Felszólalás adatai
110. ülésnap (2003.11.24.), 334. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Font Sándor (MDF) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 6:31 |
Felszólalások: Előző 334 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány szót szóljak a médiafinanszírozás rendszeréről.
Kénytelen vagyok ismételten szóvá tenni: a jelen rendszer, melyben a közszolgálati intézményi struktúra éves költségvetését megállapítjuk, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.
(21.50)
Nem véletlen, hogy tudomásom szerint már több beadvány is fekszik az Alkotmánybíróság asztalán e tárgyban.
A Magyar Köztársaság 2003. évi központi költségvetésének pénzügyminiszteri indoklásában olvashattuk: maga a kormány is szembesül azzal, hogy az általa kreált rendszer aggályos. Reméltük, hogy a kormány vagy a kormánypártok olyan új finanszírozási modellel állnak elő, mely nemcsak a magyar alkotmány és a hazai médiatörvény előírásaival összeegyeztethető, hanem EU-konform is.
Igen, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a jelen rendszer az a rendszer, amit önök a választási ígéretekre hivatkozva teremtettek, nem összeegyeztethető az európai gyakorlattal, az EU vonatkozó irányelveivel, ajánlásaival. De nem történt semmi előrelépés, sőt a kormány kiéhezteti a közmédiumokat, miközben minden pótlólagos forrás átutalásáért személycseréket követel, durván beavatkozva ezzel az intézmények függetlenségébe.
A Magyar Demokrata Fórum álláspontja, tisztelt képviselőtársaim, változatlan; eszerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapja jogszerűen nem lehet más, mint a költségvetés által térített díjátalányt is magában foglaló és beszedési költséggel csökkentett 2001. évi, valamennyi kötelezett befizetésével számolt üzemben tartási díjösszegnek a 2002. és 2003. évi díjemelések mértékével megnövelt összege. Ennek alapján álláspontunk szerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás 2004. évre megközelíti a 37 milliárd forintot. Ebből következően az ORTT költségvetése legfeljebb 1 milliárd 470 millió forint.
Tisztelt Ház! Ha tehát az Országgyűlés a jelenlegi javaslat nyomán úgy dönt, hogy a 2004. évi műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mértékét a 2001-ben ténylegesen befolyt és nem a valamennyi kötelezett által kötelezően befizetendő üzemben tartási díjösszegnek a 2002., majd a 2003. évi díjemelés mértékével megnövelt értékére alapozza, akkor ezzel utólag törvényben mondja ki, hogy helyesen cselekedett az, aki - jogellenes módon ugyan - nem fizette be a 2001. évben esedékes üzemben tartási díjat. Helyesen tette, mert jogellenes cselekedetét a kormány mostani javaslatával ismételten elfogadja. Ez lefordítva magyarra azt jelenti, nem baj, hogy nem fizettél adót, nem történt semmi baj, és nem is fog semmi baj történni.
A kormány által teremtett médiafinanszírozási rendszerben az ORTT költségvetése 861 millió forint, 30 millióval haladva meg a médiahatóság tavalyi költségvetési előirányzatát. A növekmény 3,6 százalékos, miközben a jövő évi infláció mértéke várhatóan meghaladja a 6 százalékot. A kormány önmaga is 6 százalék körülivel terjesztette be a jövő évi költségvetést.
Nem az a megoldás, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alapon keresztül biztosítsunk pótlólagos forrásokat a médiahatóság részére. Az ORTT jövő évi költségvetése - a 2003. évi szűkre szabott előirányzata után - tovább halasztja azokat a szükséges beruházásokat, melyek álláspontunk szerint a médiatörvényben nevesített feladatok ellátásához szükségesek lennének. Így az ORTT valamennyi technikai fejlesztését el kell halasztania, digitális adatrögzítésről szó sem lehet, de még a VHS-alapú kép- és hangrögzítés is veszélybe kerülhet.
A médiahatóság jelen költségvetési korlátok miatt el fogja veszíteni legjobb szakértőit, köztisztviselőit, sajnos leépítésre kényszerül. Önök is tudják, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mennyi időbe és pénzbe kerül egy-egy jó szakember betanítása. A létszámveszteség és a szűkre szabott jövő évi költségvetés egyben azt is fogja jelenteni, hogy a testületnek csökkentenie kell a vizsgált műsorszolgáltatók körét, a vizsgálatok számát. Csökkentenie kell akkor, amikor a képernyőt évről évre nagyobb mértékben uralja el az erőszak és a pornográfia. Az ORTT ismételten presztízsveszteséget szenved el, melynek szerepére tekintettel beláthatatlanok lesznek a következményei. Jelen költségvetési javaslat azzal sem számol, hogy az ORTT tagjainak mandátuma a jövő év elején lejár, mely pótlólagos kiadásokhoz vezethet.
Mindezek ismeretében, tisztelt képviselőtársaim, az ORTT e költségvetési korlátok között nem lesz képes a médiatörvény által nevesített alkotmányos kötelezettségeinek maradéktalanul megfelelni, nem lesz képes technikai hátterét fejleszteni, köztisztviselőit, szakértőit megfizetni.
A kérdés tehát világos, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim: kérem, magyarázzák el, kinek, kiknek az érdekében akarják ellehetetleníteni a médiahatóságot. Miért tartják rövid pórázon a közszolgálati műsorszolgáltatókat? Miért irritálják olyan szakértői tévelygésekkel a szakmai közvéleményt, mely leépíteni akarja a közszolgálat intézményeit, a médiahatóságot meg felrobbantani javasolja akként, hogy a törvényhozás ellenőrzését minden tekintetben megszünteti? Mégis, ez kinek az érdeke?
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
Felszólalások: Előző 334 Következő Ülésnap adatai