Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az elmúlt négyéves ciklusban is egyszer tárgyaltunk az illetékességről, akkor ennél sokkal parázsabb vita volt itt a Házban, amikor is az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jogköréről beszéltünk, és az illetékességi szabályok fölé emelkedéséről és kijelölési jogáról. Akkor még nagyon különbözött a véleményünk.

Itt is különbözhetne a véleményünk, hiszen ahogy elhangzott, hogy mi indokolja szakmailag ezt a törvényjavaslatot, az nagyon szép, és nagyon logikusnak tűnik, hogy valóban, ha már az a neve, hogy járásbíróság, akkor igazítsuk a járásokhoz a területét, és valóban, ez teljesen logikus és indokolt is lenne minden olyan esetben, ha minden járásban lenne bíróság ‑ akkor teljes mértékben ezt így tudnánk is támogatni. Mindenesetre ez, amit mondok, nem jelenti azt, hogy ne támogatnánk ezt a törvényjavaslatot. De mi is itt a legfontosabb?

Amire a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig különlegesen figyelt, az az, hogy a helyben élőknél, akiknél ez módosulást jelent, ez pozitív változást jelent-e avagy negatív változást. Ezzel kapcsolatban én az elmúlt ciklusban többször is bíráltam a kormányt, amikor ilyen szabályokat hozott, hogy nem kérdezte meg a helyieket azzal kapcsolatban, hogy nekik ez jó vagy nem jó. Ilyen volt például az, amikor, ha jól emlékszem, Zala megye illetékességi területe került át a pécsi bírósághoz a győri bíróságtól a harmadfokú ügyekben. Itt is úgy láttam, hogy nem volt meg a megfelelő megkérdezése a lakosságnak, hogy hová is szeretnének tartozni, és ez esetben is én megpróbáltam ennek utánajárni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahonnan én jöttem, 11 települést érint ez a változás, és éppen emiatt én végighívtam ezen településeket, vagy legalábbis megpróbáltam felhívni minden polgármestert ezeken a területeken, és megkérdezni, hogy ott mi lehet a lakosságnak a véleménye, őket pozitívan vagy negatívan érinti ez a változás. Egyértelmű volt a polgármesterek állásfoglalása szerint, mindamellett, hogy azt tapasztaltam, hogy alapvetően nem tudták, hogy ilyen változás van folyamatban, és nyilván az lenne a jó, ha legalább a települések vezetői tisztában lennének azzal, hogy ilyen illetékességi változás vonatkozik rájuk, de úgy foglaltak állást, hogy mindenki megértette azt, hogy alapvetően a járásokhoz kell igazodni, és ha már az ő településük a járási hivatalban egy városhoz tartozik, akkor a bíróság illetékessége, az ügyészség illetékessége és a rendőrség illetékessége is odakerüljön.

(14.00)

Ezt logikusan találták, mindamellett, hogy Szabolcs megyében általában a Nyíregyházi Járásbíróság illetékessége növekszik meg, mégpedig nem is kicsit, hiszen 9 új települést kap a Nyíregyházi Járásbíróság, ami azt jelenti, hogy jelentősen meg fog növekedni az ügyforgalom ezen a településen, hiszen eddig 51 település tartozott Nyíregyházához, ezután 60 fog, és egyébként még egy település változik csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Alapvetően, mivel Nyíregyházához kerülnek ‑ mint mondtam ‑ 90 százalékban ezek a települések a megyében, márpedig Szabolcs megyében is az a közlekedési helyzet, hogy alapvetően a megyeszékhelyre irányuló közlekedés a legjobb, emiatt gyakorlatilag ezen települések nem tiltakoznak ilyen formában az illetékesség változása miatt, sőt sok esetben jobb is nekik, hiszen nem kell átszállni a buszra, hanem követlen járattal tudnak bemenni. Míg korábban például Balkány településről ‑ a nyírbátori illetékesség miatt ‑ a nyírbátori bíróságra menet a buszon át kellett szállniuk Nagykállóban, ezek után nem kell átszállniuk, mert Nyíregyházára direktben be tudnak menni, tehát ebből a szempontból alapvetően ez a része jobb lesz.

Más kérdés, hogy nyilván nemcsak a megyék, a járások lakosságát érinti ez a változás, hanem érinti azokat a bírákat is, akik ott dolgoznak, hiszen az ügyforgalom jelentősen megnövekedhet, adott esetben pedig jelentésen lecsökkenhet. A Nyíregyházi Járásbíróságnál ‑ amit már mondtam ‑, ahol 51 település helyett 60 település lesz, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag 20 százalékkal növekszik meg a Nyíregyházi Járásbíróság illetékességi területe, ami magával hozhat ‑ nyilván az ügyforgalom legnagyobb része maga Nyíregyháza, de ‑ akár 10-15 százalékos ügyforgalom-növekedést is egy ilyen városban. De akár Ózd példáját is felhozhatnám, ahol jóval nagyobb ennek a vetülete, hiszen ott közel 50 százalékkal növekszik meg az illetékességi területe az Ózdi Járásbíróságnak, és ez magával hozza az ügyforgalom növekedését is.

Itt már egy bírósági igazgatási rendszernek kell alkalmazkodni ahhoz, hogy az ezáltal felmerülő problémát ‑ hiszen nyilván lesznek ‑ orvosolni kell, hiszen van, ahol ügyforgalom-csökkenés van, és máshol, adott esetben, mint a Nyíregyházi Járásbíróságon vagy az Ózdi Járásbíróságon, komoly ügyforgalom-növekedés lesz, ott pótolni kell a munkaerőhiányt, hiszen ez nyilvánvalóan fel fog lépni.

Azt is láthatjuk az elmúlt évek tapasztalatából, hogy ez nem fogja azt jelenti, hogy újabb bírói státusokat fognak engedélyezni ezeken a területeken, hiszen erre nagyon nem volt példa az elmúlt időszakban vidéki bíróságokon, és pontosan emiatt gyakorlatilag egyre inkább elnehezül ezen vidéki bíróságok munkája. Itt most valamiféle ésszerű átcsoportosításra mindenféleképpen szükség lesz. Nyilván elsődlegesen az új státus lenne a célszerű a megnövekedett terhű bíróságoknál, és itt kérdésként fog bejönni, hogy amennyiben ez nem, akkor hogyan fog megtörténni.

Itt nagyon kellemesen elbeszélgettük, elvitatkozgattunk az elmúlt időszakban a köztisztviselők esetében és a kormánytisztviselők esetében is a kirendelés intézményéről. Én azt mondom, hogy amennyire leterheltek a bírák Magyarországon, és amennyire felelősségteljes munkát végeznek, én azt gondolom, hogy amikor 50-70 kilométerről fogunk kirendelni bírákat akár egyéves időtartamra azzal, hogy ott munkát végezzenek, mert egy másik járásbíróság munkájában kell részt venniük, és megnövekszik adott esetben… Itt államtitkár úrral sokat vitatkoztunk arról, hogy éppen most másfél óra oda, másfél óra vissza köztisztviselők esetében. Ez egy bíró esetében még nehezebb, hiszen az ő leterheltsége és a felelősségteljes munkavégzés nem fogja lehetővé tenni adott esetben a napi 2-3 óra ingázást. Tehát itt egy nehéz igazgatási kérdés lesz ennek a megoldása. De én azt gondolom, hogy mivel többségi visszajelzés alapján ez az illetékességi változás alapvetően pozitív, így ez támogatható.

Kifejezetten kedvező ‑ ami már itt elhangzott korábban ebben a vitában, ami igazán nem alakult vitává ‑, hogy majd csak a hatálybalépését követően beadott új ügyekre kell alkalmazni, tehát nem kerül áthelyezésre egyik bíróságról a másikra folyamatban lévő ügy, tehát ebben nem fog bekövetkezni változás, ez mindenképpen pozitív. Egy átmeneti ideig nyilván lesz egy ilyen illetékességi kvázi összeütközés, hogy két bíróság is fogja tárgyalni az adott területről érkező ügyeket, nyilván egyik a régieket, másik pedig az újakat, de reméljük, hogy ez pozitív lesz. Úgyhogy úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet.