Felszólalás adatai

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései szerint a járművezetésre jogosító okmányok, valamint a gépjárműtörzskönyvek és forgalmi engedélyek kiállításával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos feladatokat 2001. január 1-jétől a körzetközponti települési önkormányzat jegyzője végzi. A nyilvántartóval közvetlen informatikai kapcsolatban álló okmányirodák veszik át a kérelmeket, adják ki az okmányokat, és ellátják az ezzel összefüggő adatkarbantartást és adatellenőrzést.

Az egységes közlekedési igazgatás kialakítása megkívánja a vezetői engedély visszavonásának és a jármű forgalomból történő kivonásának az okmányirodákhoz telepítését. A rendőrhatóság által végzett igazgatási tevékenység átadását jelentő megoldás további lépéseket jelent a közigazgatás korszerűsítésének irányába is.

Az egységes igazgatási rendszerben a nyilvántartóval az okmány kiadása és visszavonása esetén is a jegyző tartja a kapcsolatot. Így az ügyintézés az okmányellátástól a visszavonásig egy kézbe kerül, hatáskörmegosztás nélkül biztosítva a központi nyilvántartás adatkarbantartásának lehetőségét. A jegyző kibővült hatáskörében meghatározott feladatainak csak akkor tud törvényesen eleget tenni, ha az általa kezelhető adatok körét és az adatforrást a törvény meghatározza. Ezért szükséges a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, továbbá a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása. Ezenkívül a javaslat biztosítja, hogy BM Központi Hivatal elsőfokú hatáskörben eljárva részt vegyen a járművezetői engedély kiadásában, ha az ügyfél a kérelmét közvetlenül a hivatalnál nyújtja be.

A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján felmerült annak igénye, hogy a jogszabály kimondja: a daktiloszkópiai és fénykép-, valamint DNS-profilnyilvántartásba nem kell felvenni azt, akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas eljárás keretében folyik. A törvény alapján a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásba a szándékos bűncselekmények, a DNS-profilnyilvántartásba pedig csak meghatározott szándékos bűncselekmények elkövetőit kell felvenni.

A törvény tartalmazza azt is, hogy az említett két nyilvántartásba felveendő személyekkel kapcsolatos adatokat az a nyomozóhatóság közli a nyilvántartás kezelőjével, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta. E bűncselekményeknek sajátos kategóriáját képezik a magánindítványra üldözendő deliktumok, közöttük is azok, amelyekkel kapcsolatban magánvádas eljárásnak van helye.

A büntetőeljárási törvény értelmében a magánvádas bűncselekmények elkövetőit nem a nyomozóhatóság, hanem a bíróság vonja eljárás alá. Mivel a bíróság nem nyomozóhatóság, a magánvádas bűncselekmények elkövetői nem kerülnek be a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásba. Jelenleg ezt a szabályt csak jogértelmezéssel lehet a törvény szövegéből levezetni.

A jogbiztonság követelménye azonban megkívánja azt, hogy a törvény külön jogértelmezést nem igénylő módon közvetítse ezt a jogalkotói szándékot. A javaslat ennek megfelelően egyértelműen tartalmazza, hogy sem a daktiloszkópiai és fénykép-, sem a DNS-profilnyilvántartásba nem kell felvenni azoknak a bűncselekményeknek az elkövetőit, akikkel szemben magánvádas eljárásnak van helye.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF és a Fidesz soraiban.)