Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Való igaz, hogy miközben a munkaerő szabad áramlása az Európai Unió egyik alapelve, a következő hét évben átmenetileg csorbát szenved. Ennek döntő oka az, hogy megítélésem szerint Nyugat-Európát a fortélyos félelem igazgatja, és elsősorban vélt félelmek miatt, féltve szociális intézményeiket, bizonyos országok féltve munkaerőpiacukat, bevezettek korlátozásokat ezen a téren, bár szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen csatlakozó ország, így Magyarország munkavállalói sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mint amilyen helyzetben voltak 2003 áprilisában, a csatlakozási szerződés aláírásakor. A szabályozásnak ez ugyanis egy nagyon lényeges eleme.

Tehát reményeinkhez képest csalatkoztunk, mert nem teszik munkavállalási engedélytől mentesen, teljesen szabadon lehetővé a munkavállalást Nyugat-Európában, viszont semmiképpen nem jelent ez a szabályozás még átmenetileg sem visszalépést a jelenlegi helyzethez képest. Ez lényegében azt jelenti, hogy a következő két évben az Unió jelenlegi tagországai országonként eltérő módon eldönthetik, hogy milyen átmeneti intézkedéseket tartanak fent. Azért mondom, hogy a következő két évben, mert igaz, hogy a teljes szabályozási periódus hét évre szól, de az is igaz, hogy az első két év leteltét követően már nagyon alapos indok kell ahhoz, hogy bármely tagország korlátozza a munkaerő szabad áramlását.

Ez a kialakult helyzet, amelynek egyáltalán nem örültünk, sőt mi több, az öröm elvesztésén túl ez a lépés megítélésünk szerint csökkenti az Európai Unió gazdasági versenyképességét, de ezzel együtt ez a helyzet – amelynek, még egyszer mondom, nem örültünk - a magyar kormányt is válaszlépésre késztette. Ennek értelmében differenciált szabályozást vezetünk be. Ugyanis azokkal az országokkal kapcsolatban, amely országok lehetővé teszik a szabad munkavállalást - ilyen ország Írország és az Egyesült Királyság -, mi sem hozunk semmiféle adminisztratív rendelkezést. Az országok egy más csoportja viszont lényegében a jelenlegi kétoldalú egyezményeken alapuló szabályozást tartja fenn. Ezen országok esetében viszont mi is a munkavállalási engedély kiadását a munkaerő-piaci vizsgálatokhoz kötjük. Ez magyarán annyit tesz, hogy ha egy külföldi munkavállaló, mondjuk, Németországból, Ausztriából vagy Franciaországból érkezik, csak akkor kaphatja meg a munkavállalási engedélyt, ha arra az állásra, amelyre jelentkezett, magyar munkavállaló nem jelentkezett. A köztes csoportba tartoznak azok az országok, amelyek jelentős könnyítéseket alkalmaznak a mostani állapothoz képest. Az ő esetükben bár fenntartjuk a munkavállalási engedély rendszerét, indokolatlannak tartjuk, hogy ezt bármiféle munkaerő-piaci külön vizsgálathoz kössük.

(14.30)

Természetesen kétoldalú tárgyalásokat folytatunk, ebben a kormány több tagja is részt vesz, a külügyminiszter úr, a gazdasági és közlekedési miniszter úr is tárgyalt a napokban és tárgyalni is fog, jómagam is ezt tettem, képviselő úr is jelezte ezeket a tárgyalásokat az ír, a finn, a svéd, a holland munkaügyi miniszterrel, hogy csak néhányat említsek ezek közül. E tárgyalások döntő célja az, hogy Magyarország, a magyar munkavállalók számára további előnyöket csikarjunk ki. Ezeket kétoldalú egyezményekben próbáljuk rögzíteni. Reményeim szerint ez tovább bővíti a lehetőségeket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)