Felszólalás adatai

De azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amely most a Ház előtt fekszik az önök jóvoltából, talán visszatükrözi azt a momentumot, ami 2009. november 30-án itt a túloldali folyosón történt. Néhány tízperces beszélgetés közben hangzott el. A Fidesz egyik vezető személyisége, aki egyébként sokszor ott fenn szokott ülni az elnöki pulpituson, a következőket mondta, ugye a jelöltállításról volt szó, és az már teljesen egyértelművé vált, bár még nem mondták ki hivatalosan, hogy nem engem fog jelölni abban a választókerületben a Fidesz, én pedig világossá tettem, hogy ha nem, akkor én fogok indulni függetlenként. Erre a Fidesz egyik vezetője a következőt mondta, és itt jön a lényeg: vegyem tudomásul, hogy aki a Fidesz ellen indul, azt a Fidesz ellenségnek tekinti. Azt gondolom, hogy ez a mottója ennek a törvényjavaslatnak is, ami itt most előttünk fekszik, hiszen igaz, hogy a társadalomnak az az elvárása a parlamenti pártokkal, a parlamenti képviselőkkel szemben, hogy az Országgyűlés létszámát csökkentsék. Az, hogy miért ez a társadalom jelentős részének az elvárása, azt gondolom, hogy ez következik az elmúlt húsz év parlamenti munkájából, a húsz évnek az olyan jellegű törvényalkotásából, amely azért általában, valljuk be őszintén, az emberek ellen, a magyar emberek érdekei ellen hatott, és nincs ez másként most az elmúlt másfél évben sem.

(16.30)

A társadalom viszont nem fogalmazza meg azt az elvárást a képviselőkkel vagy a pártokkal szemben, hogy hány fős legyen az új parlament. Nem mondják azt, hogy 100 fős legyen az új parlament vagy 250 fős legyen a parlament, egyszerűen a társadalom egy jelentős része szeretné, ha csökkenne a parlament létszáma. Önök - Balla György képviselő úr itt a délelőtti vita folyamán kijelentette - eldöntötték, 199 fős lesz az Országgyűlés létszáma a következő országgyűlési választásoktól. Egy költői kérdés, hogy ez a következő országgyűlési választás... (Kozma Péter Román Istvánnal beszélget.) Bocsánatot kérek, elnök úr, ne haragudjon! A két szomszéd képviselőtársam olyan párbeszédet folytat, hogy nem tudok így beszélni - bocsássatok meg, ne haragudjatok! (Ékes József: Beszélj hangosabban! Nem zavar senkit!)

ELNÖK: Megesküszöm önnek, képviselő úr, hogy én ezt nem hallom. Tehát annyira messze ülnek tőlem, hogy...

MOLNÁR OSZKÁR (független): Jó, köszönöm. Köszönöm.

ELNÖK: De akkor megkérjük a képviselő urakat, hogy a beszélőt hagyják elmondani a mondanivalóját.

MOLNÁR OSZKÁR (független): Tehát azt nem mondta senki, hogy hány fős legyen a magyar Országgyűlés új létszáma, és a költői kérdés az, hogy mikor is akarja a Fidesz majd ezt az új Országgyűlést, 2014-ben vagy esetleg 2012-ben egy előrehozott választáson, hiszen rohamosan fogy, ahogy többen elmondták itt előttem, rohamosan fogy a Fidesz szavazóbázisa és népszerűsége az elmúlt másfél év kormányzati tevékenysége nyomán.

Szili Katalin képviselőtársam a hozzászólásában már jelezte, egyébként többször elhangzott ma itt a Házban, hogy miért kell hozzányúlni a 176 egyéni választókerülethez. Ivády Gábor és Szili Katalin képviselőtársaimmal a függetlenek közül mi azon a véleményen vagyunk, hogy maradjon a 176 egyéni választókerület, és ennek az 50 százaléka, azaz 88 listás képviselői hely legyen a Magyar Országgyűlésben, így 264 fő lehetne a parlament létszáma, amely jelentős, közel egyharmados létszámcsökkentést jelent a jelenlegi létszámhoz képest, hiszen 122 mandátummal lehetne kevesebb. Mivel nyolcmillió körüli a választópolgárok száma Magyarországon, azon is el lehetne gondolkodni, nyilván akkor vissza kellene vonni ezt a törvényjavaslatot és egy újabbat kidolgozni, azt gondolom, hogy ez az eszükben sincs a kormánypárti képviselőknek; azon is el lehetne gondolkodni, vannak eltolódások a jelenlegi egyéni választókerületek lélekszámát tekintve, tehát ki lehetne ezt egyenlíteni, és mondhatnánk azt például, hogy 50 ezer embernek legyen egy országgyűlési képviselője, egy egyéni országgyűlési képviselője, ez pont 160 mandátumot jelentene egyéniben, és ehhez jöhetne 80 listás képviselői mandátum, így lehetne például 240. Nyilván ezen lehet morfondírozni, nekünk ez a véleményünk.

Néhány konkrétabb, a törvényjavaslatban szereplő dologról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.

A kopogtatócédulák kérdésköre többször előkerült a mai napon több párt, illetve - itt szintén említem - Szili Katalin képviselőtársam részéről is, aki beszélt erről. Magam is egyetértek abban, hogy a kopogtatócédulák jelenlegi rendszere a korrupció melegágya a választások idején, hiszen a kopogtatócédulákat... - egyébként nem is olyan túl régen, ha jól emlékszem, a 2006-os választásokon az edelényi választókerületben, nevezetesen Szendrőben indult büntetőeljárás kopogtatócédulákkal való visszaélés miatt, és azt is elmondom önöknek, biztos nagyon kevesen emlékeznek erre, akkor az SZDSZ étkezési utalványokért vásárolta a kopogtatócédulákat, hogyha valaki visszaemlékszik például erre. De több dolog miatt is nagyon-nagyon rossz ez a szisztéma, a listázás, és még sorolhatnánk a dolgot.

A jelenlegi javaslatban az, hogy 1500 legyen a kopogtatócédulák alsó határa, illetve annyit kelljen összegyűjteni egy jelöltnek, igaz, a logika az, hogy a választókerületeket gyakorlatilag összevonták, tehát ezért kell a dupláját begyűjteni; nem, kérem szépen, ez nem azért van, ez egyértelműen azért van, hogy a nagy pártok előnyben részesüljenek már a választásnak ebben a szakaszában. Hiszen 1500 kopogtatócédulát összegyűjteni bizony egy kis pártnak, amelyik ráadásul valószínűleg nem is parlamenti párt, rendkívüli nehézségeket okoz, már csak azért is, mert a nagyobb pártok közül van olyan, amelyik bizony már csak azért is összegyűjti a választópolgároktól a kopogatókat, hogy másoknak ne maradjon. Aztán olyannal is találkozhatunk, hogy az összegyűjtöttek közül azoknak a kis pártoknak esetleg juttat is, amelyikről úgy gondolja, hogy mégiscsak el kellene indulnia a választáson. Én javaslom, hogy gondolják át a kopogtatócédulás javaslatukat, tisztelt kormánypárti képviselőink.

Egyébként a kis pártokkal kapcsolatban - ma délelőtt egy kétpercesben már érintettem - nekem is az a véleményem, hogy jó lenne nyitni ennek az Országgyűlésnek afelé, hogy minél színesebb legyen a parlament összetétele a jövőben. A Jobbik 4 százalékos küszöböt javasolt, ha jól emlékszem, mi azt mondjuk, hogy legyen 3 százalékos parlamenti bejutási küszöb, így sokkal több lehetőséget tudnánk adni olyan pártoknak, amelyeknek eddig nem volt lehetőségük arra, hogy az 5 százalékot meglépjék és bejussanak a Magyar Országgyűlésbe.

Az véleményem szerint is teljesen elfogadhatatlan ebben a törvényjavaslatban, hogy nincs érvényességi küszöb a törvénytervezetben. Tehát önök most azt gondolják, hogy ha mondjuk, 20 százaléknyi választópolgár elmegy választani a következő választáson és leadja a voksát, akkor az a választás érvényes lesz. E szerint a törvényjavaslat szerint igen, de a demokrácia szellemében, azt gondolom, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy érvényességi küszöböt ne állapítsunk meg. Javaslom önöknek, továbbra is, úgy, mint az első fordulóban, hiszen egyfordulós lesz a választás, szokásos volt sok-sok éven, évtizeden keresztül, maradjon az 50 százalékos érvényességi küszöb. Ha nem megy el a választópolgárok 50 százaléka szavazni, akkor legyen érvénytelen az az adott választás.

Egyébként pedig a mai közhangulatot az jellemzi, hogy a választópolgárok jelentős része, és ezt rengetegen elmondják nekem, nemcsak a saját választókerületemben, hanem az ország több részéről fölhívnak nagyon sokan telefonon, hogy a mai helyzetben az a helyzet, hogy az emberek nem tudják, hogy ha ma lenne a választás, melyik pártra adnák le a szavazatukat. Hiszen most már van egy hatalmas csalódás a megelőző nyolc év kormányzása miatt az MSZP-ben a szocialistákban; az SZDSZ-t, ugye tudjuk, hogy gyakorlatilag az emberek kiírták a magyar politikai közéletből. Most már az elmúlt másfél év kormányzása nyomán van egy hatalmas ellenérzés a Fidesszel szemben is (Román István közbeszól.) Mondta a képviselő úr, ezt majd nyilván meglátjuk a következő választáson, hogy hogyan fog szerepelni a Jobbik vagy hogyan fog szerepelni az LMP, vagy hogyan fognak szerepelni a többi pártok. De egy biztos: ma az emberek tanácstalanok, hogy kire adják, melyik pártra adják a voksukat a legközelebbi választáson.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőt szeretném a törvényjavaslattal kapcsolatban még elmondani. Szintén Szili Katalin képviselőtársam jelezte, illetve ő is abbéli véleményének adott hangot, hogy csak az szerepelhessen pártlistán, aki egyéniben megméretteti magát. Ezzel sok mindent ki lehetne küszöbölni. Ki lehetne küszöbölni azt, hogy ne adasson lehetőség egyetlen pártban sem senkinek arra, hogy öt-hat meg ki tudja, hány cikluson keresztül itt ül a parlamentben úgy, hogy soha nem mérette meg magát egyéni választókerületben. Kérem szépen, ez sem éppen demokratikus dolog, azért, mert van a pártnak néhány olyan figurája, bocsánat a kifejezésért, akiket mindenképpen benn akarnak látni.

A 16. §, ennek a törvénynek a 16. §-a, amely a listás szavazatelosztást, a töredékszavazatot s a többit foglalja össze nem tudom, hány pontban, kérem szépen, ez mindennek a teteje, vagy mondhatnám úgy is, hogy mindennek az alja. Tehát az, hogy egy párt még a második helyen szereplő szavazatok töredékszavazatként való besöprését is magának akarja vindikálni, ez egyszerűen felfoghatatlan.

(16.40)

Nekünk az a javaslatunk, hogy ne legyen spekuláció a töredékszavazatokkal, egyáltalán ne legyenek töredékszavazatok. Kérem szépen, azért van egyéni és listás szavazás, hogy adott párt, amennyi szavazatot megkapott a listán, annak arányában kapja meg a listás mandátumait. Azt gondolom, ezzel ezt a kérdést le lehetne zárni.

Végezetül a pártszövetségekről: már szintén említettem délelőtt, kérem szépen, ha két párt pártszövetségben indul a választáson, akkor legyen benne ebben a törvényben, hogy csak egy frakciót alkothat a parlamentben, ne pedig osztódhasson utána, és két frakciót alkothasson a Magyar Országgyűlésben.

Legvégül pedig engedjék meg, hogy kicsit a "saját", az eddig a Borsod megyei 8. számú választókerület anomáliáiról beszéljek, a törvénytervezet szerint. Kérem szépen, ezt a választókerületet úgy osztották föl, hogy egyszerűen fölfoghatatlan az ott élő emberek számára. A legextrémebb példát mondom: Tornaszentandrás és Tornabarakony. Tornabarakony egy zsákfalu, egymástól három kilométerre vannak. Tornaszentandrást az ózdi választókerülethez sorolták, majd a három kilométerre lévő zsákfalut, Tornabarakonyt a sajószentpéteri választókerülethez sorolták. Hát képtelenség, amit önök csináltak, kedves fideszes képviselőtársaim!

És szeretném feltenni a költői kérdést - eddig nem esett róla szó, néhány említést hallottunk a járásokkal kapcsolatban -, és ez konkrétan Edelényre vonatkozik. Bűnös városnak tekinti-e a kormány Edelényt? Mindent megtesz Edelény ellehetetlenítése érdekében. Kérem szépen, megkérdem önöktől azt, hogy ez az új választókerületi területi felosztás előrevetíti azt, hogy Edelény elveszíti a történelmi járási székhely szerepét azzal a Szendrővel szemben, ahol sem ÁNTSZ, sem munkaügyi központ, sem földhivatal, sem állat-egészségügyi állomás nincs. Ez mind Edelényben van, és tudomásunk szerint Szendrőt akarják járási székhelynek. Fölháborító!

Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)