Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki és kormánypárti Képviselőtársak! Az Európai Közösségek, illetve később az Európai Unió kialakulásának története során egyértelműen nyomon követhető az egységes piac megteremtésére irányuló folyamatos törekvés. Az ehhez vezető úton az első lépcső a vámunió kialakítása volt, ami a közös vámpolitikát, azaz a közös vámtarifa és vámtételek egységes alkalmazását jelenti.

A következő mérföldkő, amikor a kereskedelempolitikai intézkedések közösségi szintű alkalmazása mellett a vámjogi előírásokat is közösségi szinten határozták meg. A közösségi szintű vámjogi szabályozás keretében fogadták el a tagállamok 1992-ben a közösségi vámkódexet létrehozó tanácsi rendeletet, valamint 1993-ban a vámkódex végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletet. E két közösségi rendelet, mivel a csatlakozással a vámunió tagjává válunk, Magyarországon a belépés pillanatától közvetlenül hatályosul és alkalmazandó.

Az említett rendeletek egyértelműen rendezik a kibővült vámterületre, a vámunión kívülről belépő és onnan kivitt árukra vonatkozó alapvető vámjogi szabályokat, a vámfizetési könnyítéseket, az egyes vámeljárásokkal kapcsolatos engedélyezési és eljárási szabályokat, az áruosztályozással és az áruk származásának meghatározásával, valamint a vámhatósági határozathozatallal és jogorvoslattal kapcsolatos főbb kérdéseket. A kódexben és végrehajtási rendeletében igen részletesen szabályozott feltételek azonban adnak lehetőséget tagállami szabályozásra is, így tagállami szinten kell rendezni például a biztosítéknyújtással és a hatóságok közötti együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket.

A jelenleg hatályos vámjog, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény magában foglalta a vámmentességekről szóló rendelkezéseket is. Az Európai Unióban a vámmentességekről az 1983. évi 918. számú tanácsi rendelet rendelkezik, amely tartalmazza az összes vámmentességi jogcímet, következésképpen a csatlakozástól számunkra is e rendelkezések alkalmazása lesz az irányadó.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a kilencvenes évek közepén kezdte el a közösségi vámjogi szabályok tanulmányozását és fokozatos átvételét az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítése érdekében. Az uniós jogharmonizáció első fontos mérföldköve az 1995. évi vámtörvény elfogadása, de a pénzügyi kormányzat azóta is jelentős lépéseket tett a közösségi vámjogi előírások átvétele érdekében. Mindezt úgy tudta elérni, hogy mindvégig figyelembe vette a magyar gazdálkodók érdekeit a vámjogi harmonizáció során. A gazdálkodók érdekeinek figyelembevételével fokozatosan, lépésről lépésre hajtottuk végre a jogharmonizációs lépéseket. A közösségi jogi környezethez történő közelítés során kiemelkedő fontosságú a 2001. június 1-jétől hatályos törvénymódosítás, amely bevezette a közösségi vámjogban használt gazdasági vámeljárásokat és egyszerűsített eljárásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő, megvitatásra váró javaslat a vámjogi harmonizációs folyamat végső lépéseit foglalja magában, a csatlakozási szerződésben foglalt átmeneti intézkedések végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel, valamint a közösségi vámjog által nem szabályozott, hazánk uniós tagállamként történő működésével kapcsolatos rendelkezésekkel együtt. A fenti rendelkezések teszik lehetővé a magyar gazdálkodók számára a közösségi előírásokkal teljesen azonos jogi környezetben való működést, valamint a csatlakozás során felmerülő átmeneti kérdések egyértelmű rendezését.

(19.30)

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvénytervezet elfogadásának célja hármas. Egyfelől a közösségi gazdálkodókkal azonos és kiszámítható vámjogi környezetet teremt a magyar gazdálkodók számára. Másfelől megteremti hazánk vámunióban történő működésének tagállami hatáskörben meghatározható feltételeit. Harmadsorban megteremti azokat a csatlakozási szerződésben foglalt rendelkezéseket, kiegészítő szabályokat, amelyek a magyar gazdálkodók számára lehetővé teszik a zökkenőmentes átállást, tevékenységüknek a közösségi keretek között történő zavartalan folytatását. A tervezet meghatározza a vámközreműködők, képviseletek lehetőségeit, feladatait, rendezi a hivatalos szolgálati helyek szabályait, közelebb viszi a gazdálkodókhoz az engedélyezést, mivel azok decentralizált módon adhatók ki a fővámhivatalokban a csatlakozást követően. Rendezi továbbá a fizetési feltételek késedelmes teljesítése esetén a kamatfizetési feltételeket is.

A közösségi vámjog liberális szemléletű alapeljárását kiegészítendő - hiszen a bizalmi elvet szükséges ellenőrzéssel ellensúlyozni - rendelkezéseket tartalmaz az utólagos ellenőrzésre vonatkozóan. Ez utóbbi esetben a szabályozás a pénzügyi előírásokat lényegében megtartja. A biztosítéknyújtás esetében általános elve a közösségi szabályozásnak, hogy a közteher megfizetése nem kerülhet veszélybe. A közösségi saját forrást jelentő vámbevételekkel a bizottság elszámoltatja a Magyar Köztársaságot is. A biztosítéknyújtás mértékének meghatározásánál ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen a megbízható vámadósok esetében a büntetlen előélet figyelembevételre kerülhet.

Tisztelt Országgyűlés! A megtárgyalásra váró javaslat kiegészítő jellegű szabályozás, de fontos eleme az egységes végrehajtásnak. Átmeneti rendelkezései biztosítják, hogy a magyar gazdálkodók lehetőség szerint zökkenőmentesen tudjanak az új rend szerinti eljárásokhoz alkalmazkodni. Tekintettel arra, hogy a nagy horderejű és több évet felölelő jogharmonizációs folyamat végső lépcsőjének megvitatására készülünk, kérem segítő közreműködésüket, a beterjesztett javaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)