Felszólalás adatai

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő indítványát az ajánlás 1. pontja szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 266 igen szavazattal, 80 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 1. és 18. §-a az alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ennek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8886. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 252 igen szavazattal, 95 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8886. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét 254 igen szavazattal, 94 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/8751. számon, a kulturális és sajtóbizottság ajánlásait pedig T/8751/7. és 10. számokon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott. Most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1. pontja, valamint a kiegészítő ajánlás 1., 3. és 4. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP a 4. pontról, a Jobbik pedig a kiegészítő ajánlás 1. és 3. pontjairól kérte a külön szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 2., 3., 5., 7., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 18., 21. és 22. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 2., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjait támogatja. Ezek közül a Fidesz képviselőcsoportja az ajánlás 22. pontjáról, valamint a kiegészítő ajánlás 8. pontjáról, a Jobbik pedig a kiegészítő ajánlás 2. és az ajánlás 5. pontjáról kért külön szavazást. A további támogatott javaslatok elfogadása kizárja az ajánlás 6., 12., 16. és 20. pontjait.

Az előterjesztői tájékoztató szerint a kiegészítő ajánlás 9. pontjában a törvényjavaslat 32. § új 30. és 31. pontjainak, valamint a 33. § (1) bekezdésében az új 6. pontnak az elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának az igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a támogatott javaslatokról két részletben döntünk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a kiegészítő ajánlás 9. pontjának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő támogatott módosító javaslatrészt 254 igen szavazattal, 97 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a külön szavazásra kért javaslatok kivételével a további egyszerű többséget igénylő támogatott indítványokról és ezek között a kiegészítő ajánlás 9. pontjának további részéről is határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e ezeket.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat 262 igen szavazattal, 88 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a külön szavazásra kért indítványokról és azok alternatíváiról döntünk.

A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Novák Előd az 1. § (1) bekezdésében a törvény 2. § 2. pontjában a filmalkotás fogalmát módosítja. A javaslat összefügg a kiegészítő ajánlás 3. pontjával, így ezekről együtt döntünk. A javaslatsor elfogadása kizárja a kiegészítő ajánlás 2. pontját. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 52 igen szavazattal, 294 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 2. pontjában a kulturális bizottság javaslatáról döntünk. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérésére külön szavazunk arról. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 266 igen szavazattal, 84 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az ajánlás 5. pontjában a kulturális bizottság a 2. §-ban a törvény 3. §-ának elhagyását kezdeményezi, amely a kategóriákba való besorolás szabályait tartalmazza. Ennek elfogadása kizárja a kiegészítő ajánlás 4. pontját. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérte arról a külön szavazást. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 267 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 19. pontjában, valamint a kiegészítő ajánlás 8. pontjában a kulturális bizottság alternatív szabályozási javaslatot terjesztett elő az önkormányzati közterület filmforgatási célokra történő használatával kapcsolatban. Mindkét indítvány külön mellékletben kívánja meghatározni az egyes díjakat. Ezt a javaslatot az ajánlás 22. pontjában szereplő indítvány tartalmazza. Ez utóbbiról csak akkor döntünk, ha az Országgyűlés a bizottság által előterjesztett alternatíva valamelyik elemét elfogadja.

Először a 19. pontról szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 14 igen szavazattal, 297 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 8. pontjáról döntünk. Az előterjesztő támogatja, de a Fidesz kérésére szavazunk arról. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 268 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az ajánlás 22. pontjában szereplő indítványról döntünk. Az előterjesztő támogatja, de a Fidesz kérésére erről is külön szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 12 igen szavazattal, 295 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági állásfoglalásra figyelemmel még egy javaslatról kell döntenünk.

Az ajánlás 4. pontjában Gyimesi Endre az 1. §-ban a törvény 2. §-át az animációs filmstúdió fogalmával egészíti ki. A javaslat összefügg a 8. és 17. pontokkal, így ezekről együtt döntünk. A bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 53 igen szavazattal, 294 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

Határozathozatalunk végére értünk. A zárószavazásra a jövő heti ülésünkön kerül sor.

Soron következik a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Gulyás Gergely, Lukács Tamás és Vitányi István képviselőtársaink önálló indítványát T/9160. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, hogy a kormány támogató álláspontja a vita során már elhangzott.

Arra figyelemmel, hogy a törvényjavaslat 1-5. §-ainak elfogadásához minősített többség szükséges, a határozathozatalra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9160. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 302 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 49 tartózkodás mellett elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9160. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 303 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 47 tartózkodás mellett elfogadta.

(17.50)

Most soron következik az egyes ingatlanok Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/8887. számon, az egységes javaslatot pedig T/8887/20. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy ezeket összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a T/8887/22. számú ajánlás 1-4. pontjaira, és megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel jelentkezőt nem látok... (Jelzésre:) Megadom a szót a Jobbik képviseletében Szilágyi György képviselő úrnak.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akár a törvényjavaslat általános vitájára, akár a részletes vitájára gondolok, egyértelműen leszűrhető az a következtetés, hogy az ellenzék részéről egyedül a Jobbik veszi komolyan a fővárost érintő ügyeket. Azért vártam ki most is, hátha LMP-s vagy pedig MSZP-s képviselőtársaim... (Zaj, közbeszólások. - Németh Szilárd István: Maradjál már, Misi Mókus!) - azt mondtam, hogy az ellenzék részéről, kormánypárti képviselőtársaim. (Zaj. - Az elnök csenget.) Azért vártam, hátha az LMP-s vagy MSZP-s képviselőtársaim hozzá kívánnak szólni, de most sem nyomtak gombot. (Németh Szilárd István: A Jobbik veszi komolyan!)

ELNÖK: Tisztelettel arra kérem a képviselő urat, hogy jelölje meg, hogy a záróvitában melyik módosító javaslatról beszél, mindről beszélhet természetesen.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Így van! Az a helyzet adódott ugyanis (Zaj, közbeszólások.), hogy noha már az általános vitán is alig-alig vettek részt a tisztelt képviselőtársaim, a záróvitán az LMP egyáltalán nem képviseltette magát, míg a szocialistáknak pusztán a jegyzői feladatokat éppen ellátó képviselőjük volt jelen. Kénytelen vagyok erről megemlékezni itt is, ugyanis pont e két párt, amelyik valamennyi sajtóorgánumon keresztül, mondjuk úgy, hogy szavakban kiáll a fővárosiakért, azonban amikor érdemi munkáról van szó, akkor abból számukra már-már természetes módon nem veszik ki a részüket.

Mi a magunk részéről összesen tíz módosító javaslattal próbáltuk jobbá tenni ezt a törvényjavaslatot, és mind az általános, mind pedig a részletes vitában hosszan érveltünk az elgondolásaink mellett. Áttekintve a belügyminiszter úr által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot, azt gondoljuk, hogy az továbbra sem teremti meg az egységes városkép Fővárosi Közgyűlés általi kialakításának lehetőségét.

Üdvözlendőnek tartjuk, hogy egyes fővárosi polgármester képviselők által jegyzett, egyértelműen a Fővárosi Közgyűlés lehetőségeinek korlátozására irányuló módosító javaslat lényegében a zárószavazás előtti módosítóval visszautasításra került. Ezen képviselőtársaink ugyanis kifejezetten azt szerették volna elérni, hogy a fővárosnak éppen hogy ne az egységes városkép kialakítására, hanem helyette csak kizárólag az árvíz- és belvíz-védekezési és közlekedésfejlesztési feladatok ellátására legyen jogköre.

A Jobbik által megannyiszor hangoztatott álláshalmozással összefüggő aggályok a jelen törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány keretében is megerősítést nyertek, hiszen Németh Szilárd csepeli polgármester és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester amellett jegyezte ezt a Fővárosi Közgyűlés jogainak csorbítására irányuló módosító javaslatot, hogy egyben maguk is a Fővárosi Közgyűlés tagjai.

A zárószavazás előtti módosító tehát legalábbis a szavak szintjén egyértelműen kimondja, hogy a jogszabály megalkotására az egységes városkép kialakítása és a közlekedésfejlesztés érdekében kerül sor. A céllal tehát a magunk részéről messzemenően egyetértünk, álláspontunk azonban az, hogy a célok eléréséhez szükséges eszközök és lehetőségek köre a tervezet elfogadása esetén nem elegendő a Fővárosi Közgyűlés számára, az, hogy a budai és a pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, illetve a nagy hajók kikötői infrastruktúrája és kikötőhelyei tekintetében a fővárosnak a használati jog szerzése számos későbbi vitára ad lehetőséget. Tehát mi azt szeretnénk elérni, hogy tulajdonjogot kapjon. Ez előrevetíti ugyanis azt, hogy már a jogalkotási szakaszban a fővárosi érdekkel ellentétes álláspontra helyezkedtek egyes kerületi képviselők és polgármesterek.

Itt szeretném felhívni egyúttal tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Duna-delta és Budapest - ideértve a Duna két partját - 1991 óta az UNESCO-világörökség része. Tehát felháborító, hogy egy ilyen kiemelt területre vonatkozó szabályozás megalkotása során is a helyi önös, rövid távú érdekek felmerülésének, vívódásának vagyunk a tanúi.

Meggyőződésünk, hogy a főváros számára az egységes városkép kialakításához nem használati, hanem tulajdonjogot kellene biztosítani, hiszen kizárólag ez biztosítja a teljes körű rendelkezési jogot. Önmagában a használati jog megteremtése esetén valamennyi fejlesztés, valamennyi beruházás megvalósítása a tulajdonos kerületi önkormányzatok egyetértésével és hozzájárulásával történhet majd, az előzetes jelek alapján azonban nem lehet éppen alaptalannak nevezni azt a feltételezésünket, hogy ezen egyetértés nem egy esetben hiányozni fog.

Az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése alapvetően hosszú távú célok, amelyek megvalósítása tipikusan nem egyszeri korszerűsítést vagy felújítást, hanem folyamatos fejlesztést igényel. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy az egységes városkép kialakításának megvalósítása a mi javaslatunkkal lehetne összhangban. Ezzel a véleményünkkel egyébként nem vagyunk egyedül, az Európai Parlament 2011. február 17-én meghozott, a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiai végrehajtásról szóló állásfoglalása szintén ugyanezen elveket rögzíti.

Összefoglalva tehát: azért is, mert nem fogadták el módosító javaslatainkat, és azért is, mert egy salátatörvényről beszélünk, és mert nem Budapest érdekeit szolgálja, ezt a törvényjavaslatot a magunk részéről nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Szilágyi Péter képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az LMP az eredeti törvényjavaslat szövegét nagymértékben támogatni tudta volna, és amikor a beérkezett módosítókat megláttuk, akkor némiképpen megijedtünk, hogy ez a törvényjavaslat a lényegét el fogja veszíteni. Azonban ez a beérkezett zárószavazás előtti módosító egy ésszerű kompromisszumnak látszik. Az LMP abból a szempontból nézte meg ennek a törvénynek az alakulását, hogy az egységes kikötőszabályozás, illetve egy budapesti Duna-koncepció kialakításához milyen szinten fog tudni hozzájárulni ez a javaslat.

A magunk részéről sokkal inkább el tudnánk képzelni egy olyan javaslatot, ami nagyobb teret ad a főváros egységes településszerkezetének, az egységes városképnek, azonban úgy gondoljuk, hogy akár egy méltányolható gesztus is a kormányzat részéről ez a zárószavazás előtti módosító indítvány.

Egy másik nagyon fontos része van ennek a javaslatnak, és erről kevesen beszéltek. Talán azért is beszéltek kevesen, mert az önkormányzati törvény tárgyalása során az LMP volt az egyedüli párt, amelyik kifejezte az aggodalmát a tiltott közösségellenes magatartások intézményének bevezetése kapcsán. Mi már akkor is tiltakoztunk és elkezdtük összegyűjteni azokat az eseteket, amelyek megítélésünk szerint számos alkotmányos aggályt felvetettek az egyes településeken. A gyanúnkat beigazolva láttuk az Alkotmánybíróság döntése kapcsán, amit ezúton is üdvözlünk, és azt a munkát fogjuk folytatni, hogy megnézzük, hogy az önkormányzati törvény ezen passzusa alapján milyen rendeletek születtek, és ezeket össze fogjuk gyűjteni.

Összességében azt tudom mondani, hogy egy valamiféleképpen vállalható kompromisszumnak tűnik a főváros szempontjából ez a zárószavazás előtti módosítás, azonban sajnos a törvény eredeti szellemiségét nem tükrözi vissza ez a tartalom.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Pál Tibor képviselő úr következik. Parancsoljon!

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igazi salátatörvény zárószavazásánál és záróvitájánál vagyunk. Ez a törvény a kéményseprő-szolgáltatástól a járdák szabályozásán át, a jegyzők jogviszonyán és a közös hivatalok működésén keresztül egészen a fővárosi Duna-parti ingatlanokig szól, szinte mindennel foglalkozik, tehát valóban egy igazi salátatörvény. Azt kell mondanom önöknek, hogy mindaz, ami ebben a törvényben benne van, ugyanúgy párhuzamosan több másik törvényben egyben megnyitásra került és újból vitákat generál. Miközben itt záróvita van, aközben más törvényekben ezen kérdések nagy része újból nyitva van.

Tehát nyugodtan lehetne azt mondani, hogy teljesen fölösleges itt a zárószavazás, és látva a módosító indítványokat, amelyeket beadtak, valószínűleg egy új címet kellett volna adni ennek a törvénynek. Hallgatva az előttem felszólalókat is, azt lehetne mondani, hogy a csata a fővárosban tovább is tart a kerületek és a főváros között, illetve tart a csata a főváros és a kormányzat között. Nem dőlt még el a főváros és Tarlós főpolgármester úr sorsa, és hogy mennyire erős valamelyik pont. Ez nagyon jól látszott az általános vitában is, és nagyon jól látszik a benyújtott módosító indítványokban is, amelyek sokszor egymásnak ellentmondó módosító indítványok voltak.

(18.00)

A főváros esetében a törvényt azzal indokolta a Belügyminisztérium, hogy árvízvédelemre hivatkozva szükség van a Duna-parti ingatlanok tulajdonba vételére. Föl kell tennünk a kérdést ebben az esetben, hogy volt-e valamikor is az árvízi védekezésnek akadálya az, hogy a Duna-parti ingatlanok kerületi tulajdonban vannak és nem pedig a főváros tulajdonában; vagy volt-e valamikor is akadálya az árvízi védelemnek az, hogy a településszerkezeti szabályozás nem úgy van megoldva, mint ahogy itt most a módosító indítványban önök javasolják.

Nyugodtan tudunk rá választ adni: nem volt akadálya az árvízi védekezésnek az, hogy nem így van szabályozva a fővárosban a Dunát érintő ingatlanok sorsa. Akkor most miért kell valójában változtatni, és miért van itt előttünk ez a záróvita előtti módosító javaslat? Azért, merthogy a Duna-parton a kikötők üzemeltetéséből származó bevételről szól valójában a kérdés, s nem pedig arról, ami a törvényben benne van. Hogy ez mennyire így van, ha az általános vitában a jegyzőkönyveket végigolvassuk, akkor nagyon jól láthatják, hogy erről szól a kérdés: hatalmas bevételről szól, hogy kit illet majd meg az a bevétel, amely a Duna-parton a kikötők üzemeltetéséből befolyik a kasszába.

Ha nem ez a cél, akkor vélhetően az a cél talán, hogy Budapesten a budai és a pesti alsó rakparton az észak-déli közlekedést majd megszüntessék, vagy bezárják a közlekedést, elzárják ezt a területet a közlekedés elől. Az pedig egyértelműen azt jelenti majd, hogy a fővárosban olyan káosz lesz a közlekedésben, amit még soha nem láttunk.

Tehát sem a törvény, sem a mostani záróvita előtti módosító javaslat nem szolgálja a főváros fejlődését. A mostani módosító javaslat egy olyan kompromisszum, amiről azt gondolom, hogy nem merték kimondani, hogy nincs megegyezés, ezért egy ilyen nagyon lightos záróvita előtti módosító javaslatot nyújtottak be. Mivel sem ez, sem pedig a törvény nem szolgálja a főváros érdekeit, ezért sem a záróvita előtti módosító javaslatot, sem pedig a törvényt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Szűcs Lajos képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik.

Parancsoljon!

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti vitában azért az a régi testnevelési egyetemi anekdota jutott eszembe, amikor egymást túllicitálva a dolgozatírók azt mondták, hogy már az amőbák is pingpongoztak, már az amőbák is. A Jobbik és az LMP is egyedüliként próbálja meg magát belehelyezni ebbe a történetbe, az MSZP kicsit más utat választott, de nézzük meg, ténylegesen mi is a helyzet, hiszen a törvényjavaslat több, tárgyát tekintve egymással összefüggő szabályozási területre vonatkozik valóban.

Egyrészt rendelkezik egyes fővárosi kerületi ingatlanoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő kikötőhelyeknek a fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében. Az ingatlanok tervezett átadási időpontja a javaslat szerint 2013. január 1-je, tekintettel arra, hogy a Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, és Budapest számára is fontos, hogy a főváros közigazgatási területén belül a Duna partvonalával közvetlenül érintkező budai és pesti alsó rakparton lévő, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre.

A törvényjavaslat kiegészíti továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, a közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokkal. A fent hivatkozott törvény azt írja elő, hogy a közös önkormányzati hivatalok alakítására kötelezett önkormányzatok 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kötelesek az önkormányzati hivatalokat megalakítani. Elengedhetetlen azonban, hogy ezen 60 napos átmeneti időszak alatt is biztosítva legyen a hivatalok hivatali teendőinek ellátása, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig a polgármesteri hivatalok, illetve a körjegyzőségek tovább működjenek.

A javaslat rugalmas megoldásként lehetővé teszi továbbá, hogy a megszűnő körjegyzőség, polgármesteri hivatal körjegyzőjét, jegyzőjét vagy aljegyzőjét pályázati kiírás nélkül jegyzőként vagy aljegyzőként foglalkoztassák tovább azon közös önkormányzati hivatalnál, amely létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatal, körjegyzőséget működtető település részt vesz.

Költséghatékonysági és gazdasági szempontokra való hivatkozással a javaslat az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat is módosítani kívánja. Ennek alapján a 10 ezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a 10 ezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál csupán lehetőség, míg más önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad az aljegyző kinevezése.

Tekintettel arra, hogy a főváros területén lévő közutak, járdaszegélyek kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy, a javaslat alapján a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kap, hogy a járdaszegély egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.

Végül pedig a javaslat a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült kérdések rendezése érdekében módosítja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvényt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, a záróvitát lezárom. Tállai András államtitkár úr jelezte, hogy szeretne válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék abba a hibába beleesni, mint az ellenzéki pártok, hogy a záróvitában az általános vitát folytatom, és abba sem, hogy az ellenzéki pártok összekeverik: nem az ellenzéki pártoknak kell összegezni, hanem általában az előterjesztőnek, és azt nem a záróvitában kell megtenni, hanem az általános vita végén vagy a részletes vita végén egyébként. (Tóbiás József: Ne oktassál már ki, András!) De szíve joga mindenkinek nyilván, hogy ebben az öt percben mit beszél valójában. (Tóbiás József: Köszönjük szépen.)

Mindössze négy zárószavazás előtti módosító javaslatról van szó. A 17. számú bizottsági módosító javaslatot az Országgyűlés a módosító javaslatok szavazása során elfogadta, és ezért pontosítás szükséges a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülő budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, kikötőhelyek, valamint azon, nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek esetében, amelyek nem a rakparton fekszenek. Ezen fogalmak megjelenítése a törvényben szükségessé vált, és az építési törvény módosítása által is egy szabályozási korrekció történik, nem az építési szabályozási lehetősége lesz meg a Fővárosi Önkormányzatnak, hanem a fővárosi rendezési szabályzatban fogja a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapítani. Azonkívül egy alkotmánybírósági határozat kerül átvezetésre, amely az önkormányzati törvény 143. § (4) bekezdése e) pontját semmisítette meg.

A zárószavazáskor mindössze erről a négy módosító javaslatról fog az Országgyűlés szavazni, azt követően pedig az önkormányzatokat érintő több törvénycsomag kerül elfogadásra.

Tisztelettel kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a módosító javaslatot, a zárószavazás előtti javaslatot, illetve magát a törvényjavaslatot is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet, folytatjuk a szavazásokat.

Most a módosító javaslatokról határozunk. Arra figyelemmel, hogy az ajánlás 1. és 4. pontjában szereplő indítványok elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kettőharmadának igen szavazata szükséges, a támogatott indítványokról két részletben döntünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő minősített többséget igénylő módosító javaslatát az 1. és 4. pontok szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kettőharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 260 igen szavazattal, 88 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő előterjesztői módosító javaslatokról döntünk az ajánlás 2. és 3. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 259 igen szavazattal, 87 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 1., 3., 6. és 8. §-a az alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kettőharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8887. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kettőharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 250 igen szavazattal, 89 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

(18.10)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8887. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét 248 igen szavazattal, 88 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/8889. számon, az egységes javaslatot pedig T/8889/62. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy ezeket összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatomat elfogadta.

Most megnyitom a záróvitát a T/8889/65. számú ajánlás 1-20. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok... (Jelzésre:) Pál Tibor képviselő úr következik. Szoros kivételként utoljára adom meg ilyen esetben a szót.

Felszólalások:   206   206-218   218      Ülésnap adatai