Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nagyon sajnálom, államtitkár asszony, a felszólalásának az elejét, mert abban is biztos vagyok, hogy a meddőség már '94-ben is probléma volt, sőt vélhetőleg '90-ben is probléma volt. Ez tipikusan egy olyan eset, hogy erősödő civil szervezetek elkezdtek akciózni, és ez meghallgatásra talált itt a Ház falai között, ezt ön is nagyon jól tudja; tehát ezt bárkin számon kérni, hogy miért nem négy évvel, nyolc évvel, tizenkét évvel ezelőtt - ez fals irányba viszi az egész vitát.

Valószínűleg nem tudom megfelelően kifejezni magam akkor, amikor azt mondom, hogy az, hogy a volumenkorlát alól kivesszük, nem csupán gazdasági kérdés, annak egy üzenetértéke van. Arról én nem beszélek, hogy egy intézményen belül, államtitkár asszony nagyon jól tudja, hihetetlenül nehéz egy belső átcsoportosítás, mert az egy másik orvoscsoport, egy másik betegcsoport rovására megy mindenféleképpen vagy mehet mindenféleképpen. Az, hogy egy adott területen belül kezdjük el ezeket az átcsoportosításokat; tegnap itt például a befogadásokkal kapcsolatban, majd vissza fogok rá térni, a pénzügyminiszter úr egy kicsit félretájékoztatta a közvéleményt akkor, amikor mondjuk, egy március 30-ai határidővel alá kell írni valakinek egy dokumentumot, és most már nyár közepénél tartunk, és még mindig nincs, akkor nem látom a garanciáját annak, hogy ezek a folyamatok a törvényben megfelelően, határidőre mennek, gördülékenyen mennek, holott maga a meddőség kezelése hihetetlenül időfüggő, tehát nem mindegy, hogy mikor történik.

Azt örömmel hallom, hogy az államtitkár asszony kérte azt, hogy szeptember 30-áig kerüljön be a parlament elé ez az egész anyag, csak akkor nem értem, hogy a 11. ajánlás alatt szereplő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) módosító javaslat kapcsán a kormány előterjesztője ezt miért utasította el a bizottsági vita során.

Köszönöm szépen.

(20.20)