Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a legutóbbi bizottsági ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A szabályozás szükségességével és időszerűségével a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetértett. Vita néhány részletszabály kialakításán alakult ki a bizottságon belül; a bizottság kisebbségi véleményének előadója ezt követően nyilvánvalóan be fog számolni erről a plenáris ülésen.

Elmondható, hogy egyet lehet érteni a kormánynak azzal a szándékával és véleményével, hogy egy új jogszabályt nyújtott be, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos alkalommal módosultak ezek a jogszabályok, illetve a jogszabály maga tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek EU-jogharmonizáció miatt váltak szükségessé.

(18.20)

Megszűnnek az Európai Unión belüli vámhatárok, az Unió belső piacán nemcsak egyéb más áruk, hanem a jövedéki termékek is szabadon szállíthatóak, ezért speciális szabályok megalkotására van szükség, mert hiszen a költségvetésben azokból, mint ahogy az államtitkár úr is az expozéjában említette, jelentős adóbevételről van szó, ahhoz, hogy azok beszedhetőek legyenek, különleges szabályokra van szükség. Ehhez módosítani kell az adózást, az adóraktári rendet, bevezetésre kerül a kereskedelmi adóraktári rendszer s az úgynevezett bejegyzett kereskedők vagy adóképviselők jogintézménye.

Magyarországon 1998 óta van jövedéki adóztatás, ami a fogyasztási adóztatást váltotta fel, tehát ez idő alatt, az elmúlt közel hat évben az adóalanyok megismerhették a szabályozás részleteit, alkalmazkodhattak azokhoz, és ezek a szabályok már eddig is jelentős részben harmonizáltak az EU joganyagával. Így tulajdonképpen a magyar adóalanyokra az vár, hogy megismerjék azokat a speciális szabályokat, amelyeket az európai uniós csatlakozást követően szükséges alkalmazni, tehát jogharmonizációs kötelezettségeink miatt válnak ezek szükségessé.

Néhány területen történik változás. A jövőben, mint ahogy az államtitkár úr is említette, a gyümölcstermelők foglalkozhatnak a későbbiekben háztartásonként maximum 50 liter mennyiségben pálinkafőzéssel. Ez jogharmonizációs kötelezettség miatt került be a szabályozásba. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag a magyar jogalanyok jól begyakorolhatták az elmúlt időszakban, és a hátralévő fél év elegendő időnek bizonyul arra, hogy fölkészüljenek, hogy május 1-jétől ezen új jogszabályok alkalmazását minden további nélkül gyakorolhassák.

Mindezek figyelembevételével a bizottság 15 igen, 8 nem szavazattal és 4 tartózkodással támogatta a törvényjavaslat általános vitáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)