad-e tovább terhelni a vállalkozásokat, és hogy be kell-e ezt vezetni 2004. január 1-jétől. Ezért határozott úgy és kérte a gazdasági bizottság, hogy többségi és kisebbségi véleményt is kifejthessen. Az én feladatom ennek a kisebbségi véleménynek az ismertetése, azaz, hogy mi a törvényjavaslatot javíthatónak véljük, és ezért általános vitára alkalmasnak tartjuk. Az a véleményünk, hogy a kutatás-fejlesztés irányítási, végrehajtási, finanszírozási és intézményrendszerének megújítása tovább már nem halasztható feladat.

(16.20)

Minél tovább halasztjuk, annál nagyobb veszteségeket szenvedünk el. Nagyobb lenne a probléma, ha a törvény vitáját elhalasztanánk, vagy a túladóztatást megelőzendő nem vezetnénk be 2004-ben, vagy nem terjesztenénk ki a vállalkozások bizonyos körére, ahelyett, hogy ne hoznánk csökkentési lehetőségeket javaslatainkban, és megoldást keresnénk más adónemeknél.

Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Alapvető fordulatra van szükség ezen a területen, a tudományos, illetve kutatási kínálatra alapozott modell lehetőségei kimerültek, egy olyan innovációs keresletösztönzést elősegítő, felépítő rendszerre van tehát szükség, amely sokkal hatékonyabban tudja a magyar gazdaság versenyképességét javítani, és ösztönözni a gazdaság szereplőit a folyamatos megújulásra. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az alap létrehozásával új helyzetet teremthet. Kiszámítható módon bővül a központi forrás, az állam követhetően elkötelezetté válik, a járulékfizetési kötelezettség viszont biztosítja az üzleti szféra hozzájárulását is.

Rajtunk múlik, hogy a vitában kifejtett javaslatainkkal, módosító indítványainkkal javítsunk a felelősségi, felügyeleti viszonyokon, és elviselhetőbbé tegyük a teljesítést a vállalkozások számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)