Készült: 2024.09.19.11:13:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.), 264. felszólalás
Felszólaló Ikotity István (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:12


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Matolcsy György felvezetőjében a következő kijelentésre ragadtatta magát: „A Magyar Nemzeti Bank valójában 2015-ben eddigi életének, tehát az 1924-es alapítás óta eltelt időszaknak az egyik legsikeresebb évét zárta.”

Ez a mondat is mutatja, hogy a jegybank elnöke álomvilágban él. Az egyik legsikeresebb évnek nevezi azt, ami brókerbotrányokkal, offshore ingatlanokkal terhelt, amikor a devizahitelesektől 134 milliárdot csalt ki az MNB, amit aztán megpróbáltak eltüntetni, hogy elveszítse közpénzjellegét. Ez nem egyszerűen nevetséges, hanem arcátlan dolog is. A következő feladatok egy részének ‑ árstabilitás, infláció, kamatok ‑ megfelelő szintű ellátása még nem varázslat. Matolcsy Györgyöt a miniszterelnök és ennek nyomán a kormánypártok jó része valamiféle gazdasági zseninek tartja, aki kihúzta az országot a gödörből, éppen ezért akinek mindent el lehet nézni, akár 100 milliárdok lenyúlását és az MNB lezüllesztését is. Pedig zsenialitásról szó nincs. A magyar gazdaság teljesítménye az ugyanolyan körülmények között működő közép-kelet-európai társaihoz képest is lemaradóban van. Mind a növekedésben, mind a költségvetési helyzet javulásában, mind a kamatok és az infláció csökkentésében hasonlóak a trendek, csak épp legtöbb helyen kedvezőbbek.

Valójában a matolcsysta politika kudarcát jelzi, hogy miközben évente a GDP 3-5 százalékának megfelelő európai uniós forrást hívunk le, a gazdasági növekedésünk mindössze 2-3 százalék. Azaz anélkül valószínűleg negatív lenne, mert a pénz elfolyik, azt is tudjuk, hova: magánzsebekbe. Az egyik központi elfolyó pedig éppen maga a Magyar Nemzeti Bank.

A beszámoló felvezetőjében Matolcsy György elő­adott egy egészen meredek összeesküvés-el­méle­tet is arról, hogy a külső erők bankpánikot akarnak kelteni. Az ilyen ellenségkeresések, víziók általában akkor jönnek elő, ha az illető valamit takargatni akar, terelni. Itt is ez a helyzet. Az MNB aktívan asszisztált egy 200 milliárdos csaláshoz, pilótajátékhoz. Számolatlanul szórja adófizetők százmilliárdjait luxuskiadásokra, offshore üzletekre, ingatlanokra. Két-háromszorosára emelik saját, egyébként is milliós fizetésüket. Ezekről a joggal kritizált dolgokról valahogy el kell terelni a figyelmet, annál nagyobb blődséggel, blöffel, minél nagyobb a szennyes.

Az összefoglaló megállapításai alapján vegyük az MNB feladatait és teljesítésüket sorban. Ami a következő feladatok egy részét illeti, a kamatpolitikát és az árstabilitást, az MNB nem kiemelkedően, de ellátta. Nem kiemelkedően, mert nem volt más dolga, mint alkalmazkodni a kedvező nemzetközi trendekhez, és csökkenteni a kamatokat. Ezt némi óvatossággal meg is tette.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A következő feladatának ellátása második részénél viszont megbukott. A pénzpiaci felügyelet erőtlen és vak volt, politikai korrupciótól teljesen béna. Brókerbotrányok, különösen a Quaestor-ügy, megmutatták, hogy miért káros az országra a kiépült korrupt rendszer, hogyan okoz több száz milliárd forintos kárt az embereknek.

Az MNB törvény szerint közreműködik a gazdaságpolitika támogatásában is. Ehhez képest Matolcsy György nem támogatja, hanem irányítja a magyar gaz­daságpolitikát, ez lényegében alkotmányellenes, mert a felelős minisztériumok helyett a felelőtlen MNB hozza a döntéseket. De hát ez is a szép, új magyar feudális világ egyik vonása: kialakult a felelőtlen Nemzeti Bank koncepció. Matolcsy az MNB szakmai színvonalát is lezüllesztene, az állományt korrumpálta.

A növekedési hitelprogram első szakasza egyértelműen kudarc volt, túlnyomó része nem beruházásra, hanem hitelkiváltásra ment. A második szakasz sem segített sokat. Összességében kevésbé hatásos, de az adófizetőknek nagyon sokba kerülő eszköz.

A forintosítás nyomán az MNB a devizahiteleseket saját bevallása szerint is 134 milliárd forinttal károsította meg, ebből képezve a saját, közpénzjellegét elvesztő tőkéjét. Ezt nem is szükséges minősíteni.

Amit a következő feladatokon felül pedig az MNB tett, az botrány, a világ szégyene, felelőtlen pénzszórás, és azt gondoljuk, hogy a korrupció fellegvárává tette a Magyar Nemzeti Bankot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Eközben a Nemzeti Bank elnöke a Bankszövetség elnökének lakását használja, szintén szabályokat szegve. Ez elfogadhatatlan, azt gondoljuk.




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai