Készült: 2024.09.22.09:19:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

273. ülésnap (2013.04.30.), 88. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:55


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánok visszatérni a dohánykoncesszióra, hanem maradnék a fémkereskedelmi törvénynél. Ellentétben az eddig felszólalókkal, nem gondolom, hogy akár ez a most benyújtott módosítás, akár az eredeti fémkereskedelmi törvény sikeresen megfékezte volna a fémtolvajlást úgy általánosságban. Azt gondolom, hogy ketté is kellene választani, hiszen maga a javaslat és az eredeti fémkereskedelmi törvény is elsősorban a legális fémkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat szabályozza, míg nekünk a fő problémát, ami miatt nap mint nap halljuk a különböző híreket a kábellopásokról és különböző tömegközlekedési eszközöket megrongáló különböző fémtolvajlásokról, az az illegális fémkereskedői réteg, amelyet törvényekkel, jogszabályokkal sajnos ez idáig sem sikerült megfékezni vagy megfogni.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát van egy legális fémkereskedő réteg, kis- és középvállalkozások Magyarországon, amelyek több ezer vagy több tízezer embernek adnak munkát áttételesen és közvetlenül, akiket próbálunk különböző intézkedésekkel, egyébként részben helyeselhetően korlátozni, valóban szükséges az, hogy ezeken a fémkereskedelmi telepeken ne lehessen az illegális forrásból származó fémkereskedelmiengedély-köteles anyagokat átvenni és leadni. Viszont mégiscsak elhangzott már az egyik fideszes képviselőtársam felszólalásában, statisztikából idézett, hogy ezeknek az ellopott fémtárgyaknak, akár szobrokról, akár kábelről, akár bármi másról van szó, nagy része egyből elhagyja az országot, más része pedig hazai, illegális fémkereskedő telepekre kerül, amelyeknek semmiféle formában nincs sem fémkereskedelmi, sem más, egyéb engedélyük. Egyébként nemcsak fémkereskedelmi, nemcsak környezetvédelmi szempontból működnek illegálisan, törvényellenesen, hanem nyilván adóhatósági és más egyéb szempontokból is.

A fő, legfontosabb üzenete az kellene legyen egy ilyen szabályozásnak, hogy ezt a tevékenységet gyökerestül irtsuk ki és próbáljuk nulla százalékra redukálni. Mert egészen addig, amíg meglesz a felvevő piac, amíg meglesz az átvevő piac, addig bizony lopni fogják a szobrokat, lopni fogják a kábeleket, és lopni fognak minden olyan fémtárgyat, ami értéket képvisel. Bizony, Magyarországon jól megvan az a megfelelően körülhatárolható társadalmi csoport, amely ezt megélhetésszerűen űzi, és űzni is fogja a közeljövőben, amíg egyrészt nem lesznek radikális, szinte Szent László-i szigorral szabályozva ezek a fémlopások. Hiszen azért ne felejtsük el, itt nemcsak arról van szó, nemcsak a fém értéke az, ami ezt a kárt okozza, hanem sokszor ennél jóval nagyobb kárt okoznak vagy veszélyhelyzetet idéznek elő azáltal, hogy közlekedési berendezéseket rongálnak meg, és szerintem csak a véletlenen múlt, hogy eddig ebből nem lett súlyosabb közúti közlekedési vagy bármilyen egyéb katasztrófa.

Mindenféleképpen ebbe az irányba kellene elmozdulni. Valóban szabályoz egyrészt szigorításokat is, másrészt viszont kiskapuk lehetőségét is magában rejti ez az új módosító szabályozás, és ebben egyetértek Sárosi Eszterrel, aki a tegnapi napon a bizottság előtt ismertette a HOE, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének álláspontját. Erre majd ki is fogok mindjárt térni, akkor, amikor a konkrét szövegre, törvényjavaslatra áttérek. Tehát, el kell jutnunk odáig, hogy Magyarországon, nem csak Magyarországon, de most mivel elsősorban Magyarországról beszélünk nyilván, és Magyarországra vonatkozó törvényeket hozunk, ne érje meg ezeket a fémtárgyakat ellopni, és ne lehessen illegális telepeken akár szétdarabolni, beolvasztani, hasznosítani vagy olyan formába hozni, hogy ezt utána már felismerhetetlen formában tovább lehessen adni, és illegális formákban, adóhatóságot és különböző eljárásokat megkerülve ezek külföldre kikerüljenek.

Erre kellene koncentrálni. Azt gondolom, ez a javaslat, amit 2009-ben is elfogadott az akkori kormány, részben szükséges, részben azonban egy pótcselekvés jellegű törvényjavaslat volt, hiszen láthatjuk, hogy lényegében nem fékezte meg a színesfémlopásokat. Volt egy visszaesés, amit inkább a gazdasági válságnak tudnék be, annak, hogy az átvételi árak jelentősen csökkentek, hiszen mind a nyersanyagok ára, mind a hulladékok, fémhulladékok átvételi ára a gazdasági válság következtében jelentősen visszaesett. Ezért nyilván a kereslet is ennek megfelelően kisebb volt, és egy időszakban kevesebb fémlopás következett be ebből adódóan. De ez csak átmeneti időszak volt. Most már újra, ismételten, nap mint nap hallhatjuk a rádióban, vagy olvashatjuk az újságokban, hogy hol nem jár a HÉV-szerelvény, hol nem jár a troli, milyen berendezéseket rongáltak meg, milyen magára hagyott épületből, gyárüzemből vagy honnan máshonnan loptak el nagy mennyiségű fémhulladékokat, vagy bontanak el komplett vasúti hidakat, vagy bontanak el komplett fémbódékat, épületeket, berendezéseket. Tehát egészen elképesztő gátlástalanság jellemzi ezeket az illegális fémkereskedő-fémtolvaj rétegeket, hogy néven nevezzük őket.

Azt gondolom, hogy ez egyrészt rendészeti eszköz, tehát mindenképpen Btk.-s kategória, bűncselekmény oldaláról kell megfogni, amire már voltak próbálkozások, és olyan szigorú büntetéseket, és nemcsak Btk.-szinten, hanem tényleges bírósági ítéletek szintjén is olyan szigorú ítéleteket, precedens jellegű ítéleteket elérni, ami elrettentő hatással bírhat. Mert ezek azért nem nagyon voltak jellemzőek. Ez mindenképpen szükséges. Másrészt a felderítési hatékonyságot is növelni kell. Itt jön be az a képbe, hogy kinél van a nyomozati hatáskör, ugye, a rendőrségnél vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál legyen-e ezeknek a bűncselekményeknek a nyomozati hatásköre, ki rendelkezik megfelelő kompetenciával vagy eszközzel, vagy infrastruktúrával erre. Azt gondolom, hogy a NAV lenne talán az erre megfelelően jogosult szerv, mert jelen formájában a rendőrségnek nincs meg erre a megfelelő kapacitása. Természetesen a NAV-nál is ennek tekintetében fejlesztéseket kellene végrehajtani.

De hogy áttérjek a konkrét törvényjavaslatra, ami a szigorításokat illeti, és azért is támogattuk egyébként az általános vitára való alkalmasságát is, mert ezekkel egyetértünk: vannak olyan elemek, amelyek tovább szigorítják vagy tovább zárják azokat a kiskapukat, amelyeken még legális fémkereskedelmi telepeken is el lehetett adni illegális forrásból származó fémhulladékot. Ezekkel egyetértünk, és ezeket támogatni tudjuk.

Azonban van két olyan kiskapu véleményünk szerint is, ami az illegális fémkereskedelmet vagy az orgazdaságot erősítheti. Az egyik a magánszemélyekkel kapcsolatos szabályozás, ami azt mondja ki, hogy 3 köbméter maximális mennyiségig tárolhat magánszemély fémkereskedelmiengedély-köteles anyagot saját ingatlanán. Ez idáig, mondjuk, rendben is van. De ahogy azt már Aradszki képviselő úr is elmondta a bizottsági álláspont ismertetésekor, nincs semmiféle szankciója annak, ha ezt megszegi valaki, csupán a fémkereskedelmi hatóság felszólítja, utasítja, hogy adja le legális fémkereskedelmi telepen ezt a mennyiséget vagy ezt az anyagot, ezen túl ez semmiféle szankcióval nem bír. Nyilvánvalóan így semmiféle eszközt nem jelent a hatóság kezében, hogy illegális fémkereskedelmi telepeket ezáltal felszámoljon vagy lefüleljen.

A másik pedig, amiről még emlékezetem szerint ma nem esett itt szó, a mellékterméknek minősülő fémek vagy fémkereskedelmi anyagok kivétele a törvény hatálya alól, ami egy újabb visszaélésre adhat lehetőséget, hogy ezek az egyébként meg nem határozott, törvényileg jelenleg még nem szabályozott módon melléktermékké minősítendő fémek majd ennek a törvénynek a kijátszásával kerülhessenek ki az országból, vagy kerülhessenek hasznosítókhoz külföldön. Tehát mindenképpen be kell zárni ezeket a kiskapukat, és erre vonatkozóan módosító indítványokat fogunk mi is benyújtani, illetve, ahogy ezt már képviselőtársam jelezte, a fenntartható fejlődés bizottsága is kezdeményezte ennek módosítását.

Úgyhogy azt gondoljuk összefoglalóan, és igazából amit erről a törvényről, szabályozásról első körben el szerettem volna mondani, az nagyjából ebben az első 10 percemben benne volt; azt gondoljuk, hogy részben büntetőjogi szabályozás további szigorításával és a felderítés hatékonyságának növelésével lehetne elejét venni a fémkereskedelmi visszaéléseknek és a fémlopásoknak, természetesen elrettentő, szigorú bírósági ítéletekkel is párosítva. Másik oldalról pedig valóban szükséges szabályozni a legálisan működő fémkereskedelmiengedély-köteles tevékenységeket és telepeket.

(15.10)

Szükséges szabályozni az egyébként nem legálisan működő telepeket is, amennyiben ezeket a hatóság el tudja érni és amennyiben fel tudja deríteni ezeknek a hollétét. Azonban ehhez a mai rendelkezésre álló kapacitása a rendvédelmi és a nyomozó szerveknek, azt gondolom, nem elégséges, és pontosan ezért nem látom, hogy ez a jogszabály érdemben megfékezné majd a színesfémtolvajlásokat vagy bármilyen fémlopásokat.

Úgyhogy a végső álláspontunk kialakítása még a módosító indítványok sorsától függ. Egyelőre így egy tartózkodás környékén jár a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja, hiszen súlytalan javaslatnak tartjuk. Vannak jó részei, vannak kevésbé jó részei, de érdemben nem segít a probléma megoldásán.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai