Felszólalás adatai

VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Súlyos örökség volt az, amellyel mind a kormánynak, mind a magyar társadalomnak az 1998-as választásokat követően korábbi tapasztalataik alapján szembe kellett néznie. Súlyos örökség volt, hiszen egyfelől saját, másfelől pedig nemzetük jövőjét ítélték meg hihetetlen mértékben pesszimista módon, s ezzel az örökséggel kellett a kormánynak úgy sáfárkodnia, hogy megpróbálja más irányba befolyásolni a társadalom egészének a véleményét.

Ebben nagyon jelentős szerep hárult az egyházakra, elsősorban azokra az egyházakra, amelyeket a múlt század végén úgy neveztek, hogy bevett egyházak Magyarországon, hiszen olyan történelmi tapasztalatot, olyan értékrendszert, olyan erkölcsi alapot biztosítottak a magyar társadalom számára, amelyre nyugodtan építhetjük a következő ezer esztendőben is a jövőnket.

Egy olyan időszakban vagyunk, amikor a kormányprogram szellemében a társadalommal együtt szeretnénk olyan értékrendet kialakítani az egyházakkal közös cselekvésben, amely az egyént tiszteletben tartja, amely a családot fontosnak tartja, és amely biztosítja a hazához, a nemzethez való kötődést is. Ezért kötötte meg a kormány azokat a megállapodásokat a történelmi egyházakkal, amelyek biztosítják az egyházak működését, biztosítják elvett jogainak visszaadását.

Ugyanakkor az is látható, hogy szükséges minden tekintetben a kormányprogram azon pontjának megvalósítása, hogy a vallásszabadságról, a vallásgyakorlásról szóló törvény módosítását tűzte ki célul. Nagyon köszönöm képviselő úrnak, hogy a Házban felvetette ezt a kérdést, hiszen rövidesen a Ház egésze fog vele ugyanúgy találkozni, mint ahogyan a kulturális és sajtóbizottság az elmúlt hónapokban találkozhatott a törvényjavaslatnak előbb koncepciójával, majd azt követően elkészült tervezetével.

Hadd adjak jelentést, tájékoztatást az Országgyűlésnek ebből az apropóból, hogy minisztériumunkban elkészült a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló '90. évi IV. törvény módosításának tervezete, mely jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll.

A tervezet kialakítása során figyelembe vettük mind a vallási élet elismert szaktekintélyeinek véleményét, és természetesen egyeztettünk az egyházakkal is. Rockenbauer miniszter úr korábban már jelezte, hogy a törvénymódosítás tárgyában hatpárti egyeztetést fog kezdeményezni. Ezt nemcsak az indokolja, hogy az alkotmány 60. § (4) bekezdése értelmében a vonatkozó törvény módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges, hanem az is, hogy olyan kiemelkedő fontosságú emberi jogot érint a törvénymódosítás, melyhez az alkotmányos pártok lehető legszélesebb körű egyetértésére van szükség. Terveink szerint a hatpárti egyeztetésre még az idén sor kerül.

A kormány a vallásszabadság eszméjének elkötelezettje, azaz nem a vallásszabadságot kívánjuk korlátozni, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy a visszaélésekkel szembeszállunk, éppen a vallásszabadságot védelmezzük. Felelősséggel jelenthetem tehát az Országgyűlésnek, hogy a kormány olyan, az alkotmányosságnak és a nemzetközi emberi jogi követelményeknek megfelelő javaslatot fog előterjeszteni, ami megalapozottan számíthat a problémákat érzékelő és azok orvoslásáért felelősséget viselő képviselőtársaim támogatására.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvénymódosítás önmagában nem elégséges eszköz arra, hogy eleget tegyünk a titkos vagy büntetendő gyakorlatot folytató csoportokkal szemben az Európai Parlament állásfoglalása által is sürgetett fellépésnek. Csak az állami szervek és a nem kormányzati szervek, a polgári közösségek, valamint az egyházak közös fellépése szolgálhatja megfelelően a társadalom, de a veszélyeztetettségnek leginkább kitett gyermekeink és családjaink védelmét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)