Felszólalás adatai

A helyzet az, hogy egyfelől ezzel az LMP tökéletesen egyetért, a gond az, hogy ebben a költségvetésben nincsen erre forrás, mármint a helyi gazdaság megerősítésére. Az LMP továbbra is azt szorgalmazza, hogy bevételi oldalon egy olyan átalakítást kell végrehajtani, magyarul: szakítani az egykulcsos adórendszerrel, illetve a tőkejövedelmeknek nyújtott mindenféle adókedvezményekkel, ami lehetővé teszi azt, hogy létrejöjjön Magyarországon egy erős helyigazdaság-fejlesztő alap. Igen, egyetértünk azzal, hogy Magyarországon az elhúzódó, húsz éve tartó foglalkoztatási krízisből és egyáltalán Magyarországnak a húszéves tévutas fejlesztéspolitikájából a kiutat az jelenti, ha a helyi gazdaságot meg tudjuk erősíteni.

Egyetértünk azzal is, hogy a fenntarthatóságot pontosan az szolgálja, ha a helyi gazdaságot erősítjük meg, ha kisléptékű, emberléptékű gazdaságok erősödnek ebben az országban, és pontosan azért értek egyet azzal, amit Z. Kárpát képviselő úr az előbb elmondott, hogy a megmaradt tanyavilágot is azért kell megmenteni, illetve megerősíteni, mert itt nem pusztán ingatlanvagyonról van szó. Arról van szó, hogy olyan léptékű gazdálkodási formákat lehet megerősíteni ebben az országban, ami egyszerre kínálhat kitörési lehetőséget a tartósan munka nélkül maradt százezrek számára, másrészt megerősít olyan helyi közösségeket, amelyek egyébként hordozói annak a közösségi hagyománynak, ami nélkül fenntartható társadalomról aligha lehet beszélni.

Viszont a történet egyik fele az, hogy egy ilyen igazságtalan adórendszer és a Széll Kálmánról elkeresztelt megszorító csomag mellett nincs igazán költségvetési forrás a helyi gazdaság megerősítésére, de a történetnek az is része, hogy mindeközben viszont egészen pofátlan mértékű pocsékolás zajlik a központi kormányzat részéről. (Babák Mihály: Sértő ez a megjegyzés. Csúnya beszéd!) Én megértem, hogy szörnyülködik Babák képviselő úr. Én is szörnyülködtem, amikor megnéztem a miniszterelnökségi fejezetet, és ezzel kapcsolatban mi is például a 107. számon, de mások is a 105., 106., 108. számon előterjesztettek módosító javaslatokat.

Arról van szó, hogy a kormányváltás előtt az akkori kormány elköltött - a Bajnai-kormány - 400 millió forintot kormányzati kommunikációra. Mi ezt is sokalltuk. Ezt követően az Orbán-kormány ezt a költségvetést legalább megduplázta. Most már 3 milliárd forint felett járunk, ha megnézzük azt, hogy Orbán Viktor hivatala mennyit költ propagandára. Egy olyan országban, ahol emberek tömegeit taszítja a gazdaságpolitika az elnyomorodás szélére, hiszen Európában példátlan módon rövidítették le az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát, és kényszerítik az embereket néhány tízezer forintos közmunkára, egy ilyen országban a Miniszterelnökség brutálisan növeli a kommunikációs kiadásokat. De ez még mindig nem elég, mert a Kossuth tér felújítására is úgy gondolják, hogy most van halaszthatatlan szükség, 10 milliárd forintot költenek el arra, hogy a Kossuth teret felújítsák.

(17.40)

Nem akarom az eredeti vitát lefolytatni. Nyilván lehet jól érvelni amellett, hogy miért akarják önök a szimbolikus teret átalakítani, miért kívánják az ország központi terét átalakítani. Mondom még egyszer: nem ezzel a tartalmi vitával szeretnék foglalkozni. A nagy kérdés az, hogy hogyan tudnak önök elszámolni a választópolgárokkal - önök, akik azt mondták annak idején, hogy szegény ország kormánya ne urizáljon -, hogy itt elköltenek 10 milliárd forintot egy évben térfelújításra, több milliárd forintot elköltenek a Ludovika Campus-programra, és mindeközben 3-4 milliárd forintot költenek el kormányzati kommunikációra. Hogy gondolják ezt?

Ezt ígérték a választóknak a 2010-es kampányban? Azt ígérték a választóknak, hogy kéretlen levelek garmadával fogják eltömíteni a választópolgárok postaládáját? Az 1 milliárd 600 millió forint mire való?! Mire való?! Babák képviselő úr, erre adjon választ! (Babák Mihály: Maga engem ne szólítgasson!) Önök 1 milliárd 600 millió forintért akarnak levelezni az állampolgárokkal?! (Ékes József: Miért kiabálsz? - Babák Mihály: Elnök úr, provokál!)

Az LMP mást javasolt. Mi azt javasoltuk, hogy ennek az 1 milliárd 600 millió forintnak a helye ott lenne, a Nemzeti Együttműködési Alapnál arra, hogy a civil szervezeteket célzottan olyan programokra támogassa a költségvetés, hogy hogyan lehet az állampolgárokat részvételre képesíteni. Én megértem, hogy önök ezt nem támogatják, hiszen önök, akik most, ezekben a hetekben is azon ügyködnek, hogy az építési törvényt és más törvényeket úgy módosítsanak, hogy kiiktassák az okvetetlenkedő állampolgárokat azokból a közfontosságú folyamatokból, amelyek az életvilágukat alapvetően tudják átalakítani, önök számára nyilván nem fontos az, hogy az állampolgárokat részvételre képesítsék.

Önök az állampolgárokat pontosan annyira becsülik, amiről ez az egészen nevetséges nemzeti konzultáció szól, amire egyébként a Fidesz-tábornak is csak egy töredéke reagál. Önök arra tartják az állampolgárokat, hogy ostoba levélküldeményeket küldözgessenek vissza a miniszterelnöknek. Mi viszont azt gondoljuk, hogy ennek az 1 milliárd 600 millió forintnak is ott lenne a helye annál a kasszánál, ahol olyan programokat indítanak meg, ami a felelős állampolgárokat részvételre képesíti.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Dr. Józsa István: Igaza van!)