Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkező hét évben Magyarország több mint 18 000 milliárd forintot kap az Európai Uniótól, ami egy egész éves költségvetésünk majd 80 százaléka, és 2019. évi bázison az ország éves GDP-jének a 40 százaléka. Ez nagyjából felér egy Marshall-segéllyel, ez egy olyan hatalmas forrás, amit nem szabadna elpazarolnia a kormánynak, nem szabad ezt is suttyomban szétosztogatni, a barátok zsebébe juttatni. Ezért az LMP azt követeli, hogy a kormány még ebben az ülésszakban nyújtsa be a parlament elé az európai uniós források felhasználását részletező tervét, éppúgy, ahogy azt is követeljük, hogy a kormány még az ülésszak elején nyújtson be egy pótköltségvetést, hiszen az már látható, hogy a 2020. évi, de a 2021. évi költségvetés is tarthatatlanná vált.

A járványhelyzet egyértelműen megmutatta: a magyar gazdaság sérülékeny és nem fenntartható, nem lehet csak az autóiparra és a luxusturizmusra építeni. Összeomlott a termelés, elszállt az infláció, áfacsökkentés nélkül megfizethetetlenül drágák lettek az alapvető élelmiszerek. Számtalanszor elmondtam én is, de a kormány nem hallotta meg: változtatni kell.

Viszont talán hallotta a kormány Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének évértékelőjét. Ennek a beszédnek az egyik fontos pontja a zöldgazdaság támogatása és az uniós klímacél módosítása volt. Eddig 40 százalékkal tervezték csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását 2030-ra, az 1990. évi kibocsátási szinthez képest. Von der Leyen bejelentése szerint a Bizottság új célja várhatóan az 55 százalékos csökkentés lesz.

Az LMP korábban, amikor határozati javaslatot nyújtottunk be a klímatörvény létrehozására, már abban azt javasoltuk, hogy 2050 helyett már 2040-re ki kell tűzni a klímasemlegesség elérését, viszont ehhez nem 55 százalékkal, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást 1990-hez képest. Mi úgy látjuk, hogy a Bizottság céljai egyáltalán nem túlzóak, mindenképpen támogatandóak, különösen hogyha belegondolunk abba, hogy milyen gyorsan változik az éghajlat, és milyen nagyon komoly negatív következményei vannak.

Mindezek fényében egyértelmű, hogy az uniós forrásokat csak az ország válságálló és fenntartható fejlesztésére szabad elkölteni, így a természeti erőforrások védelmére, a megújuló energiákra, épületfelújításra, az ökológiai mezőgazdaságra, a közösségi közlekedésre, a hulladékgazdálkodásra, a szociális rendszer megerősítésére, az oktatásra és az egészségügyre. A 18 000 milliárdos európai uniós forrást nem lehet elpazarolni luxuskiadásokra és a fideszes holdudvar gazdagítására. Már csak azért sem, mert ennek egy része hitel, amit a fiatalabb generációnak kell visszafizetni. Tudjuk azt, hogy ezt a 750 milliárdos hitelt, illetve ennek a hitelrészét 2028 és 2058 között kell visszafizetni.

Éppen ezért az európai uniós pénzeket tényleg csak úgy lehet elkölteni, hogy az a köz számára hasznos legyen, olyan programokra, mint a társadalmi problémák felszámolása, az egészségügy, a szociális és oktatási szféra rendbetétele, megerősítése, a megújuló energia és energiahatékonyság az épületek felújításával, a víz- és talajmegtartó ökológiai mezőgazdálkodás, mint ahogy említettem korábban, a természeti erőforrások védelme, a közösségi közlekedés és háttériparának fejlesztése és természetesen a fenntartható hulladékgazdálkodás.

Az ország ilyen irányú fejlesztésével Magyarországot is fel lehetne készíteni az ökológiai és klímaválságra, ami sajnos itt van, mert ez korunk legfenyegetőbb folyamata. Ha nem erre költjük a forrásokat, az bűnös mulasztás és pazarlás, merénylet nemcsak a gyermekeink és unokáink ellen, hanem már saját magunk ellen is.

Mindezek alapján felszólítjuk a kormányt, hogy még ebben az ülésszakban nyújtsa be a parlament elé az európai uniós források felhasználását részletező tervet, és azokat vitassuk meg minél szélesebb körű, valódi konzultációk formájában. A jelenlegi kormány nem kapott felhatalmazást senkitől, hogy a jövőt elherdálja. Köszönöm a figyelmet.